Emmanuel Macron a francia elnökválasztási győzelmével még csak egy csatát nyert meg, a háború megnyeréséhez viszont a frissen alakuló pártjának egy hónap múlva többséget kell szereznie a nemzetgyűlésben - mondta el a 888.hu számára Kiszelly Zoltán. A politológus szerint az, hogy a francia elnökválasztásban a hagyományos pártok háttérbe szorultak, azt mutatja, hogy nagyon nagy a fennálló gazdasági és politikai rendszerrel szembeni elégedetlenség Európa nyugati felén.

888.hu: Macron győzelme a franciaországi elnökválasztáson értékelhető úgy, hogy ezzel még csak egy csatát nyert meg, hiszen a háború kimenetele, azaz az egy hónap múlva esedékes parlamenti választás eredménye még kérdéses?

Kiszelly Zoltán: Ez pontosan így van, hiszen a sikeres elnökséghez Macronnak még sikeresen párttá kell alakítania a nevének monogramját viselő választási mozgalmát, az En Marche!-t, illetve a meg kellene tartani a szavazóit. A francia közvélemény-kutatások szerint Macron szavazóinak majdnem a kétharmada, Le Pen szavazóinak a fele a másik ellen szavazott. A "köztársasági front" pedig most nem a pártok által lett összehozva – mint 2002-ben, amikor az idősebb Le Pen ellen fogtak össze a pártok –, hanem a szavazók által. Most ráadásul már hivatalosan nem is minden párt állt be ebbe a szövetségbe, mert volt már olyan kis párt is, amely Marine Le Pen támogatására szólította fel híveit. Az elnökválasztás első fordulójában az outsiderek nyertek. Az első forduló négy pártjából három párt, majdnem a szavazatok 65 százalékát megszerezve olyan elnökjelöltet választott, akik nem a két hagyományos nagy pártból jöttek. Fillon jobboldali pártja tudott egyedül a nagy pártok közül a dobogóra kerülni, miközben a szocialisták lemaradtak az ötödik helyen. Ezek alapján a parlamenti választás szempontjából az a döntő kérdés, hogy a két hagyományos párt, a republikánusok és a szocialisták szavazói mit fognak tenni, kire szavaznak majd egy hónap múlva. Visszatérnek-e a hagyományos pártjaikhoz, vagy pedig valamelyik protestpártot választják?

888.hu: A hagyományos bal- és jobboldali pártok számára a parlamenti választás mennyiben lesz élet-halál harc kérdése?

K.Z.: Ez a szocialista párt esetében teljesen igaz. A jobboldal számára viszont nem ez a tét, hiszen a Republikánus Párt a közvélemény-kutatások szerint várhatóan jól fog szerepelni. Persze nekik is meg kell küzdeniük azért, hogy minél több szavazójukat visszaszerezzék Macron támogatása mögül. Macron azzal is tudott jobboldali szavazókat maga mögé szervezni, hogy – szemben a jelenlegi magas szocialista adókkal – ő adócsökkentéseket és a cégeket érintő túlszabályozások leépítését ígérte a kampányában. Macron számára a parlamenti választáson nagy gondot jelent, hogy egy kutatás szerint a szavazóknak a közel kétharmada nem szeretné, ha neki többsége lenne a francia nemzetgyűlésben. Ennek az lehet az oka, hogy Macron – egy-két szociális intézkedéstől eltekintve – közismerten egy neoliberális gazdaságpolitikát szeretne folytatni elnökként. Ez a neoliberális válasz arra, hogy az eurózóna perifériája bajban van. Ha nem szedik össze magukat, ha nem eszközölnek strukturális változtatásokat, akkor Németország, Hollandia és a mag-Európa tovább fog erősödni, és ők ebből a magból idővel akár ki is eshetnek.

Macron nagy gond elé néz, ha a mostani előzetes várakozásoknak megfelelően nem lesz meg a szükséges parlamenti többsége. Ebben az esetben az elnök, Macron a külpolitikára fókuszál, parlamenti többség nélkül nem fogja tudni reformprogramját egy az egyben végrehajtani. Így nehéz lesz a mag-Európában való maradás feltételeit, például a költségvetési és államháztartási hiány csökkentését teljesíteni. A megkérdezett franciák többsége egyébként sem szeretne áldozatot hozni a globalizáció oltárán. Ezek után pedig várhatóan az lehet már majd csak a kérdés, hogy Brüsszel meddig lesz még elnéző Franciaországgal szemben, amelynek egészen eddig – például a 2010-es Magyarországgal is ellentétben – folyamatosan elnézték, hogy nem teljesítette a 3 százalékos költségvetési hiányra vonatkozó uniós előírás betartását.

888.hu: A franciaországi elnökválasztás eredménye, a hagyományos pártok háttérbe szorulása a tekinthető a fennálló gazdasági politikai rend európai kritikájának?

K.Z.: Egyértelmű elégedetlenség az, ami ebből az eredményből látszik. Nyugat-Európa és Amerika is rosszabban él, mint négy évvel korábban. Ahogy Kínába, Indiába és Kelet-Európába kitelepül nyugatról a gyártás, úgy megszűnnek a munkahelyek, amik helyett helyben pedig már nem jönnek létre jól fizető, új munkahelyek. Hiába hoznak létre új munkahelyeket azok ma már nem fizetnek úgy, mint húsz évvel ezelőtt. Nyugat-Európában most az az egyik legfőbb baj, hogy ha csak nem nélkülözhetetlen az ember szaktudása, tehát nem orvos vagy informatikus az ember, akkor kölcsönmunkásként és 1500-2000 euróért lehet leginkább munkát találni, ami viszont helyi viszonyokban nem sok.

Sőt, Macron elnökségével a globalizáció folytatása várható úgy, hogy közben a francia lakosság többsége a globalizációban látja a romló gazdasági helyzet fő okát. De ez a jelenség általánosan jellemző már az EU nyugati tagállamaira, hiszen például Ausztriában 50 százalék szavazott ezért az FPÖ-re, Hollandiában egy ottani rekordnak számító 20 százaléknyi szavazat jelezte ezt. A Le Pen számára megadott majdnem 40 százaléknyi, 11 milliónyi szavazat is ezt a szavazói elégedetlenség kifejeződése, de Németországban az AfD is jól szerepelt a migránsválságra adott válasza következtében.

888.hu: Macron – aki a rajongói szerint a francia Kennedy elnök lesz majd – elnöksége a rózsaszínű kampányideákkal szemben álló valóságban mennyire áll majd vesztésre a bevándorlás és terrorizmus egymással szoros kapcsolatban levő vonatkozásaival? 

K.Z.: Ezt a csatát így nem lehet megnyerni. Ha megoldani nem is tudják már, de a terrorizmus igazából egy dolog miatt még különösen fontos lesz a következő időszakban kormányzók számára is. Erre hivatkozva lehet majd ugyanis továbbra is rendeleti úton kormányozni. A rendkívüli állapot fenntartása a gazdaság problémáinak megoldását leszámítva, azért számos ügyben megkönnyíti a kormány dolgát. A terror ellen nem nyerhetnek a franciák, mert az országban már igen sok a migráns és a radikalizálódó sokadik generációs bevándorló. A migrációt például a francia-olasz határ eddigi módon történő lezárásának a meghosszabbításával továbbra is csak lassítani tudják majd. Már csak azért is, mert Macron és az általa képviselt liberális politika rá van utalva a migránsok szavazataira.

888.hu: Az mennyire valószínű, hogy teljesül majd a magyar balliberális politikai oldal reményeinek megfelelően az, hogy Macron ténylegesen tesz is valamit azért, hogy jól odacsapjon majd Magyarországnak és Lengyelországnak?

K.Z.: Ez csak egy beteljesületlen vágyálom annak a gyenge magyar ellenzéknek a részéről, amelynek nincs esélye a kormányváltásra. Mivel nem tudnak a szavazók számára valódi alternatívát nyújtani, ezért inkább rohannak a külföldi sajtóhoz és Brüsszelbe. A baloldal újra és újra a Moszkva kontra Brüsszel, meg az ott ülünk-e az asztalnál vagy nem témát veszi elő. Annak ellenére teszik ezt, hogy Magyarország számára a gazdasági szuverenitás szempontjából jelenleg egyértelműen csak káros lenne az euró bevezetése. Amit pedig Macron mondott erről az elnökválasztási kampányban, az valójában csak választási szóvirág volt. Jelezni akarta Merkelnek és Junckernek, hogy számíthatnak rá. A valódi, Magyarország elleni gazdasági szankciók bevezetéséről pedig mindenki tudja, hogy az gyakorlatilag nem lehetséges.  Németország nem érdekelt semmilyen gazdasági szankció bevezetésében, hiszen azzal saját magukat lőnék lábon. Görögország esetében is jól látható, hogy inkább lélegeztetőgépen tartják, csak hogy a görögök tudjanak még vásárolni ezt meg azt. Magyarország is fontos piaca Németországnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyi eurót ők nekünk adnak, legalább annyi megy is oda vissza.

888.hu: Ha nincs igazából komoly akarat a Magyarországot és Lengyelországot érő uniós és EU tagállami fenyegetések mögött, akkor mégis mi motiválja erre az ezeket megfogalmazókat?

K.Z.: Éreztetni akarják velünk, hogy szerintük, hol a helyünk. A nyugati országok sose fogják megengedni, hogy keleti országok diktáljanak bármiben is. A keleti államok akaratának az átvitelére csak a V4-ek csoportja képes. Minden elképesztően alaptalan vádaskodás, az antiszemitizmusról meg a sajtószabadság állítólagos hiányáról is azért van az EU nyugati államai részéről irányunkba, hogy ezek segítségével lehetőség szerint minél jobban sarokba szorítsanak. Amíg ezekre a vádakra reagálunk, addig nem érünk rá mással foglalkozni és defenzívában vagyunk.  

Ez biztosítja, hogy ha bármelyik ország ellen is, de elindulna egy demokráciával kapcsolatos uniós eljárás, akkor a másik ország megvétózza azt. De valójában a minket érő támadások nagy része csak szimbolikus, a médiában zajló szócsata. De az unión belüli érdekképviseletben a kelet-európai országok még a mindig változó koalíciókra is számíthatnak. Így például a következő uniós költségvetés elfogadásakor a kohéziós és agrártámogatások kapcsán nagyon sok nyugat- és dél-európai országra, például a görögökre, portugálokra, spanyolokra és olaszokra is számíthatunk. Korábban nem Macron, hanem Renzi vagy Juncker, illetve Martin Schulz fenyegetett minket, de ez mind csak egy olyan, Németországnak kedvező szereposztás volt, ami mindig arról szólt, hogy Merkel így megkapta a lehetőséget, hogy középen állva közvetítőként léphessen fel, és végül megoldhassa az ügyeket.

888.hu: A francia elnökválasztásban is téma volt a bevándorlás kérdése. Magyarország számára pedig a közeljövőben várható, hogy ítéletet hoz majd az Európai Bíróság a kötelező betelepítést elrendelő kvótahatározat megsemmisítését kérő magyar beadványról. Mikor és milyen ítélet várható?

K.Z.: Szerdán dönthet az uniós bíróság a magyar, szlovák és lengyel közös beadványról. Az eddigi előzetes feltételezések szerint a magyar beadvány ellen dönt majd a testület. Ez viszont egy nagyon súlyos jelentéssel bírna, ami komoly politikai viharokat kavar majd. Ez azt jelentené, hogy ez alapján akkor a jövőben bármelyik ország számíthat arra, hogy akarata ellenére a kormány- és államfők szintje alatt, miniszerek többségi szavazással bármit kikényszeríthetnek. Az ítéletnek meg ugyanakkor érdemleges hatása nem nagyon lehet, hiszen az a kvótarendelet, amiről szól, az szeptemberig van érvényben, amelyet a tagállamok többsége ráadásul ugyanúgy nem hajtott végre, ahogy Magyarország. Csak a többi tagállam teljesen csendben nem tett eleget a kvótának, míg mi a lakosság elsöprő többségi akarata alapján őszintén felvállaltuk, hogy nem akartjuk végrehajtani ezt. Az EU-tagállamok lakosainak a többsége ma már szintén elutasítja a bevándorlók betelepítését. Ezt tekintetbe véve nem tűnik reálisnak – még egy nekünk kedvezőtlen ítélet esetén sem, – hogy a migránsok tömeges betelepítése ténylegesen végrehajtásra kerülhet majd.