888.hu: Komoly, eddig elképzelhetetlen mértékű változást hozott a Brexit és Donald Trump amerikai elnökké választása. Miért, és mire számíthatunk a 2017-es évben a politika és a gazdaság globális folyamatait tekintve? Változhatnak a demokráciával és a gazdaság működésével kapcsolatos fogalmaink és gondolkodásunk?

Kiszelly Zoltán: A legfontosabb, ami a belpolitikát és külpolitikát egyaránt érinteni fogja 2017-ben az az, hogy végleg véget ér a régi neoliberális politika rendszerének korszaka. A neoliberális gazdaságpolitika elérte a teljesítőképessége határát, ahogy a doktriner liberális demokráciafelfogás is. A kapitalizmus és a demokrácia is elsöprő támogatást élvez világszerte. Azonban az ezek rendszerére az elmúlt húsz évben rátelepült neoliberális gazdaságpolitika, az ma már nem oszt vissza eleget lefelé, a társadalom többségét adó úgymond szegényebb 99 százalék felé, tehát kifarol a jóléti államból. Ez pedig társadalmi feszültségeket szül. Ugyanakkor pedig vége lett annak, a minden alternatív megoldást kizáró demokráciameghatározásnak, ami eddig, a my way or the high way (a "vagy az én utam, vagy fel is út, le is út") felfogás jegyében működött, és amely csak a Merkel, az Obama meg a Hillary Clinton-féle utat tartotta elfogadhatónak. A világ eddigi globális működési modellje már nem jó. Ma a nyugati világban nagyon sokan rosszabbul élnek, mint néhány évvel korábban. Sokan vannak, akik lefelé csúsznak és félnek a globalizációtól. Ez egy válságfolyamat, ami globális és már elérte Nyugat-Európa középpontját is. Ennek a válságnak a következménye Donald Trump amerikai elnökké választása ugyanúgy, mint a Brexit, vagy az osztrák elnökválasztáson a Szabadságpárt térnyerése. Ám a válság mögött valójában egy olyan folyamat rejlik, ami alapvetően a demokrácia eddigi működési modelljének a válságát jelenti. Most pedig erre a válságra adott megoldásként keresi a világ az új működési modellt. Európában Magyarország már hat éve áttért egy, a régitől eltérő, unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikára, ami részben egy olyan igazságos tehermegosztásból áll, ami nemcsak az emberekre terheli a költségeket, de megpróbálja a multikat és a bankokat is bevonni. Ugyanakkor pedig még abból az elemből is áll ez az új modell, amit például Orbán Viktor magyar miniszterelnök illiberális államnak hív, és amit egyébként Trump is akar. Ez pedig arról szól, hogy ha a politika kap egy felhatalmazást a szavazóktól, akkor a politikának kell, hogy legyen mozgástere. A jelenleg általános és megszokott működési modellben, most azt mondják, hogy oké, hogy téged most megválasztott a nép, akár nagy többséggel, de igazából neked azt kell csinálnod, amit a gazdaság követel tőled. Egy politikus az viszont nem a gazdaság végrehajtó embere akar lenni, hanem szeretné megvalósítani a választási ígéreteit. Ehhez pedig kell neki a gazdasági mozgástér. Ezért van az, hogy az újító politikus nem csinálhat mást, minthogy a szavazói felhatalmazást, a politikai mandátumát arra használja fel, hogy kitolja a gazdasági korlátokat. Ez nyilván nem tetszik azoknak, akik az eddigi, liberális modell haszonélvezői voltak. Ez olyan igazi konfliktushoz vezet, ami miatt a magyar miniszterelnök joggal mondhatta, hogy az idei, az a lázadás éve lesz. Arról a régi rendszer elleni lázadásról van tehát szó, amiben az embereknek elegük van abból, hogy a pénz nem föntről lefelé megy, a társadalom leggazdagabb egy százalékától a szegények 99 százaléka felé, hanem éppen fordítva, eddig a többségtől ment a gazdag kisebbség felé az Obamák, Clintonok, Soros Györgyök, Merkelek és Junckerek rendszerében.

888.hu: Várható valamilyen új fejlemény a migráció és a terrorizmus által okozott válsághelyzetek megoldásaival kapcsolatban? Már az idén megszabadulhatunk ezektől a problémáktól és így az általuk jelentett fenyegetéstől is?

Kiszelly Zoltán: A terrorizmus fenyegetése 2017-re is megmarad, már csak azért is, mert ez a jelenség valójában a nyugati világ működési modelljében kialakult válság egyik következménye, mert a társadalmi és gazdasági anomáliák valamint a migráció és terrorizmus között szoros összefüggés van. A régi modell válsága egy hosszú ideje tartó folyamat, ami például Németországban már vagy tizenöt-húsz éve elkezdődött, amikor Gerhardt Schröder kancellársága idején elkezdett csökkenni a nyugati dolgozók jövedelme, mert a tulajdonosok Kínába kezdték telepíteni a gyáraikat. A migrációs válság kialakulása már igazából csak az utolsó csepp volt, ami miatt betelt a pohár. Ma már nemcsak Németországban, de az eddig kedélyesnek és jólétinek tartott országokban is mint Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország és Anglia is egyre sikeresebbek a bevándorlásellenes pártok, mert a bevándorlás mára már egy jól látható probléma. A migrációs válsághelyzet volt az utolsó ok a nyugat-európaiak számára, ami végleg elfogadhatatlanná tette számukra az eddigi politikai, gazdasági rendszerüket. Mert megmutatta, hogy ez a pénzügyi elit most még a konkurenciát jelentő, olcsó migránsokat is ráengedte a munkaerőpiacra. A bevándorlás nagyon komoly társadalmi feszültségekhez vezet, hiszen a munkaerőkínálat bővítésével csökkenti a béreket, ami azt eredményezi, hogy mindenki a nagyvárosokba akar költözni, a nagyvárosokban ez pedig felhajtja a lakbéreket. A migráció emellett még egy versenyt is elindít a szociális ellátórendszerekben a migránsok és a helyben születettek csoportjai között. A migráció és a terrorizmus között pedig közvetlen összefüggés van, amit nem lehet letagadni, hiszen a brüsszeli, a párizsi, a nizzai vagy éppen a berlini terrortámadás esetében is az elkövetők vagy frissen érkezett bevándorlók, vagy pedig másod-, harmadgenerációs migránsok voltak. Egyértelműen látható, hogy a migránsok jelentős része radikalizálódik, mert nem tud beilleszkedni a befogadó ország társadalmába. Itt nem arról van szó, hogy van egy-két őrült, aki terrorizmussal vezeti le a feszültséget. A migránsok nagy része képtelen a beilleszkedésre. Van egy üvegplafon, amit nem tudnak áttörni, ami például Franciaországban jól megfigyelhető jelenség, hiszen a bevándorlók hiába francia állampolgárok de csak kivételes esetekben jutnak el a közép- vagy felső osztályba. Ez a helyzet sok bevándorlót frusztrál. Van aki közülük elfogadja ezt a helyzetet, de nagy számban vannak azok a migránsok, akik megőrülnek és terrortámadásokkal vezetik le a feszültséget.

888.hu.: Angela Merkel politikájára és személyének megítélésére milyen hatással lehetnek az újabb és újabb európai terrortámadások? Igazolja bármi is Merkel döntéseit?

Kiszelly Zoltán: Õ nyilvánvalóan a végsőkig ahhoz fog ragaszkodni, hogy ezek az esetek mind kivételek, amelyeket őrült egyének követtek el. Merkel továbbra is azt mantrázza majd, hogy növelni kell a szolidaritást, be kell fogadni a bevándorlókat, hiszen a gonosz oroszok azért bombázzák Aleppót, hogy még több migráns jöjjön Németországba. Annak ellenére ezt fogják mondani Merkelék, hogy ez ma már egyre kevésbé hihető. Merkel emellett ugyanazt az értelmetlen szöveget ismételgeti, hogy milyen sok a betöltetlen álláshely és milyen jó, hogy majd ezeket a helyeket a bevándorlókkal fel lehet tölteni. Azonban a statisztikai adatok szerint a legalább egymillió frissen érkezett migráns közül csak 36 ezer dolgozik. Ennek a 36 ezernek a 22 százaléka pedig munkaerőkölcsönző cégeknél minimálbérért dolgozik. Ez nem mellékesen egyébként arra is rámutat, hogy ma a németeknél az új munkahelyek többsége, tehát minden negyedik munkahely, az a valóságban már csak minimálbéres munka. Már a németek közül is egyre többen csúsznak le a középosztályból. Azok közül, akik nem valamilyen hiányszakmában dolgoznak, egyre többen munkaerőkölcsönzőknél, önfoglalkoztatásban dolgoznak minimálbérért. Nincs növekedés az eurozóna gazdaságaiban, és így igazából Németországban sem, ahol egy-másfél százalékos a gazdasági növekedés. Merkelnek az az egy szerencséje van, hogy az ellenzéke gyenge és megosztott. Májusban Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnépesebb német tartományban tartanak majd választást, nagy valószínűséggel ott eldől majd Merkel sorsa. Ha májusban Merkel tartani tudja a 30 százalék körüli szintet a CDU-val, akkor megússza, marad a nagykoalíció és ő maradhat biztosan a kancellár. Ha az AFD 15 százalék fölé emelkedne, akkor az komolyan befolyásolná Merkel sorsát.

888.hu: Az európai uniós tagállamokban a jelenlegi liberális politikai és gazdasági renddel és elitekkel szembeni tapasztalható ellenállás eredményezhet-e még kormányváltásokat az idei holland és franciaországi választáson?

Kiszelly Zoltán: Úgy tűnik, hogy idén fékezett habzású lesz az uniós tagországokban a liberális politikai rendszer elleni lázadás. Olaszországban sikerült a baloldalnak megakadályoznia az előrehozott választás kiírását. Hollandiában és Franciaországban, most úgy tűnik, hogy ha csak egy hajszállal is, de megnyerhetik a választást a jelenleg kormányzó erők. A márciusi holland választások idejére, az előzetes becslések alapján Geert Wilders Szabadságpártjának a győzelmi esélyei jelentősen csökkennek, annak mert megszaporodtak a protestpártok. A sok kicsi, új párt között megoszló ellenzéki szavazat miatt, most az a legvalószínűbb, hogy ha csak kicsivel is, de nyer a választáson a jelenlegi kormány oldal. Ha Wilders nem tud nyerni Hollandiában, az csökkenti Le Pen esélyeit és az, hogy Olaszországban most az átmeneti kormány nem engedi az Öt Csillag Mozgalom kormányra kerülését, az is csökkenti Franciaországban Marine Le Pen hatalomra jutásának lehetőségét. A francia választások második körében az eddigi előzetes felmérések alapján idén ismét a mérsékelt bal és jobboldal összefogásával támogatott jelölt győzelme várható.

888.hu: Donald Trump elnöksége befolyásolhatja-e, illetve felgyorsíthatja-e a kapitalizmus és a demokrácia jelenlegi liberális működési modelljének a megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket?

Kiszelly Zoltán: Mindenképpen részese lesz Donald Trump ennek a folyamatnak. Érdekes módon, most úgy néz ki, hogy az európai politikai és gazdasági keretek megváltoztatása iránti kezdeményezés rendhagyó módon a perifériákról indul ki. Földrajzi értelemben Magyarország, Lengyelország, valamint Anglia és Amerika is az EU perifériáján van. Trump elnöki tevékenysége nagyon sok mindent meghatározhat. Az alapján, amit most látni lehet Trump gyakorlatilag ugyanazt tervezi majd elnöksége alatt tenni, mint amit Magyarországon Orbán Viktor tett, amikor a megnyert választás politikai mandátumához rendelte a gazdasági eszközöket. Ha ezt az utat választja Trump, akkor komoly ellenállásba fog ütközni, mert akkor szembemegy az eddigi liberális politikai rendszerrel, amelyben alapvetően mindig a gazdaság mondta meg a politikának, hogy mi hogyan legyen. De a transznacionális érdekek képviselőinek az ellenállása nem fogja Trumpot eltántorítani az általa fontosnak tartott változtatások végigvitelétől, mert őt ezeknek a változtatásoknak az ígérete emelte az elnöki hivatalba.

888.hu: Mi várható a világpolitikában az új esztendőben? Igaza lesz azoknak, akik azt jósolják, hogy Donald Trump amerikai elnök látványosan javítja majd az orosz-amerikai kapcsolatokat?

Kiszelly Zoltán: Az várható, hogy az Amerikai Egyesült Államok konfliktustengelye el fog fordulni Oroszországtól Kína irányába. Egyébként Trump elnökségétől az oroszok felé várható amerikai nyitás hatását nem érdemes túlértékelni, mert annak hatása nem lehet óriási. Az olaj ára várhatóan nem emelkedik jelentősen, ez pedig sokkal meghatározóbb Oroszország szempontjából, mint az, hogy Trump enyhít az Oroszországot sújtó szankciók szorításán. Ha nem emelkedik 55 dollár fölé az olaj hordónkénti ára, akkor Oroszország költségvetési helyzete érdemben nem fog változni. Ez alapján pedig Oroszországban továbbra is maradnak a nacionalista frázisok, mert így továbbra sem fog tudni pénzt adni a középosztálya számára Putyin. Biztonságpolitikai vonatkozásban vannak olyan elképzelések, amelyek szerint Trump elnöksége idején a kubai rakétaválság megismétlődhet, abban az értelemben, hogy úgy oldódik meg a konfliktushelyzet, hogy mind a két atomhatalom elveszíti új telepítésű rakétáit. Az amerikaiak lehet, hogy leállnak a globális rakétavédelmi pajzs kiépítésével, cserébe pedig az oroszok majd elviszik a most Kalinyingrádba telepített ballisztikus rakétáikat. Hogyha Trump javít az amerikai-orosz viszonyon, az mindenképp változtatni fog a kínai-orosz viszonyon is. Az Obama-féle szankciók miatt alakult úgy, hogy Oroszország szinte mindent amit el tud adni, azt egy kosárba tette a kínaiaknak, ha viszont enyhülnek a szankciók vele szemben, akkor az várható, hogy egy két elemet ki fog majd venni a kínaiaknak kínált kosárból. Trump politikája ugyanakkor sok szempontból sok borsot fog törni Európa orra alá. Főként monetáris és gazdasági szempontból, de külpolitikai értelemben is, mert Európa eddig mindig Amerikát követte a külügyek tekintetében. Ez némi zavart fog okozni, mert eddig Európa túlságosan is az amerikaiakat követte: az Obama-, Clinton- és Soros György-doktrínát. Most viszont, hogy Amerikában változik a széljárás, az európai politika jelenlegi vezetői nem tudják, hogy mit tegyenek. Saját politikájuk nincs, az új amerikai politikát meg nem akarják követni. Végül valószínűleg az lesz majd, hogy majd késleltetve, de követni fogják az új Amerikát is Európa vezetői.

888.hu: Amerika Oroszország helyett új ellenséget fog találni, mégpedig Kína személyében?

Kiszelly Zoltán: A kínaiak túl nagyok lettek és Trump most ezért tekinti őket gazdasági és monetáris értelemben ellenfélnek. Miután látszólag jelentősen enyhül majd az amerikai konfliktus Oroszországgal, Kína léphet előre a fő ellenséggé. Trump egy merkantilista politikát fog majd megvalósítani, ami azt jelenti, hogy ahol lehet védeni fogja a gazdaságát, illetve amit Reagen elnök is csinált, azt fogja megvalósítani, tehát, hogy ha valaki japán autót akar eladni Amerikában, akkor az csak úgy lehetséges, ha azt az autót Amerikában gyártják. Bizonyos gazdasági területeken sikeres lehet Trumpnak ez a szándéka. Emellett Trump, a kínaiak eddigi gazdasági stratégiáját fogja megvalósítani építeni akar és ahol lehet helyettesíteni akarja majd az importot miközben a saját piacait erőteljesen védeni fogja. Nagyon valószínű egy valutaháború kirobbantása is Kínával szemben majd amerikai részről, mivel valamilyen módon el kellene tüntetnie Trumpnak az USA hatalmas adósságát, ami 16 ezer milliárd dollár, amiből legalább 2-3 ezer milliárd olyan a háborúk miatt keletkezett, mint Irak és Afganisztán.

888.hu: Milyen gyakorlati lépésekben lehet majd tetten érni az amerikai belpolitikában a Donald Trump elnökségétől most elvárt gazdasági és politikai változásokat?

Kiszelly Zoltán: Az várható, hogy Trump kivonul az általa értelmetlennek tartott háborús konfliktusokból. A háborúkból megspórolt pénzből pedig infrastruktúrát fog építeni, ahogy azt a választóknak meg is ígérte. Donald Trump ingatlanbefektetőként és beruházóként, gazdasági értelemben betonembernek számít, ami azt jelenti, hogy ő a betonarany gazdaságfilozófiában hisz, ami azt a számítást jelenti, amely szerint egy építőipari munkahely legalább 1,4 kapcsolt munkahelyet tart meg vagy teremt. Mivel Amerikában nagyon elmaradtak az elmúlt évtizedekben az állami, közösségi infrastruktúra fejlesztések ezért lesz mit építenie Trumpnak, iskolák, vasutak és közutak terén is. A fejlesztéseket pedig a háborús kiadások megspórolása mellett abból is finanszírozhatja majd az új amerikai elnök, hogy a dollár kamatemelése következtében várhatóan jelentős pénz vándorol majd Amerikába. Egy kamatemelés az Amerikai Egyesült Államokban, az mindenképpen kiszívja majd a pénzt a világ más részeiből. Az Amerikán kívüli világ így járul majd hozzá az amerikai fejlesztésekhez. Trump most körvonalazódó terve  egyáltalán nem egy őrült, teljesíthetetlen terv. A Kínával szembeni konfrontációja is egy jól kiszámítható logikus lépés. Ez az új amerikai politika természetesen zavarni a fogja a multinacionális, globális vállalatok érdekeit, hiszen ezek eddig egy olyan környezetben léteztek, ami lehetővé tette nekik a működésük optimalizálását. Donald Trump azt ígérte gyakorlatilag a szavazóinak, hogy ő akár a multi cégek kárára is, de többet fog visszaosztani a társadalom 99 százalékáét adó rétegnek. Ez pedig egyébként, a lényegét tekintve ugyanaz, mint amit Orbán Viktor  már elkezdett Magyarországon az elmúlt években. Az Amerikai léptékhez mérten ez nálunk kicsiben történt az igazságos tehermegosztás, a válság- és az ágazati különadók formájában. Trump, bár a magyar vállalati különadótól, formailag eltérő módon , de lényegében a magyar példának megfelelő eredményre vezető lépésként teszi azt, hogy felhívja az Apple-vezetőjét és megkéri, hogy hozza vissza a termelés egy részét Amerikába. Biztosra vehető, hogy Trump fel fogja kavarni Európát, főleg a gazdasági ügyekben, mivel ő tényleg Amerikában gondolkodik. Nem egy izolacionista politikát akar majd megvalósítani, hanem egy patrióta politikát. Ez az amerikai patriotizmus viszont várhatóan nagy részben az Amerikán kívüli földrészek és a világ USA-n kívüli összes országának a rovására fog majd megvalósulni.

888.hu: Miről szólhat valójában az, hogy a Politico Soros György vezetésével idén meghirdette a liberális támadást a nemzetállamok, valamint Orbán Viktor politikája ellen? A liberális politikai és a neoliberális gazdasági rendszerek megmaradásáért való európai és helyi szintű politikai küzdelem New Yorkból való szervezése miért lehet érdeke bárkinek is?

Kiszelly Zoltán: Nem lehet sikeres ez a liberális utóvédharc, mert a szavazók döntöttek ebben a kérdésben. A liberális erők Amerikában, Angliában Magyarországon és Lengyelországban elveszítették pozícióikat. A neoliberális gazdasági-társadalmi elit a transznacionális felső egy százalékot képviselő erők utolsó mentsvárává most Európa és Merkel vált. Ezek a neoliberális transznacionális erők nem adják fel könnyen a küzdelmet, mert a profitjukat védelmezik. Viszont hiábavalóak az erőfeszítéseik, mert az ő profitjuknak a társadalmi költségei elviselhetetlenül nagyok. Mik ezek a költségek? Például a migránsok betelepítése. Ezek az erők nem tudnak jelenleg nyertes nyertes ajánlatot tenni sem globálisan, sem pedig az Európai Unión belül. Mi magyarok például nyilvánvalóan egy új és érvényes ajánlatot várunk az unión belülről.  Mert ami például a '70-es '80-as években érvényes és  jó ajánlat volt nyugaton, a jóléti állam vonatkozásában , vagy ami ami nekünk a '90-es években még megfelelt a számunkra az EU csatlakozás formájában, az mostanra már nagyon elveszítette az érvényességét. Szemmel láthatóan Sorosék, a berlini meg a Juncker-féle európai vezetés nem akar, és nem is tud már jó ajánlatot tenni senkinek. Õk csak egyet tudnak. A végletig őrzik az eddigi profitjukat, pozícióikat, mert ők úgy érzik, hogy végre most jutottak el oda, ahová a '68-as mozgalmak idején képzelték magukat. Ott vannak az uniós államok és a cégek vezetésében egyaránt. Az ő modelljük nem képes megújulni.

888.hu: Milyen hatása lehet Donald Trump elnökségének Magyarországra, a magyar kormányra nézve?

Kiszelly Zoltán: Egyrészt, utólag most már nagyon sok minden Magyarországot és Orbán Viktort igazolja. Ma már nem működik, az az eddigi liberális modell, hogy felfelé pakoljuk a nyereséget, lefelé pedig a terheket. Ez a modell a tömegdemokráciákban ma már bizonyítottan elégedetlenséghez vezet. Az is minket igazol tehát, hogy Trump is egy új modellre akar áttérni. Van tehát értelme az igazságos tehermegosztásnak, ahogy annak is, hogy a politikának vissza kell szereznie az irányítást a gazdaság felett. Orbán Viktor azt mondta, hogy a politika legyen az első, annak a mozgásterét kell megadni. Trump is ezt akarja gyakorlatilag, ez pedig mind Magyarország pozícióját erősíti, hiszen mi sok konfliktust bevállaltunk. Amit mi kicsiben csináltunk, azt most nagyban kezdi el Donald Trump. A huntingtoni hullámelv alapján, ha Amerika ezt teszi, akkor a többi ország is ezt fogja átvenni, ami szintén minket erősít. Ez pedig azt is jelenti, hogy Magyarországot így majd kevesebb kritika fogja érni, és a világ még jobban oda fog figyelni arra, hogy mit mondunk. Most elmondhatjuk, hogy a nyertes oldalon állunk, a történelem nyertes oldalának számító politikai és gazdasági fordulat egyik kezdeményező erejeként.