HKJ: A veszélyhelyzet a gyors kormányzati egészségvédelmi intézkedések meghozatalát segíti elő. Sok jogász ezt kritizálja, mondván önkényesen korlátozhatók olyan jogok is, amelyeknek nincs köze a koronavírus-fertőzéshez.

Lomnici Zoltán: A fanyalgók és kritikusok számára érdemes megjegyezni, hogy az Alaptörvény vagy például a katasztrófavédelmi törvény vonatkozó rendelkezései közül a most tapasztalható egészségügyi válsághelyzetben meglehetősen kockázatos „óvatosan szemezgetni”. Egyébként a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 44. § c) pont ca) alpontja alapján veszélyhelyzetnek minősül a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély. Különleges jogrendben pedig az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése alapján az alapvető jogok gyakorlása – meghatározott kivételekkel, így az emberi méltósághoz való jog vagy a kínzás tilalma természetesen nem – felfüggeszthető vagy korlátozható.

HKJ: Az önkényes jogkorlátozás emlegetésével esetleg magukból indulnak ki?

LZ: Akik azt terjesztik – így több hazai külföldről finanszírozott NGO –, hogy a különleges jogrend és a szükséges védekezési mechanizmusok elrendelése a diktatúrához vezető első lépés, azok nem a magyar emberek érdekeit nézik. Határozott álláspontom, hogy a Soros-szervezetek a tűzzel játszanak, amikor jogi fontoskodás keretében bagatellizálják a járvány súlyát.

HKJ: Van-e jelentősége annak, hogy ilyenkor alacsonyabb szintű jogszabály, például rendelet akár törvényt is felülírhat?

LZ: A veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik formája és ennek megfelelően – például a rendkívüli állapothoz vagy a szükségállapothoz hasonlóan – az Alaptörvény keretei között írhat felül kormányrendelet törvényt, meghatározott ideig – elsőre 15 napig – tart, illetve szintén alkotmányos keretek között meghosszabbítható.

HKJ: Mit jelent az, hogy Orbán Viktor a veszélyhelyzeti állapot legfőbb irányítója, s nem mondjuk a kormány egyik minisztere?

LZ: Az Alaptörvény 18. cikke szerint a miniszterelnök határozza meg a kormány általános politikáját, ugyanakkor a 2014-es árvíz okozta veszélyhelyzethez képest, amikor a belügyminiszter volt a felelős, mindenképpen jelzésértékű a kormányfő vállalása. Megjegyzendő, hogy 6 esztendővel ezelőtt is bejárta a világsajtót, amilyen direkt és demonstratív módon vett részt Orbán Viktor a mentési, helyreállítási folyamatok koordinálásában.

HKJ: Az emberek egyáltalán nem aggódnak a vészhelyzet elrendelése miatt. Miért?

LZ: Ennek egyik lehetséges oka, hogy polgárok józan és túlnyomó többsége azt láthatta az elmúlt napokban, hogy a kormány felmérve a valós rendkívüli helyzetet, felelősen cselekszik. Ez a társadalom felé nyugodt erőt sugároz. Emellett ilyen nehéz időszakban fokozott felelősség jut a média, de az ellenzéki politika képviselőinek is, amit sajnos az érintettek egy része mégsem tud vagy hajlandó tudomásul venni. Közös bajban közös felelősség és közös cselekvés – ezt nem ártana a balliberálisoknak memorizálni.