Ifj. Lomnici: egy másik jogi eszközzel is megakadályozható a migránsok betelepítése
Vincze Viktor Attila
2016.11.10. 17:58
A magyar kormány az Alaptörvény-módosítás nélkül is meg tudja védeni az országot egy alkotmányjogi eszközzel a brüsszeli kötelezõ betelepítési kvóta rendeletekkel szemben - mondta el a 888.hu érdeklõdésére ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint az uniós joggyakorlatnak megfelelõen a magyar Alkotmánybíróság a jelenlegi Alaptörvény alapján is határozhat úgy, hogy megtiltja egy EU rendeletét, így a kvótarendelet végrehajtását is.
A szakjogász szerint az Alaptörvénynek van egy érinthetetlen része, az úgynevezett alkotmányos mag, amely nem sérülhet az uniós jog által.
Az alkotmányos identitás, amelyet pedig az EU alapszerződése szavatol, kijelöli a határt, melyet az Európai Unió nem léphet át az uniós jog alkalmazása során, védelem alá helyezve azon részeit a nemzeti jogrendnek, mely a nemzeti identitáshoz kötődik, s amely minden uniós tagállam tekintetében egyedi sajátosságokkal bír
– mondta el ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász elmondta, hogy a brüsszeli kényszer betelepítési kvóta rendeletek magyarországi végrehajtásának megakadályozását a magyar Alkotmánybíróság számára a német és a francia és dán joggyakorlat alapján lehetséges.
Ezekben az esetekben az alkotmánybíróságok azt mondták ki, hogy az Európai Unió, az úgynevezett korlátozott eseti felhatalmazottság elvén áll, ami azt jelenti, hogy csak azt teheti meg amire a tagállamok a saját alkotmányaik keretei között az uniót feljogosítják. Ez alapján, ha az unió egyes irányelvei, rendeletei, egyes uniós döntések ütköznek egy tagállam alkotmányával, akkor azok végrehajtását megtilthatja az adott tagállam alkotmánybírósága
– hangsúlyozta a jogi szakértő.
Ifj. Lomnici Zoltán a 888.hu számára elmondta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kvótával kapcsolatos bármilyen uniós rendelkezést a magyar Alkotmánybíróság a jelenlegi alkotmány alapján is megsemmisíthet, azaz nem szükséges feltétlenül az Alaptörvényt módosítani.
Ha például Brüsszel a kötelező betelepítési kvóta rendeletet a közeljövőben rá akarná kényszeríteni Magyarországra, akkor a magyar Alkotmánybíróság dönthet a kérdésben és megakadályozhatja annak végrehajtását – tette hozzá.
Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy egyébként a kvótarendelet magyarországi végrehajthatóságának kérdésére hamarosan hivatalos választ adhat majd az Alkotmánybíróság amikor dönt majd Székely László ombudsmannak arról az alkotmánybírósági beadványáról, amely már egy éve a taláros testület előtt van.
Székely László a legelső uniós kötelező kvóta határozattal kapcsolatban kért alkotmányos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az ombudsman a csoportos kiutasítás alkotmányos tilalmára való hivatkozással kezdeményezte annak kimondását, hogy az uniós kvóta rendelet végrehajtása ellentétes lenne a magyar Alaptörvény rendelkezéseivel.
Ifj. Lomnici Zoltán érthetetlennek tartja a Jobbik pálfordulását, mert a 2016. április 12-én. és szeptember 26-án a parlamenthez benyújtott Alaptörvény módosító javaslatuk gyakorlatilag azonos tartalmú volt, a kormány által benyújtott és november 8-án a Jobbik által elutasított normaszöveggel.
Ezzel november 8-án megdőlt az a feltételezés, hogy az ellenzék soraiban ülhetnek olyanok, akiknek a nemzet biztonsága előrébbre való a pártérdekekhez képest
– tette hozzá az alkotmányjogász.
Az uniós másodlagos jog és a tagállami alkotmányos jog ütközése kapcsán a német alkotmánybíróság korábbi döntésében azt mondta ki, hogy ha van ilyen ütközés, akkor a német alaptörvény az erősebb, illetve lehet olyan pontja, ami erősebb, mint az uniós jog. Valamint azt is kimondta, hogy Németország, tagállamként nem engedi meg, hogy ilyen kérdésekben az EU bírósága döntsön. Az ilyen ellentmondásokról csak a tagállami alkotmánybíróság dönthet a korábbi német alkotmánybírósági döntés alapján. Az alkotmánybíróságok, és így a magyar Alkotmánybíróság is vizsgálhatja , hogy a tagállami alkotmányból következik-e felhatalmazás az adott uniós rendelkezésre. Vizsgálhatja a alkotmány fölött őrködő testület azt is, hogy döntésével túlterjeszkedett-e Brüsszel a hatáskörén, ez az úgynevezett ultra vires kontroll, valamint azt is vizsgálhatja, hogy az uniós döntés ütközik-e az alkotmányos önazonossággal. Az alkotmányos identitás és önazonosság, akkor is létezik , ha ez nincs is formálisan rögzítve. Az alkotmányos identitás vonatkozásában az uniós alapszerződés kimondja, hogy az EU tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitásait, amiknek részei a népesség és a lakosság is.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
