888.hu.: Melyik párt az esélyes arra, hogy megnyerje az osztrák elnökválasztást a szupervasárnapnak is nevezett és sokadszorra megszervezett, december 4-ei voksoláson?

Kiszelly Zoltán: Ausztriában várhatóan az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer nyer majd, még annak ellenére is, hogy az összes többi párt összefogott ellene. Legalábbis a közvélemény-kutatásokban ő vezet. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabadságpárti elnök jelölt jobban szerepelt a múlt heti TV-vitában az összes többi jelöltnél. Annak, hogy Ausztriában a két hagyományos jobb és baloldali párt miért szorulhatott annyira vissza, hogy együttesen is kisebb lehet a támogatottságuk, mint a Szabadságpártnak – a migráció témája mellett – az lehet a fő oka, hogy most szerte a nyugati világban, hogy nagyon sok munkás, kis egzisztencia, függő alkalmazott és nyugdíjas ténylegesen rosszabbul él, mint négy éve. Ezek a szavazók masszívan vándorolnak át most a proteszt pártokhoz, így Ausztriában a Szabadságpárthoz. Ezt igazolja az is, hogy például a szociáldemokraták a múlt héten már abbahagyták a Szabadságpártnak a támadását, mert úgy látták, ha folytatják , akkor attól csak még több munkás és nyugdíjas megy majd át szavazni a Szabadságpárthoz.

888.hu.: A politikai súlyát tekintve nem igazán jelentős osztrák elnöki státusz betöltésén túl, milyen egyéb következményei lehetnek a december 4-i osztrák elnökválasztásnak?

K.Z.: Ha Norbert Hofer nyer, akkor ő egy előrehozott választást fog kezdeményezni Ausztriában. Ezt már elkezdték beárazni az osztrák pártok, és mindenki azt nézi, hogy érdemes-e előrehozott választást tartani. Egyébként 2018-hoz képest hoznák így két évvel előbbre a választást, ami azt jelentené, hogy ezen a választáson feltehetően a Szabadságpárt lenne a legerősebb párt. Az egy nagy kérdés, hogy ők kivel alkotnának koalíciót. Igazából most Ausztriában mindenre van példa és lehetőség. Például Burgenlandban már a szocdemekkel létezik egy helyi koalíció, több mint egy éve. Az Osztrák Néppárttal, a kékekkel sincsen olyan ismert probléma, ami miatt lehetetlen lenne egy együttműködés.

Az ÖVP-nél főként Sebastian Kurz külügyminiszter már verbálisan és program szinten is közelített a Szabadságpárthoz. Hofer esetleges győzelme az előrehozott választás mellett még egy másik nagyobb léptékű politikai következménnyel is járhat. Az ausztriai változás a Juncker és Merkel-féle migrációt támogató uniós politika jelentős meggyengülését eredményezheti. Főként a német nyelvterületre, így leginkább Németországra komoly hatással bírhat, ha migrációellenes üzenete lesz az osztrák elnökválasztás eredményének Hofer megválasztásával. Berlin ezzel az egyik utolsó, migrációpárti szövetségesét veszítené el, hiszen ebben a kérdésben Svédország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia számítanak még jelenleg annak. Ha a jövőben Ausztria inkább a visegrádi csoport politikáját támogatja és a bevándorlásban is egy szigorúbb álláspontot foglal el, akkor ez mindenképpen gyengíti Brüsszel és Berlin bevándorlás barát politikáját és visszakozásra bírja őket.

888.hu.: Kell-e a Jörg Haider idejében megismert módhoz hasonló politikai megbélyegzéssel és kirekesztéssel számolnia győzelme estén a Szabadságpártnak?

K.Z.: Nem ismétlődhet meg az ami 1999-ben történt. Akkor még nagyon szokatlan dolog volt az, hogy egy Szabadságpárt jellegű politikai erő hatalomra kerüljön. Wolfgang Schüssel, akkori néppárti politikus koalíciót kötött vele, mert akkor még nem adhatta a Szabadságpárt a kancellárt. Ez volt az ára a koalíciós megállapodásnak, így hiába szerepelt kicsivel jobban a Szabadságpárt, mégis a harmadik helyezett Néppárt adhatta a kancellárt. Azóta viszont nagyot fordult a politika világa. Ha most ismét nyernének, például egy előrehozott választáson, akkor már nem kellene átengedniük a kancellári széket sem a szocdemeknek, sem a néppártnak, csak azért mert azok, úgymond mérsékelt pártok. Ez azért van így, mert a nyugati politikai világnak azok a jelentős fordulatai, amiket Hollandia, Dánia, a Brexit vagy éppen Donald Trump példái is mutatnak, olyan változásokat hoztak el, amelyek után már soha többé nem térhet vissza a tizenhat évvel ezelőtti politikai világ.

888.hu.: Ha tényleges fordulatot venne Ausztria politikája, akkor az hozzájárulhat az eddigi egyeduralkodó, pc-nek tekintett európai politikai elit leváltásához, amit Donald Trump elnökké választása óta egyre többen látnak lehetségesnek?

K.Z.: Persze, ez nyilván felkavarná az európai politikát, hiszen Ausztria példája nyomán más országokban is napirendre kerülhet az előrehozott választás kérdése. Általánosságban véve az előrehozott választások azért lehetnek most indokoltak, mivel globálisan az tapasztalható, hogy sok helyen az alapjaikat megrendítve megváltozott a hagyományos pártok támogatottsága. A demokráciában az a lényeg, hogy a pártok, a kormányok azok a többség akaratát kell, hogy képviseljék. Ha pedig megváltozik a lakosság véleménye, megváltoznak a többségi viszonyok, akkor ezt a politikának is követnie kell. Ehhez az egyik legjobb eszköz a népszavazás intézménye, amellyel meg lehet szondázni a társadalom véleményét vagy az előrehozott választás is, amikor a megváltozott lakossági akarathoz igazítják a kormányzást, a parlamenti többségi viszonyokat. Ezekre látunk most példákat szerte Európában.

A hatalmon levő politikai és gazdasági elitek, a lobbiérdek, a részérdek képviseletében működtek eddig Berlinben, Brüsszelben vagy éppen Washingtonban is. Ez pedig politikai változáshoz vezetett, mert akik úgy érzik, hogy a jelenlegi elitek, a politikusok már nem őket, hanem a multikat meg a bankárokat, a spekulánsok képviselik, azok most elkezdtek másként szavazni, mint eddig. Rövid időn belül Európában több helyen is mérhető lesz, mekkora mértékű is ez a politikai elégedetlenség. Az osztrák elnökválasztás és az olaszországi referendum után Németországban például jövő májusban lesz az Észak-Rajna Vesztfáliai választás. Ha valamelyik uniós tagállamban túl nagyra nő az elégedetlenség, akkor ott az várható, hogy akár előrehozott választással próbálnak majd javítani a helyzeten.

888.hu.: Mi várható az olasz népszavazás eredményétől és annak milyen hatása lehet az európai és a magyar politikai és ngazdasági folyamatokra?

K. Z.: Az olasz népszavazással összefüggő lehetséges következmények miatt ez a referendum az osztrák elnökválasztásnál sokkal nagyobb mértékben és közvetlenül befolyásolhatja az egész Európai Unió sorsát. Az olasz népszavazás az euró és az európai Unió egységének szempontjából is nagyon fontos. Az olaszországi népszavazást Matteo Renzi, az olasz baloldal miniszterelnöke kezdeményezte, aki egy igazi kommunista. Mert ahogy ezt Margaret Thatcher annak idején meghatározta: aki mindig mások pénzéből él, az kommunista. Renzi pedig ilyen, hiszen mindig megfenyegeti az uniót azért hoz pénzhez jusson. Volt, hogy az orosz szankciókat akarta eltörölni, aztán amikor megegyeztek az EU-val, hogy mégis lehet nagyobb az olasz költségvetési hiány, akkor azután már mégsem akarta eltörölni az orosz szankciókat. Most legutoljára a migráns válság miatt minket, Kelet-Közép-Európai országokat fenyegetett meg azzal, hogy el fogják venni tőlünk a minket megillető uniós forrásokat, ha csak nem fogadunk be migránsokat. Viszont ha közben Olaszország megint nagyobb hiányra kapna engedélyt vagy plusz forrást kapna, akkor majd egyébként ezt a követelését is visszavonja majd. Renzi mindent csak azért tesz, hogy Olaszország még több pénzt, még több hitelt kaphasson.

A tényleges kormányzása pedig egyébként eddig pusztán annyi volt, hogy belekezdett egy nagyon óvatos munkaerőpiaci reformba, amit viszont, mint neoliberális megszorítást, az olaszok nagyon nem szeretnek. A baloldali olasz kormányfő most ahhoz kér felhatalmazást a népszavazással, hogy a következő ciklusban, tehát majd 2018-tól, már erősebb legyen a parlament, az olasz alsóház szemben a felsőházzal, a szenátussal amelytől meg hatásköröket vonna el Renzi javaslata. Az olasz átlag emberek viszont valójában nem erről fognak dönteni, mert a szavazatuk leadásakor igazából arról mondanak majd véleményt, hogy Renzi javaslatának elfogadása esetén a baloldali olasz kormány a következő öt évben majd újabb és újabb megszorításokat vezet majd be. Ezért is várható nagy valószínűséggel, hogy az olasz szavazópolgárok elutasítják majd Renzi alkotmánymódosító javaslatát. Az olaszoknak már az eddigi megszorítás is túl sok volt. Ez ugyanaz a jelenség, mint ami Franciaországban már megtörtént, amikor a franciák nem bocsájtották meg Sárközynek, hogy kormányzása alatt 60-ról, 62 évre merte emelni a nyugdíjkorhatárt.

888.hu: Matteo Renzi előre bejelentette, hogy ha elutasítja a népszavazás a javaslatát, akkor lemond a miniszterelnökségről. Renzi bukása után, kormányra kerülhet-e a legnagyobb, populistának tartott olasz ellenzéki erő, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és ennek milyen következményei lehetnek?

K.Z.: Mivel Renzi bukása szinte biztosra vehető, ezért erre az esetre már létezik egy olyan forgatókönyv, aminek az a célja, hogy megakadályozza az olasz ellenzék legnagyobb erejének, az Öt Csillag Mozgalomnak a kormányra kerülését. Az előzetes hírek szerint most ugyanazzal az eszközzel él majd most az olasz baloldali kormány, mint amelyet 2011-ben, Berlusconi bukása után már használtak. Ez pedig azt jelenti, hogy a Renzi kormány bukása utánra egy szakértői kormány hatalomba helyezését akarja majd elérni a baloldal. Egyébként Olaszországon kívül, máshol is van példa a szakértői kormányzással manipuláló politikai megoldásra. Romániában éppen most is egy szakértői kormány van hatalmon. Olaszországban 2011-ben Mario Monti, volt Goldman Sachs bankár már alakított szakértői kormányt. Ez alapján nagyon valószínű, hogy most megint egy volt bankár kap majd kormánymegbízási feladatot.

Olaszország és az olasz baloldalnak egyébként érdekes módon különösen szorosan kapcsolódik a Goldman Sachs Bankhoz. Például Barrosó is ehhez a bankhoz ment dolgozni, az EU után, és az Európai Központi Bank jelenlegi elnöke, Mario Draghi is ennél a banknál dolgozott korábban. Az olaszországi népszavazás igazi tétje, hogy szakértői kormány alakul-e Renzi bukása után vagy pedig előrehozott választás révén az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S)jut kormányra, amely akkor beváltaná egyik legfőbb politikai ígéretét és kiléptetné Olaszországot az euró övezetből. Az Ötcsillagos mozgalom, arra az esetre, ha nyerne, azt ígéri, hogy kettévágja az eurozónát, bevezetve a mediterrán eurót, amelyet aztán angol és magyar mintára leértékelnének. Az Ötcsillag azt a példát követné, ahogy Keynes a második világháború után leértékelte az angol fontot, illetve ahogy Matolcsy 2010 után a leértékelte a forintot Magyarországon. Ezzel a leértékeléssel pedig elérnék, hogy elinflálódjon Olaszország jelenlegi, hatalmas méretű adósság állománya. Persze az EU északi tagállamainak ez a gazdaságpolitikai megoldás nem fog tetszeni, hiszen ezeket a hiteleket ők nyújtották, az ő pénzük van ezekbe kihelyezve.

888.hu.: Ha Olaszország kilépne az euró övezetből, az milyen következményekkel járna az EU működésére nézve és hogy érinthetné Magyarországot ez az új helyzet?

K.Z.: Ha az olasz Öt Csillag Mozgalom sikerrel járna és így a Brexit után megtörténne az eurozóna kettéválása, vagy ha akár csak egy-két ország is, de kilépne az euró övezetből, az a jelenlegi formájában ismert Európai Unió megszűnését eredményezné. Az olaszok euróval kapcsolatos lépése lehetetlenné tenné, hogy a jelenlegi Brüsszeli és Berlini elitek akaratának megfelelően tovább mélyüljön az Unió. Nagy tehát a tétje az olaszországi történéseknek. A baloldal mindent el fog követni, azért, hogy Olaszországban Renzi bukása után csak szakértői kormány alakulhasson, mert egyedül így biztosíthatják, hogy ne kezdjen eldőlni az eurozóna dominó.

Ha az olaszok kilépnének az euró zónából, az azonnal maga után vonná, hogy a spanyolok, a görögök, a portugálok és a franciák is ezen gondolkodjanak. Az olasz kilépés az euró övezetből ráadásul közvetlenül és érezhetően is segítené Marine Le Pen választási győzelmét a májusi francia választásokon. Ha Marine Le Pen nyerne, akkor azzal kettészakadna az EU, mivel megszűnne az unión belül eddig mindent meghatározó francia-német hatalmi tengely. Az unió szervezet és működése is megváltozna. Egy a mostanihoz képest sokkal lazább Európai Uniós együttműködés jönne létre, amelyben az északi euró övezete Németország vezetné, míg a mediterrán euró övezetet Franciaország. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy maradjon az euróval kapcsolatos történéseken kívül, mivel az eurót terhelő pénzügyi terhek és adósságállományok hatalmas méretűek.

888.: Ha nem az Öt Csillag Mozgalom, akkor viszont ki kormányozhat majd Olaszországban és milyen tényezőktől függhet, hogy mi történik Olaszországban?

K.Z.: Én a mostani információk alapján azt látom reálisnak, hogy Olaszországban Renzi bukása után nem az Öt Csillag Mozgalom alakíthat majd kormányt, hanem szakértői kormány lesz. Ez pedig csökkenteni fogja Marie Le Pen esélyét a francia választási győzelemre. Ugyanakkor viszont az olaszországi történések kimenetelét még számos tényező befolyásolhatja. Komoly tényező, hogy az összeomlás szélén álló olasz bankrendszer vajon meddig bírja még ki. Ugyanakkor Donald Trump elnöki tevékenysége pedig nagyon meghatározó lehet. Most az egész világ őt figyeli, hogy mennyiben lesz képes érvényesíteni az akaratát a globális doktriner neoliberális politika rendszerével szemben. Trump elnökként nagy valószínűséggel a gazdaság területén viszonylag gyorsan eredményeket fog tudni majd felmutatni, ami hatást gyakorolhat az európai gazdasági, társadalmi folyamatokra. Ha az új amerikai elnök még a francia, illetve a német választások előtt kézzelfogható eredményeket ér el, akkor az minimum kijózanító hatást gyakorolhat az európai hatalmi elitekre is, de végső soron, még akár ennek az európai elitnek a lecseréléséhez is elvezethet.