Vincze Viktor Attila: A bevándorláspárti erők által a napokban nyilvánosságra hozott, az FPÖ vezetőjéről szóló titkos felvételek lehetnek-e hatással az EP-választások kimenetelére, továbbá a Strachét lejárató akciónak milyen következményei lehetnek az osztrák belpolitikára?

Kiszelly Zoltán: A 2017-es videó nem véletlenül került elő. Az első kutatások szerint csak az Osztrák Néppárt (ÖVP) profitált az ügyből. Ezzel kapcsolatban több elmélet is közszájon forog, szerintem Kurz meg akarta ismételni Schüssel kancellár 2002-es húzását, aki előrehozott választáson gyengítette meg akkori koalíciós partnerét, Jörg Haider Szabadságpártját, amely végül ketté is szakadt. Az látszik, hogy a szeptemberi választáson az osztrákok nem akarnak még egy nagykoalíciót, így három esély van: az Osztrák Néppárt a Zöldekkel és liberálisokkal kormányoz; a szocik a Zöldekkel és liberálisokkal; vagy ismét egy ÖVP-FPÖ koalíciós kormány alakul. A most közszájon forgó szakértői kormánynak nem sok értelmét és esélyét látom.

Vincze Viktor Attila: Milyen mértékben számíthatunk a bevándorlásellenes, nemzetek Európáját akaró pártok és kormányzatok megerősödésére az Európai Parlamentben a május 26-ai választás után?

Kiszelly Zoltán: A sokadik sorsdöntő választás előtt vagyunk. De ez a választás tényleg nagyon fontos. A bevándorlásellenes és szuverenista erők mindenhol erősödni fognak, és akár az új EP harmadát is kitehetik. Mai tudásunk alapján ez maximum egy blokkoló kisebbségre elég, a bevándorláspárti status quo tehát marad, csak tovább gyengül. A mostani három Brüsszel-kritikus frakció is marad, még sok az ellentét közöttük, ám a fontos kérdésekben inkább együtt szavaznak, és ez egy új, reményteli fejlemény az erős nemzetekben gondolkodó európaiak számára.

Egy érdemi változáshoz tízmilliós nagyságrendben kellene elmenniük a szavazóknak Nyugat-Európában, és ott a Brüsszel-kritikus pártokra kellene szavazniuk ahhoz, hogy ez ne egyharmad, hanem akár negyven százalék lehessen. Főleg a Néppárt és az európai szocialisták gyengülnek majd, ezért ezt a kétpárti szövetséget próbálják kibővíteni a liberálisokkal és Macronnal. Az Európai Parlament többsége ez alapján a következő öt évben is bevándorláspárti, föderalista lesz.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Vincze Viktor Attila: A bevándorláspárti erők miért tartanak ki ennyire a tömeges migránsbetelepítés mellett?

Kiszelly Zoltán: Nyugat-Európának az a fő problémája, hogy a régi társadalmi modell már nem fenntartható, és nincs helyette más. Már alig élnek meg egy fizetésből, gyenge a gazdasági növekedés, nem születik elég gyerek. Ehhez a helyzethez még hozzájött egy másik, nagyon látható és drága probléma, a migráció.

A tőke olcsó munkaerőt lát a migránsokban, a balliberális politikusok pedig új szavazókat. Berlin ráadásul a migrációt használja Brüsszel hatalmának kiterjesztésére, újabb német megoldások európaivá tételére. A külső határok Frontex általi „menedzselése”, a menedékkérelmek központi elbírálása és a kötelező szétosztási kvóta mind német mintát követnek. A németek tavaly rekordösszeget, 23 milliárd eurót költöttek a migránsok integrációjára. Ezt a németeknek kellett megelőlegezni, mondván, hogy azt a migránsok később visszafizetik a munkájukkal. Csakhogy a migránsok csupán húsz százaléka dolgozik, többségük csak minimálbérért.

Ez is azt mutatja, hogy a nyugati politikai rendszer komoly válságban van, mert nem tud megfelelő válaszokat adni a globalizációs problémákra és a gazdasági válságra. Ráadásul egyre több pénzt vesznek ki a rendszerből. A németeket azért sanyargatják egyre magasabb adókkal, hogy a német elit ebből a pénzből egyben tudja tartani az Európai Uniót. Erre a válsághelyzetre a nyugat-európai szavazók vagy a radikálisabb jobboldalra, vagy pedig a populista baloldalra való szavazással reagálnak.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert mi felismertük ezeket a problémákat és jó válaszokat adunk. 2010 óta a patrióta gazdaságpolitika jegyében a pénz nagy része Magyarországon marad, és így mi, magyarok végre elkezdhettük azt a felzárkózást, amire a rendszerváltás kezdete óta vártunk.

Vincze Viktor Attila: Az EP-választás eredménye alapján hol folytathatja majd a Fidesz és Magyarország az uniós parlamentben a politizálást?

Kiszelly Zoltán: Én három fogatókönyvet tartok lehetségesnek. Az A terv az Európai Néppártban való maradás, mivel továbbra is ez az erő lesz a legbefolyásosabb. A B terv – az ezeréves lengyel-magyar barátság jegyében – a lengyelekkel való együttmozgást jelentheti. Ez pedig az ECR frakciójába való belépést jelentené, ahol akkor így három miniszterelnök lenne, hiszen a lengyel és a magyar mellett a brit kormányfő is ott lenne, ami így együtt egy komoly pártcsaládként jelentős erőt képviselne. A C terv lehet a Salvini-féle új szövetséghez való csatlakozás. Az Európai Néppártban jelenleg nagy a feszültség, a pártok egy része Macronhoz, egy másik pedig Salviniékhez igazolna át.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Vincze Viktor Attila: Mi a legfőbb veszély, ami a választások után az uniós politikai színtéren Magyarországra és a bevándorlásellenes erőkre vár?

Kiszelly Zoltán: A németek már nyíltan beszélnek arról a törekvésükről, hogy az EU legfontosabb kérdéseiben az egyhangú szavazásról át kellene térni a többségi szavazásra. Ez számunkra elfogadhatatlan. A 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelország és Magyarország elleni megindítása valójában arról szól, hogy a kritikusokat elhallgattassák és a szavazati jog felfüggesztésével utóbb ne tudjuk terveiket megakadályozni.

Az egész folyamat mögött pedig az áll, hogy a németek a békés birodalomépítésük során az euróval és a migránskvótával nem tudták a tagországokat végleg magukhoz kötni. A britek kiléptek az unióból, a franciák és az olaszok pedig ki szeretnének lépni az euroövezetből. A németek ezért akarnak most már mindenáron átérni a többségi szavazásra, amihez alapszerződés-módosításra van szükség. A legfőbb probléma ezzel pedig az, hogy a német és brüsszeli ajánlatokkal már szinte senki sem jár jól, nincsen pozitív ajánlat.

Helmut Kohl és Mitterand még figyeltek arra, hogy a kicsi országok is a „pénzüknél legyenek”. Most viszont nincsenek ilyen szempontok. Mindent a status quo megőrzésének rendelnek alá. Azt várják, hogy tapsikoljunk, amiért béke van Európában, és egy 500 milliós egységes belső piac. Elvárnák, hogy évente tízezrével fogadjunk be migránsokat és adjunk át még több jogkört Brüsszelnek. Mi ebből nem kérünk, egy más EU-t szeretnénk! Olyat, amiről a rendszerváltozás idején álmodtunk.

Vincze Viktor Attila: A magyar szavazóknak miért érdemes és fontos minél nagyobb számban részt venniük az EP-választáson?

Kiszelly Zoltán: Most nagyon erős, akár kétharmados felhatalmazást és mandátumot kell adnunk Orbán Viktornak, hogy Brüsszelben a magyarok elsöprő többségének támogatásával a háta mögött érvelhessen a patrióta, keresztény és bevándorlásellenes álláspont mellett. Ehhez az EP-ben is erős nemzeti képviseletre van szükség! Ráadásul most demokratikusan és békésen is elküldhetjük a hazai és európai bevándorláspárti ellenzéket, valamint a Soros-hálózatot melegebb égtájakra. Elég most vasárnap elmenni szavazni, a magas részvétel és a jó helyre tett x miatt a balliberális pártok vagy be sem jutnak az EP-be, vagy csak kevés mandátumuk lesz.

Vincze Viktor Attila: A jelenlegi Magyarország-ellenesség marad az EP-választás után is?

Kiszelly Zoltán: Ez folytatódni fog és még erősebb is lesz, főleg mivel akkor már láthatóan megerősödnek a Brüsszel-kritikus, szuverenista erők. A bevándorláspárti erők rajtunk és a lengyeleken statuálnak példát. Nem értik, hogy miért nem csináljuk azt, amit ők mondanak. Mi viszont azt mondjuk, hogy ne egy birodalmi központ mondja meg, hogy mi hogyan legyen, mert nekünk abból már elegünk van.

A magyarok többsége már többször eldöntötte, hogy nem kér a bevándorlásból. Ugyanakkor pedig Magyarország a súlyánál sokkal magasabb ligában játszik az európai színtéren, mert olyan ötleteink és javaslataink vannak, amelyekre odafigyelnek egész Európában. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor angolra és németre lefordított beszédei ennyire népszerűek a nyugat-európai második nyilvánosságban. Amikor pedig olvasom a mainstream német sajtó Magyarországról szóló cikkeihez írt kommentárokat, akkor ott sok német azt mondja, hogy bárcsak nekik is egy ilyen miniszterelnökük lenne.