Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Litkei Máté János a 888.hu-nak: A zöldpolitika nem kötődik egyik oldalhoz sem

Prokaj Dávid

2021.12.08. 13:20

Attól, hogy valaki hangosabban harsogja magáról, hogy zöld, attól még nem feltétlenül lesz valóban zöldebb – nyilatkozta a 888.hu-nak a Klímapolitikai Intézet igazgatója, vezető kutatója.

 

888.hu: Az LMP bejutott 2010-ben a parlamentbe. Milyen zöldcélokat tűzött ki maga elé, és ezekből mit tudott a kormányra ráerőltetni, majd megvalósíttatni?

Litkei Máté: Az LMP 2010-es programjában a szélenergiát támogatta elismert kiszámíthatatlansága ellenére, míg a napenergiával négy sor erejéig foglalkozott, és kizárólag épületek fűtésére tartotta alkalmasnak. Ez leginkább annak fényében érdekes, hogy ha elemezzük Magyarország földrajzi adottságait, akkor megállapítható, hogy a megújulók közül leginkább a fotofoltarikus energiatermelésnek kedveznek. Az energetikai célok közül a nukleáris energia teljesen kimarad az LMP programjában, mivel rugalmatlan energiaforrásnak tekintik. Megjegyezném, hogy aki egy kicsit is ért az energetikához, tudja, hogy az energiaszektornak kifejezetten szüksége van az olcsó zsinóráram-termelőkre, ez az alapja az ellátásbiztonságnak és az alacsony rezsiköltségeknek.

888.hu: Miben tért el korábban, és miben tér el ma a „baloldali” ellenzék és a jobboldali kormány zöldpolitikája?

Litkei Máté: Maga a zöldpolitika nem kötődik egyik politikai oldalhoz sem. Azonban látni kell azt a nemzetközi trendet, hogy zöldpártok tudatosan maguknak vindikálják a zöldpolitikát annak érdekében, hogy az általuk megfogalmazott álláspont legyen a helyes, a követendő. Ez nem több politikai marketingnél.

A zöldpártok megközelítésével általánosságban az a probléma, hogy ideológiai alapon álló elemekből tevődik össze, emiatt a gyakorlatban a legtöbb esetben nem működik. Például folyamatosan hallhatjuk a zöldpolitikusoktól, hogy a teljes energiarendszert megújuló energiára kell alapozni, hiszen tiszta, és a termelés költsége egyre alacsonyabb. Miközben az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokkal nem a villamosenergia-termelés ára a probléma, hanem a tárolás. Egyszerűen még nem tudjuk ezt nyereségesen megvalósítani, arról nem is beszélve, hogy például a nyári napsütést kellene elraktároznunk télre, amikor a legmagasabb az energiafelhasználás, viszont erre jelenleg nem létezik technikai megoldás.

Ahol a zöldpártok eddig a hatalom közelébe kerültek, ott elképesztő károkat okoztak. A németeknél például – képletesen úgy is fogalmazhatnánk – úgy ugrottak fejest, hogy elfelejtették előtte vízzel feltölteni a medencét. Leépítették a nukleáris kapacitásukat, elhanyagolták a földgázos erőműeiket, és úgy építettek ki jelentős fotovoltaikus és szélerőmű-kapacitást, hogy az energiát átmenetileg sem tudják tárolni. A pártprogramok és nyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy a hazai zöldpolitikusok, például az LMP, DK, Párbeszéd képviselői pontosan ezt a német példát követnék vakon.

A magyar parlament Európában az elsők közt elfogadta a 2020. évi klímavédelmi törvényt, a kormány pedig a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, amely deklarálja Magyarország célját, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjen el. A magyar kormány, mielőtt belekezdett a cselekvésbe, elvégeztette a modellszámításokat, azok alapján a dekarbonizációs folyamatot a nemrég elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia forgatókönyve mutatja be, a köztes célok pedig az új Nemzeti Energiastratégián, a Nemzeti Energia- és Klímaterven, valamint az Éghajlatváltozási Cselekvési Terven alapulnak. Itthon nem fordulhat elő az a fejetlenség, mint Németországban, hogy párhuzamos kapacitások működnek, és az ideológiai alapon álló „zöldítés” eredményeként a károsanyag-kibocsátás az energiaárakkal együtt meredeken emelkedik. Emellett a kormány a Tisztítsuk meg az országot! program keretében elkezdte az illegális hulladéklerakatok felszámolását, betiltotta az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszi az üvegek, műanyag palackok és fémdobozok visszaváltását, megvédi a folyóvizeinket a külföldről érkező hulladéktól, támogatja a kis- és középvállalkozások zöldberuházásait, környezetbaráttá alakítja a Mátrai Erőművet, 2030-ra 27 százalékra növeli az ország erdővel borított területeinek arányát, a következő 10 évben hatszorosára növeli a naperőművi kapacitást, segíti a háztartások okos fogyasztásmérővel való felszerelését. Azt se felejtsük el, hogy Magyarország 1990 óra 32 százalékkal tudta csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, míg az ellenzéki pártok által referenciapontként hivatkozott szomszédos „zöld” Ausztria nemhogy nem csökkentette ugyanezen idő alatt, de még növelte is kibocsátását. Ausztria nincs egyedül, még öt másik ország van az Európai Unióban, és 11 olyan, amelynek a kibocsátási erőfeszítései elmaradnak Magyarországétól. Ráadásul nálunk a kibocsátáscsökkenés nem a gazdaság leépülése miatt történt: Magyarország azon 21 ország közt van a világon, amely egyszerre tudta eredményesen csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását és növelni a GDP-jét.

A védett természeti területek tekintetében sincs szégyenkeznivalónk: Magyarország az ország teljes területéhez viszonyított 5,2 százaléknyi nemzeti parki területével a 7. helyen áll az európai rangsorban. Az elmúlt tíz évben a feladatok ellátása érdekében az igazgatóságok létszáma megduplázódott, éves költségvetésük pedig a 2010-es mintegy 4,5 milliárd forintról több mint négyszeresére, 20 milliárd forintra nőtt. Ugyanezen időszak alatt Magyarországon összesen 82 új, országos jelentőségű, 4107 hektár kiterjedésű védett természeti területet létesítettek. Ebből 1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék, az utóbbi években több mint 100 ezer hektáron javult természeti területeink állapota. A nemzeti parki igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent.

A polgári kormánynak komoly környezetvédelmi eredményei vannak. Fontos tanulság, hogy attól, hogy valaki hangosabban harsogja magáról, hogy zöld, attól még nem feltétlenül lesz valóban zöldebb.

888.hu: Van különbség a baloldali pártok zöldpolitikájában?

Litkei Máté: Harsány, egymondatos szlogeneken túl az ellenzéki pártok és az ellenzéki politikusok valójában nem rendelkeznek értelmezhető klímapolitikai tervekkel. Az LMP és a DK politikusai konzisztensen másolják a német Zöldek ideológiáját, így elutasítják a nukleáris energiát. Hogy pontosan miért, arra még egyetlen megnyilatkozásukban sem tudtak szakmai érveket felhozni.

Márki-Zay Péter, aki nemzetközi energetikai múltját már többször emlegette, a lakosság terheinek enyhítése kérdésében élesen szembehelyezkedik a kormánnyal. Márki-Zay amerikai tapasztalatait Magyarországra importálva a nagykibocsátók neoliberális szemüvegén keresztül nézi a rezsicsökkentés politikáját, amit felelőtlennek nevez. A rezsicsökkentés támogatóit (a politikus saját szavait idézve) sötétben tartott és trágyával etetett „gombáknak” tartja, ezért kormányra kerülve azonnal megszüntetné a lakosságot és bizonyos kisvállalkozásokat védő árszabályozást. Véleménye szerint az a helyes megoldás, ha a világpiaci energiaárak és a környezetvédelmi intézkedések költségei közvetlenül a fogyasztói árakban jelentkeznek. Márki-Zay hosszasan fejtegette, hogy az alacsony energiaárak miért károsak környezetvédelmi szempontból, és teljesen nyíltan vallotta, hogy a jelenlegi brüsszeli javaslatokkal egyetértésben megemelné az üzemanyagárakat és a háztartások rezsiköltségeit. Meggyőződése szerint így kevesebb energiát használnának az emberek, hiszen ahogy azt a Greenpeace által szervezett ellenzéki előválasztási vitán is érvként hozta fel, azt tapasztalta Amerikában, hogy a cégvezetők nagy fogyasztású terepjáróikat az üzemanyagárak emelkedése miatt hibrid autókra cserélték. Kicsit meglepő hasonlat ez egy dél-alföldi város polgármesterétől. Érdemes lenne átgondolni, hogy mennyire ültethető át az amerikai cégvezető példája az átlagos magyar család életére.

888.hu: Az LMP egykor még önálló identitással bíró közösség volt. Az ellenzéki összefogással nyerhetnek vagy veszíthetnek?

Litkei Máté: Szerintem az LMP sikerességét éppen az akasztotta meg, hogy már megalakulásakor sem volt markáns identitása. Volt néhány elv, amelynek mentén létre tudtak hozni egy politikai közösséget, de amint olyan döntést kellett meghozni, ami tükrözné a párt identitását, egyből pártszakadás következett be. Véleményem szerint utoljára Schiffer András társelnöklete alatt volt a pártnak józan és konstruktív megnyilvánulása, akkor többször is együtt szavaztak a kormánypártokkal.

Jelenleg Schmuck Erzsébet társelnök próbálja magát leginkább az ellenzéki összefogás zöldpolitikusaként pozicionálni. Ennek ellenére a társelnök asszony több környezet- és klímavédelmet érintő megszólalása is pontatlan volt, vagy egyenesen valótlan: vegyük például azt az állítását, hogy a lignittüzelésű Mátrai Erőmű földgáztüzelésűvé alakítása a klímavédelem ellen hat, miközben a tény az, hogy földgázüzemű erőmű akár kétharmaddal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a széntüzeléshez képest, ezért a legjobb átmeneti megoldás a kibocsátáscsökkentésben. Az LMP a német Zöldek által képviselt fősodorhoz csatlakozva azt is kezdeményezi, hogy új atomerőművet ne lehessen üzembe helyezni Magyarországon, miközben a zéró kibocsátású energiaforrások közül csak a nukleáris energia képes arra, hogy bőségesen rendelkezésre álló, megbízható és olcsó hőt termeljen, a nap- és szélenergia nem alkalmas erre.

Véleményem szerint az LMP-nek az ellenzéki összefogás az utolsó komoly esélye. Tisztán látszik, hogy a párt a 2022-es választásra tett fel mindent, mielőtt támogatottság nélküli kis pártként elfelejtődik. A választások elvesztése esetén a párt széthullása és feloldódása az ellenzéki masszában szerintem elkerülhetetlen.

888.hu: Világszerte mainstreamtéma lett a klíma- és természetvédelem. Az Európai Bizottság még létre is hozta a „Fit for 55” (Irány az 55%) elnevezésű javaslatcsomagot. Az LMP valamiért az elmúlt években mégsem ér el akkora támogatottságot a választásokon, mint például Németországban a Zöldek. Miért van ez? Magyarországon van hosszú távú jövője egy zöldpártnak?

Litkei Máté: Az egyik fő különbség, hogy Németországban történelmileg erősek a zöldmozgalmak és az atomenergia-ellenesség. Ennek ellenére a Zöldek sosem tudtak igazán komoly eredményt elérni, inkább szélsőségesnek tartották őket, még a téma iránt kifejezetten érzékeny választók is. Változást Németországban a klímaváltozás témájának folyamatos (minden nagyobb párt általi) napirenden tartása és a nyári áradás hozott, de így is a szavazatok kevesebb mint 15 százalékát szerezték meg.

Az LMP programjában egy ideig nagyon erős volt a vidék- és agrárpolitika, ennek ellenére a párt népszerűsége néhány nagyobb várost leszámítva mérhetetlenül kicsi, köszönhetően annak, hogy az általuk kínált megoldások tankönyvből kiemeltek és nem alulról jövő kezdeményezések voltak, amelyek figyelembe veszik a helyi adottságokat. Sokat elmond az LMP ellenzéken belüli pozíciójáról és erejéről, hogy míg a párt hevesen küzd a nukleáris energia ellen, még az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is a nukleáris energia mellett foglalt állást.

Az utolsó kérdésre reagálva, szerintem nem szerencsés, ha a zöldügyeket kiemeljük a többi fontos ügy közül. Természetesen a klímaváltozás és környezetvédelem rendkívül aktuális, de véleményem szerint integrált szemléletre van szükség a sikeres politikai munkához. Ennek ellenére az az érdekes helyzet állt elő, hogy miközben abszurd ötletnek tűnik egy honvédelmi politikai párt, egy egészségügyi politikai párt vagy egy turisztikai fejlesztési politikai párt alapítása, a zöldpártok jelenléte az elmúlt évtizedekben megszokottá vált. Sikeres akkor lehet egy párt, ha az ország összes fő ügyét illetően határozott és koherens elképzelése van, az „egy-ügyűség” a pártoknak sem tesz jót. Össze kell hangolni a gazdaságpolitikát, a társadalompolitikát, a zöldpolitikát, az infrastruktúra-fejlesztést és minden egyéb területet.

A zöldpártok erősödését azért sem tartom szerencsésnek, mert az „egy-ügyűségükből” fakadóan nem törekednek racionális, más területekkel összehangolt politikai megoldásokra, hanem a kérdést ideologizálják, ami ellehetetleníti az érdemi szakmai párbeszédet például a körforgásos gazdasággal és a dekarbonizációs megoldásokkal kapcsolatban.

888.hu: A zöldpártokat általában az új baloldali pártcsaládba szokták sorolni. Mégis támadják a rezsicsökkentést, és a zöldítést is a lakossággal fizettetnék meg. Ez lenne a baloldali szociális érzékenység?

Litkei Máté: Nemrég volt a Klímapolitikai Intézet vendége Michael Shellenberger, aki korábban a Demokrata Párt színeiben indult a kaliforniai választásokon, és maga is aktív klímaaktivista volt, amíg fel nem ismerte az ideológia és tudomány szembenállását. Az ő meglátása szerint a leghangosabb klímaaktivisták nem is szeretnék megoldani a klímaváltozást, csupán egy valláspótlékot akarnak adni az embereknek. Ha valóban a klímaváltozást szeretnék megoldani, akkor például a fejlesztéseket és innovációkat támogatnák, és nem a piaci alapon nem versenyképes technológiák fenntartása érdekében sarcoltatnák a lakosságot. Támogatnák az atomerőművek fejlesztését, amelyek a sorozatos emberi mulasztásokra visszavezethető balesetek ellenére is milliók életét mentették meg azáltal, hogy csökkentették a légszennyezést, és klímasemlegesen, megbízhatóan és olcsón biztosítják a villamos energiát.

888.hu: Valóban az a jövő baloldali politikája hazánkban, hogy kizárólag akkor tudunk rezsit csökkenteni, hogyha kevesebb vizet, gázt és áramot használunk? Árt a rezsicsökkentés a környezetvédelem ügyének?

Litkei Máté: A víz, a gáz és az áram nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet szempontjából elengedhetetlen áru, ezért esetükben az áremelkedés nem áll egyenes arányban a felhasználás visszaesésével. A fűtést akkor is be kell kapcsolni télen, ha fájón apasztja a családi kasszát, a lámpát pedig akkor is fel kell kapcsolni éjszaka, ha növekszik az áram ára, és a napi tisztálkodás sem maradhat el. A magyar háztartások attól nem fogyasztottak lényegesebbek több energiát, hogy életbe lépett a rezsicsökkentés, viszont az ennek köszönhetően megspórolt pénzt más életminőség-javító termékekre és szolgáltatásokra tudták fordítani. A Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában Magyarország azon stratégiai céljainak érvényesítése kapott kiemelt figyelmet, amelyek a hazai épületállomány megújítását a fenntartható, energia- és költséghatékony üzemeltetést lehetővé tevő mélyfelújításokra, az energiaimport csökkentésére és az intelligens rendszerek alkalmazására alapoznak, fenntartva a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését. Az épületfelújítást, valamit az épületállomány megújítását más eszközökkel is lehet ösztönözni, ilyen eszközökkel él is a kormány, aminek eredményeként javulnak a hazai mutatók.

888.hu: Magyarország és Európa hogyan áll a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében?

Litkei Máté: Számos nagykibocsátóval ellentétben Magyarország élen jár a zöldprogramjaival, annak ellenére, hogy hazánk a globális kibocsátás 0,13%-áért felelős. 1990-hez képest 32-33 százalékkal sikerült csökkenteni az ühg-kibocsátást, ami jóval az európai átlag feletti teljesítés.

Hazánk bőven megelőzi a „hangosan zöld” Luxemburgot (–15,6%), Hollandiát (–18%), Belgiumot (–19,9%), de vannak olyan országok is, amelyek nemhogy csökkenteni nem tudták kibocsátásukat, de még növelték is. Ilyen a zöldügyekben minket sokszor kritizáló Ausztria, de ide tartozik Portugália és Spanyolország is. Ugyanezen időszak alatt Magyarország nemcsak a klímavédelmi vállalásainak tett eleget, de a GDP-jét is növelni tudta. Ennek fényében egyet tudok érteni a magyar kormány szlogenjével, miszerint Magyarország zöld úton jár.

888.hu: Minek kell ahhoz történnie, hogy a magyar társadalom „zöldátállására” vagy mentalitásváltására sor kerüljön?

Litkei Máté: A magyar társadalom zöldátállásának évtizedekig pénzügyi, technikai és információáramlási akadályai voltak. A lakosság számára a környezetbarát megoldások nem voltak elérhetők, és az emberekhez sem jutottak el azon információk, amelyek a döntések meghozatalához szükségesek voltak. Gondoljunk csak bele, hogy egy-két évtizede milyen nehézséggel kellett szembenéznie annak, aki megújuló energiával akarta fűteni a házát, el akarta kerülni az egyszer használatos evőeszközöket, tányérokat, poharakat a gyorsétteremben, és az elkülönítetten gyűjtött hulladékot is gyűjtőszigetekre kellett eljuttatnia, ha egyáltalán volt szelektív hulladékgyűjtés a közelében, de a hulladék hasznosításának sem voltak meg a technikai feltételei. Ezekre a problémákra a kormány már szolgáltatott megoldásokat, azonban a berögzött rossz szokásokon nehéz változtatni, ezért is kiemelt az edukáció és a szemléletformálás jelentősége, amihez a Klímapolitikai Intézet napi munkájával igyekszik hathatósan hozzájárulni.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére