Zsidai az előadásában és a beszélgetésünk során is kiemelte, hogy kevés olyan magyar alapanyag van, amely megfelelő minőségű és megfelelő mennyiségben állna rendelkezésre ahhoz, hogy be lehessen törni vele a nemzetközi piacokra.

Ennek több oka is van. Az ország földrajzi fekvése például nem teszi lehetővé, hogy halat exportáljunk mondjuk Nyugat-Európába, ugyanis ott inkább a tengeri halakat kedvelik. Van nagyon sok olyan marhánk, amiből nagyon jó pörköltet és gulyáslevest lehet készíteni, de steak minőségű hús, ami nemzetközileg is exportképes minőség, olyan nincsen – mondta Zsidai. A sajtok közül vannak igazán kiemelkedőek is, ám az például probléma, hogy a magas minőségű sajtokat előállító szakemberek csak kis mennyiségben tudnak termelni, amelyet hamar elkapkodnak a hazai top éttermek, így külföldre szinte alig exportálunk. Ami hiányzik, az a szaktudás, mégpedig az a szaktudás, amit csak külföldről lehetne beszerezni. Erre példaként hozta fel, hogy kiváló minőségű mangalicát szállítunk lábon a spanyoloknak, akik aztán magas minőségű crudo sonkát állítanak elő. Ezt itthon is meg lehetne csinálni.

További problémát jelentenek a magas adminisztrációs terhek és a szektorban az európai szinthez képest magas hazai adók, valamint az ágazatban tapasztalható alacsony bérszínvonal.

Ahhoz, hogy a bérszínvonal növekedni tudjon, ahhoz több pénz kell, hogy maradjon a cégeknél. Több pénzt úgy tudunk csinálni, hogy az árszintet növeljük, amivel pedig a bevételt növeljük. Ez nyilván limitált lehetőség, mert nem tud húszezer étterem árat emelni az egyik napról a másikra.

Egy ilyen intézkedés nagyon meg tudná növelni az ágazat versenyképességét nemzetközi szinten is.

A vendéglátás egy hihetetlenül nagy muliplikátor hatással rendelkező ágazat. A növekvő turizmus növeli a GDP-t és a gazdaság más ágazataira is kedvező hatással van. A vegyipar után a turizmus és a vendéglátás az, amely a legnagyobb multiplikátor hatással rendelkezik – emelte ki az előnyöket Zsidai.

A szakember az előadásában beszélt egy átfogó turizmusstratégia kialakításának szükségességéről. Kérdésünkre, hogy egy konkrét réteget kellene-e megcélozni, vagy érdemesebb lenne átfogóan gondolkodni a kérdésben, elmondta, hogy

Szerintem a skandináv országokra és Észak-Amerika nagyvárosaira fókuszálva tudunk nagyon nagy eredményeket elérni, hiszen Magyarország olyan dolgokat tud, ami számukra érdekes, és ár-érték arányban még mindig szenzációsak vagyunk. Egy kanadai és amerikai nagyvárosi embert érdeklik a jó borok, érdekli a gasztronómia, érdekli a komolyzene, érdekli a jazz, érdeklik a kulturális fesztiválok. Tehát mi tudunk olyan dolgokat, ami számukra érdekes – emelte ki a szakember. További fontos szempont lenne, hogy

Példaként említette, hogy ha egy-egy területen sok az orosz, vagy mondjuk a kínai turista, az elriaszthatja más nemzetek turistáit. További példát hozva Ibizával kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon sokat ártott a szigetnek, hogy rengeteg a brit és a német sörturista.

Tehát egy átfogóbb turizmus koncepció kell, amelyen Zsidai szerint a Magyar Turizmus Ügynökség már dolgozik és hamarosan ennek lesz eredménye is.