888.hu: Milyen következményei lennének a 6. szankciós csomagnak?

Litkei Máté János: Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által az Európai Parlament előtt ismertetett szankciós csomag-tervezet jelen formájában biztosan káros hatással lenne Európára és a világ más részeire is. Háborúban jellemző drágulást és gazdasági recessziót hozna magával az egész európai közösségre. Janet Yellen, amerikai pénzügyminiszter már április végén óvatosságra szólította fel az EU-t az orosz energiaipari szankcióval kapcsolatban, mert szerinte ez az egész világot válságba taszítaná.

Az EU-ba irányuló teljes kőolajimport 2020-ban 440,3 millió tonnát tett ki. A legtöbb import Oroszországból származott (26%), miközben Norvégiából, Kazahsztánból, Amerikából és Szaúd-Arábiából csak 8–10 % volt a behozatal. A 2019-es adatokból kiindulva a szankció hatására hirtelen majd 140 millió tonnás kereslet jelenne meg újonnan a világpiacon, ami felhajtaná az árakat, miközben a Oroszország profitálna a magasabb árból. Nem véletlenül óvta az EU-t Biden elnök ennek a lépésnek a megtételétől.

Már csak hetek kérdése, hogy Oroszország annyit keressen az Európába irányuló exporton, mint tavaly egy év alatt összesen. Az Európának nem kellő kőolajra pedig máris bejelentkezett India és Kína, valamint már az európai piacon is megindult a spekuláció, hogy az orosz olaj vajon mikor is veszíti el a szankcionált olaj jellegét.

A Bizottság javaslatával szemben elvi aggályok is felmerülnek, aminek Orbán Viktor miniszterelnök is hangot adott péntek reggeli rádióinterjújában. Minden ország szuverén joga, hogy meghatározza az energiamixét és gondoskodjon az energiabiztonságáról. Az állam- és kormányfők ezt meg is erősítették a Versailles-i csúcson. A Bizottság most mindenféle egyeztetés nélkül előállt ezzel a javaslatával, és egységes szabályt akarnak, ezzel éket verve a tagállamok közé.

A Mol korábban azt nyilatkozta, hogy számításai szerint 2–4 év és 500–700 millió dollár beruházás lenne szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi termelési szintet meg tudják tartani, más típusú olaj mellett is. Ráadásul nemcsak a Mol-nál lenne szükség beruházásokra, hanem a horvát tengeri fogadóállomáson is, illetve az adriai vezeték áteresztő kapacitását is bővíteni kellene. Emellett felmerül új keverő és tároló kapacitások kiépítése és bővítése is. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az üzembiztos átálláshoz egy évnél sokkal több időre van szükség. Szlovákia már bejelentette, hogy hosszabbítást szeretne, a jövő év elejétől számítva legalább három évre lenne szükségük ahhoz, hogy anélkül állítsák le az orosz kőolajimportot, hogy azt az ország gazdasága súlyosabban megsínylené, valamint már Csehország, Bulgária és Horvátország is bejelentkezett a különleges elbánásért. Magyarország is vétóval fenyegeti a szankciós csomag jelenlegi tervezetét, az túl van azon a vörös vonalon, ameddig a kormány hajlandó elmenni.

Azonban probléma nemcsak az olajjal van, a finomított termékekre is embargót vetne ki a Bizottság, miközben Európa a világ legnagyobb gázolaj importőre, Oroszországból a teljes európai dízelfelhasználás 10 százaléka érkezik. A korábbi zöld célkitűzések következménye, hogy nálunk rendkívül sok a dízel üzemű jármű, miközben, bár olajtípusonként eltérő, de nagyjából kétszer annyi benzin keletkezik a finomítás során, mint gázolaj. Eddig főleg az orosz finomítók látták el az európai piacot. Ráadásul pont az urali olajnak a legmagasabb a dízelhozama, vagyis abból tipikusan több gázolaj nyerhető ki, mint az egyéb olajfajtákból. Ebből kiindulva

888.hu: Fenntartható-e a rezsicsökkentés és a benzinárstop a szankciók életbe lépésével?

Litkei Máté János: A benzinárstoppot az teszi lehetővé, hogy az orosz olaj ára elszakadt az irányadó Északi-tengeri brent olaj árától, és nagyrészt visszatért az árfolyama a háború előtti szintre. Amennyiben a Mol-tól elvennénk ezt az előnyt, sőt több száz milliárdos plusz teherrel sújtanánk, akkor szlovén mintára fel kellene adni az árrögzítést, és 700 forintos benzinárral, valamint 800 forintos gázolajárral (a pesszimista becslések szerint pedig 1000 Ft fölötti árakkal), illetve a fentebb említett ellátási problémákkal találkoznánk a kutakon.

A rezsicsökkentés egyebekben azon múlik, hogy az olcsó nukleáris energia arányát meg tudjuk őrizni az energiamixben, valamint a hosszútávú gázszállítási szerződés keretében beszerzett orosz földgáz megérkezzen, és ne csökkenjen a hazai kitermelés se. A beszerzett földgáz ára kulcskérdés nemcsak a földgázszolgáltatás, hanem a villamosenergia tekintetében is, hiszen az időjárásfüggő megújuló kapacitásokat gyors reagálású földgázos erőművekkel ellensúlyozzuk ki, miután az energia tárolására jelenleg nincs piacképes megoldás. A nagy kérdés most az, hogy az olajszankció lebegtetése, esetleges bevezetése milyen hatást fog gyakorolni a gáz árára.

888.hu: Mikorra lehetne az országnak az orosz kőolajjal szemben másik alternatívája?

Litkei Máté János: Alternatív ellátáshoz egyrészt szükség lenne az adriai vezeték horvát szakaszán az áteresztő kapacitás bővítésére, új keverő és tároló kapacitások kiépítése és bővítése, másrészt meg kellene vizsgálni az elérhető olajtípusokat, hogy olyan keverék kerüljön összeállításra, ami leginkább megfelel a hazai igényeknek.

Egyetlen előnye az lenne, hogy növelné az beszerzési útvonalak diverzitását, valamint hosszú távon növelné a Mol alkupozícióját, miután több beszerzési forrás lenne számára elérhető. Rövid távon azonban ez az előny a várható kínálati szűkösség miatt nem lesz realizálható.

888.hu: Honnan és hogyan tudná az ország pótolni az orosz kőolajat, ha bevezetik az olajembargót?

Litkei Máté János: Európai szinten az orosz olajnak számos alternatívája van: Amerika, Kanada, Észak-Afrika, Dél-Amerika, esetleg sikeres tárgyalások után Irán. Felmerülhet a norvégiai, brit és dániai ellátási láncok optimalizálása is. Azonban azzal tisztában kell lenni, hogy egy környezetbarát módon, csővezetéken szállított olajat, egy sokkal környezetszennyezőbb és drágább tengeri szállítás váltaná fel, hasonlóan, ahogyan az LNG-s földgázszállítás is sokkal jobban terheli a környezetet a vezetékes szállításnál. A hazai helyzetet elemezve, számunkra egyértelműen az adriai vezeték bővítése mellett a Földközi-tengeren elérhető exportőrök jönnek szóba, de az a Mol szakembereinek a feladata, hogy megállapítsa, hogy mi a legideálisabb megoldás a cég számára.

888.hu: 2023 év végéig kaphatunk haladékot az átállásra. Ez elegendő lehet? Ezt ki finanszírozná?

Litkei Máté János: 2023 év végi határidő egyértelműen nem elegendő a teljes átállásra, szerencsére már Magyarország mellett 4 másik ország (Szlovákia, Csehország, Bulgária és Horvátország) is hosszabb mentességi idő bevezetése mellett foglal állást. A magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában egyenesen úgy fogalmazott, hogy ahhoz, hogy át tudjunk állni egy új olajellátási rendszerre, nem csak az olaj ügyét kell megoldani, hanem korszerűsíteni kell a teljes magyar energiarendszert, ez legalább 5 évet vesz igénybe.

A finanszírozás nagyon jó kérdés, mert sok múlik azon, hogy ki viseli végül a szankció költségét. Ahogyan korábban említetten, nemcsak a Mol oldalán lenne szükség beruházásokra, hanem a horvát partnereknél is. A legigazságosabb az lenne, ha a teljes büdzsét az EU állná. Erre nem sok esélyt látok, hiszen a Bizottság már a Fit for 55 elkészítése során olyan tervezetet tett le az asztalra, ami az üzemanyag és földgáz árát olyan volumenben megemelné, ami már kedvezőbbé teszi a megújuló energia használatát. Elemzéseink szerint az európai progresszív zöldek most Ukrajna támogatásának álcázva akarják elérni, hogy az emberek akarata ellenében keresztülmenjen a korábbi terv.

888.hu: Kifejezetten a gázembargó milyen következményekkel járhat Magyarországra nézve?

Litkei Máté János:

Sok múlna azon, hogy amikor ez bekövetkezne, meddig tudtuk feltölteni a tárolókat. Az ország a lakosság ellátását hazai termelésből és LNG-ből feltehetően a legszélsőségesebb esetben is meg tudná oldani, de az ipari szereplőkét már nem. Olajembargóval kombinálva még súlyosabbak lennének a következmények, mivel így a földgáztüzelés egyik ipari helyettesítő terméke is kiesne.

Valószínű, hogy minden klímavédelmi intézkedést fel kellene adnunk, felfutna a lignit-, szén- és hulladéktüzelés. Támogatni kellene a lakosság alternatív szilárd tüzelési módra való átállását, aminek épp a visszaszorítása volt a korábbi célkitűzés. Az elektromos fűtés nem jelentene valódi megoldást, hiszen sem az elektromos hálózat nem bírná a megnövekedett terhelést, valamint télen a megújuló energia (napsütés) hiányát szintén a földgázerőművekkel, valamint importenergiával tudjuk ellensúlyozni. Földgáz és kőolaj nélkül sajnos elegendő energia biztosítására képtelenek lennénk. Az ellenzéki oldal népszerű érvelése, hogy gyorsan támogatást kell adni az embereknek, és le kell szigetelni a lakóépületeket, sem valódi megoldás. Aki ilyet hangoztat, nincs tisztában a gazdasági realitásokkal. Az építőipar is energiaintenzív folyamat, a mostani energiaár emelkedés, a nyersanyaghiány és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően megnövekedett kereslet együtt arra vezetett, hogy megtöbbszöröződtek a szigetelőanyagok árai, illetve például kőzetgyapotra hosszú várólista alakult ki. El tudjuk képzelni, annak következményét, ha hirtelen mindenki belevágna a lakásszigetelésbe?

Vannak olyan meghökkentő javaslatok is, amik akár viccek is lehetnének, de sajnos nem azok. Például ne mossunk, hanem szellőztessük ki a ruhákat, ne tisztálkodjunk, éljünk hidegben, és a nyugdíjasokat küldjük el melegebb éghajlatra télen. Szerintem az elhibázott klímapolitika árát, még ha most szankciós politikának is álcázzák, semmiképpen sem a lakossággal kellene megfizettetni.

Olyan energia- és klímapolitikát kell folyatni, ahol erre nincs szükség.