888.hu: Karácsony Gergely március 15-én egy televíziós műsorban igennel felelt, amikor azt kérdezték tőle, hogy „Alaptörvény nélkül, törvényesség nélkül működne Magyarország”, amennyiben ő kerülne kormányra. Te jogász, alkotmányjogász vagy. Mit jelent mindez? Mire készülnek Karácsonyék?

Lomnici Zoltán: Az 1949-ben már egyszer megtörtént, hogy Rákosiék hatályon kívül helyezték a történeti alkotmány vívmányait és helyette sztálini mintára létrehoztak egy kommunista alkotmányt. Ez egyébként egészen az új Alaptörvényig azonos számon, 1949. évi XX. törvényként volt hatályban. Ezt 1989-ben módosították, de a korábbi számát – 1949. évi XX. – mindvégig megtartotta. Ezt a kommunista alkotmányt váltotta fel az Alaptörvény 2012-ben. Ennek fényében az első és legfontosabb, amit le kell szögezni, hogy ha az Alaptörvényt félrerakva bármilyen módon a kommunista alkotmányra akarna felesküdni Karácsony Gergely és a szocialista párt, akkor nem tenne mást, mint amit Rákosi 1949-ben.

Alkotmányjogi szempontból az Alaptörvény Magyarország legfőbb jogforrása. Valamennyi jogszabályunk legitimitása, lényege az alaptörvényből fakad. Az Alaptörvény határozza meg az állami működés legfontosabb pilléreinek az alapjait. Az Alaptörvény az, amely törvényi felhatalmazást ad egy miniszterelnöknek, aki elnyerte a parlamenti többséget, hogy kormányt alakítson és hogy kormányozzon. Tehát nem lehet elvonatkoztatni attól a körülménytől, hogy Karácsony azt mondja: ő nem foglalkozik az Alaptörvénnyel, amikor megválasztják. Holott az Alaptörvénynek köszönheti egyáltalán, hogy ő választások útján a parlamentbe kerülhet. Ami az Alaptörvény népszavazással való eltörlését illeti, ez azon túlmenően, hogy én kampányblöffnek tartom, az anarchia irányába tartó lépés lenne, ugyanis a tőlünk nyugatabbra levő államokban is van az alkotmánynak egy olyan magja, amihez senki nem férhet hozzá demokratikus eszközökkel. Vannak olyan jogszabályok például Németországban, amelyeket még egy kétharmados többség sem módosíthat, ezek az úgynevezett „örökös rendelkezések”. Egyébként is az alkotmányhoz a legtöbb jogállamban népszavazási úton nem lehet hozzányúlni, hanem kizárólag a parlament bizonyos többsége, leginkább a különös többsége – sok helyen ez kétharmados többséget jelent – tud hozzányúlni.

888.hu: Karácsony Gergely a nyilatkozata szerint azért számolt valamiféle ellenállással a tervei miatt és az általad elmondottakat már előre azzal hárította el, hogy ez „jogászkodás”, ez őt nem érdekli, és ha kormányra kerül, akkor a parlament többsége mögötte áll, ő azokhoz a jogszabályokhoz tartaná magát, amiket majd ők alkotnak.

Lomnici Zoltán: Még egyszer: Rákosiék ’49-ben így gondolkodtak. A kékcédulás választásokon túl jellemző volt rájuk a választási jognak a semmibevétele; a nemzeti erők, az akkori Kisgazdapárt bedarálása; és az ő hatalomátvételük hasonlított ehhez, amit Karácsony javasol. A polgári jogrend valamennyi vívmányát félretették és csak azt tartották legitimnek, amit ők annak nyilvánítottak ki. Ez alapjaiban támadja a jogállamiságot. Ilyen anarchisztikus gondolatokkal jelenleg csak afrikai diktatúrákban lehet találkozni. De inkább Rákosiékkal vonnék párhuzamot. Talán azért is helytállóbb Rákosiékhoz hasonlítani, mivel a kommunisták is külső segédlettel szerezték meg a hatalmat, és most is erre számíthatunk, hiszen Karácsony tanácsadó csapatában és az árnyékkormányban is számos olyan szakértő van, akik a Soros-hálózat képviselői. Rákosiék is külföldi segédlettel írták újra a teljes magyar jogrendszert úgy, hogy a parlamentáris jelleg csak látszat maradt. Nekem egyértelműen erre a megoldásra hasonlít, amit Karácsony most be akar vezetni.

Az, amiről ő beszél, az nem „jogászkodás” kérdése, ez a demokratikus államberendezkedés pilléreinek a tagadása. Az alapvető demokratikus legitimitás, a jogrend, a rule of law tagadása, amit Karácsony mond. Ha van olyan választó, aki a Karácsony vezette listát szeretné támogatni, annak nagyon erősen meg kell gondolnia, hogy egy ilyen végtelenül komolytalan emberre adja-e a voksát. Mert ez szájhősködés. Tehát ő is pontosan tudja, hogy valójában ez egyfajta politikai szükségállapothoz vezet. Ha a felmérések, előrejelzések ellenére Karácsony kormányt tud alakítani, akkor itt a nulladik naptól egy politikai szükségállapot lenne. A kampányüzeneteknek kellene, hogy legyen egy észszerű határa. Valakinek az árnyékkormányából vissza kéne őt hozni a rögvalóságba.

888.hu: Ha mégis megpróbálkozna vele és az Alaptörvényt nem tartaná magára nézve kötelezőnek, akkor melyek lennének azok a legfontosabb jogok, alapjogok, amelyek elvesznének?

Lomnici Zoltán: Minden. Ha felfüggeszti a törvényességet, ahogy a műsorvezető fogalmazott – és amire Karácsony igennel felelt –, akkor minimum a politikai értelemben vett szükségállapot jön. Ekkor nincs az országnak jogrendje. Az egy következő kérdés, hogy ez milyen diplomáciai következményekkel járna. Minket nemzetközi szerződések is kötnek. Az Alaptörvénybe az emberi jogok európai egyezményének számos vívmánya be is van építve – és egyébként is be kell tartanunk, hiszen aláírtuk. Egy ilyen lépéssel Karácsony hadat üzen az emberi jogok európai egyezményének is. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy szájhőssel állunk szemben. Ha felrúgná az Alaptörvényt, az alapjaiban érintené a legfontosabb emberi jogokat is, zavart keltene, hiszen nem lehetne tudni, hogy érvényesülnek-e a legfontosabb jogok.

888.hu: Nálam valamivel régebben követed a közéleti eseményeket. Emlékszel-e olyanra az elmúlt 28 évből, amikor valaki egy választási kampány közepén – vagy bármikor – azt ígéri a saját választóinak, hogy felszámolná a törvényességet kormányra kerülése esetén?

Lomnici Zoltán: Komolyan vehető, parlamentbe készülő erő részéről ilyen megnyilatkozás biztos nem volt. Szélsőséges baloldali vagy jobboldali radikális csoportoknak a kampányígéretei között lehet, hogy találhatunk ilyen vagy ehhez hasonló dolgokat. Egy miniszterelnök-jelöltnek fokozottabb óvatossággal kell eljárnia, ha ilyen kijelentéseket tesz, főleg, ha egy előtérbe tolt jelöltről van szó. Nyilvánvalóan ezzel rossz példát is mutat. Szerintem ez nagyon káros a magyar demokráciára nézve és Brüsszelben sem ártana, ha odafigyelnének a magyar ellenzék egyik leginkább futtatott balliberális miniszterelnök-jelöltjének szavaira. Karácsony mondatai egyébként úgy is értelmezhetők, hogy egy anarchista vagy anarchisztikus gondolatokkal rendelkező jelölt furakodott be a miniszterelnök-jelöltek közé, és ha már egyébként is szeretnek aggódni Brüsszelben a jogállamiságért, akkor nem ártana, ha emiatt is felállítanának egy aggódó munkacsoportot.

888.hu: Hol vannak ilyenkor az úgynevezett jogvédők, a TASZ, a Helsinki vagy Majtényiék, akik bármelyik tetszőlegesen kiválasztott Németh Szilárd-nyilatkozat után már a demokrácia végét vizionálják?

Lomnici Zoltán: Általánosságban válaszolnék. A Soros-hálózat lelepleződött, ők a balliberális oldal szekerét tolják a választási kampányban. Egyáltalán nem meglepő, hogy a Soros-hálózat jogvédői ebben az esetben hallgatnak. Az ő érdekük az, hogy a balliberálisok győzzenek. E tekintetben már több kampányarcuk, aktivistájuk elszólta magát. Õk ezt a Frankenstein-koalíciót támogatják, nekik az az érdekük, hogy ők győzedelmeskedjenek, és ezért ilyenkor félreteszik az elveiket és kivárnak.