888.hu: Mi tétje a mai országgyűlési választásnak hazánk és a Kárpát-medence magyarságának számára?

Ifj. Lomnici Zoltán: Minden országgyűlési választás fontos, hiszen a nemzet választóképes tagjai ekkor döntenek arról, hogy a következő négy évben kik irányítsák az országot, valamint a voksolásnak komoly alkotmányos jelentősége is van. De a mostani jelentősége a rendszerváltás óta a legnagyobb, a magyarok szó szerint a saját és a referendum útján a gyermekeik jövőjéről, létéről és megmaradásáról döntenek vasárnap. Ahogyan Magyarország Alaptörvényének B) cikk (4) bekezdése fogalmaz, a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás ritka eseteire példa a választás és a népszavazás, melyek során a nép direkt módon dönthet az parlament összetételéről, valamint egy, a teljes népesség számára kardinális kérdésről. Április 3-án az egész nemzetünk sorsáról rendelkezünk, arról, hogy megmarad-e Magyarország magyar országnak, vagy bevándorlóállammá válik, illetve belesodródik-e hazánk egy értelmetlen háborúba. Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában szerepel a fogadalmunk, melynek értelmében „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.”, az országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítjuk, a nemzetnek pedig nincs határa, így annak részei a Kárpát-medencében élő magyarok is. A baloldal nemzetfelfogása ettől eltér, nem tekintik a magyarság szerves részének a határainkon akaratuk ellenére kívül rekedt honfitársainkat, sőt a 2004. december 5-i referendumot megelőzően azért kampányoltak, hogy a külhoni magyarok ne kaphassanak kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot.

A Kárpát-medence magyarsága számára biztonsági kockázatot is jelentene egy baloldali győzelem, hiszen az ellenzék politikusai rendre olyan nyilatkozatokat tesznek, melyekből világossá válik: a baloldal fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Az orosz kormány egyértelművé tette, hogy az Ukrajnába érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhatna, hogy a magyarlakta településeken áthaladó konvojokra mérnének csapást. A magyar katonák és fegyverek bevonásával a háború elhúzódna, a front pedig kiterjedhetne Kárpátaljára is, ami veszélyeztetné a külhoni magyarok épségét, ráadásul az orosz katonák a nemzettársainkra ellenségként tekintenének, a fegyverek és katonák küldése a konfliktuszónába pedig megtorlást vonhatna maga után.

888.hu: Mi a veszélye annak, ha a baloldal alakítana kormányt?

Ifj. Lomnici Zoltán: A baloldal számtalanszor hitet tett a migráció mellett, ezzel veszélybe sodornák a magyarok biztonságát, illetve a kultúránkat. A déli határzár megszüntetésével és az illegális bevándorlók beengedésével Magyarországot egy multikulturális állammá tennék, ami végzetes következményekkel járna hazánk közbiztonságára és gazdaságára. Az ellenzék azonban nemcsak a migránsokat, hanem a Nyugaton tomboló LMBTQ-propagandát is beengedné az országba, megvonva gyermekeinktől a jogot az egészséges testi, szellemi és lelki fejlődéshez. Ha mindez nem lenne elég, a baloldal háborúpárti politikája a hosszú évtizedek óta fennálló békét is kockára tenné. Február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, és amíg a polgári, nemzeti kormány – az agresszió elítélése mellett – pacifista álláspontot képvisel, addig az ellenzék politikusai, élen Márki-Zay Péterrel, aki a baloldali tömb kormányfőjelöltje, fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Amennyiben, ennek következményeként, belesodródnánk a háborúba, az magyar életekbe kerülhetne, és honfitársaink tömegei halnának meg egy értelmetlen fegyveres konfliktus miatt, valamint – ha az oroszok felfüggesztenék a magyarországi gázexportot – a földgáz hiánya beláthatatlan következményekkel járna a nemzetgazdaságunk számára.

A baloldal hatalomra jutása veszélyt jelentene Magyarország jogállami berendezkedésére és alkotmányos kontinuitására is. Még maga az ellenzéki tábor sem tartja elképzelhetőnek, hogy a választáson kétharmados felhatalmazást kapnának a szavazóktól, azonban ennek ellenére is kitartanak azon álláspontjuk mellett, miszerint – alkotmányellenesen – hatályon kívül helyeznék az Alaptörvényt és új alkotmányt írnának. Ezzel a lépéssel szembe mennének a jogalkotási alapelvekkel, és elemi támadást intéznének a demokráciánk ellen, bár őket, vélhetően, ez sem zavarja, ugyanis Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán szerint egy ellenzéki győzelem esetén egy időre fel kell függeszteni a jogállamiságot – ettől a kijelentésétől egyetlen baloldali politikus sem határolódott el, amiből arra lehet következtetni, hogy mindannyian támogatják ezt a radikális elképzelést. Ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is. Egy ilyen alkotmányos puccskísérlet pedig évtizedek óta nem látott belpolitikai válságot, végső esetben polgárháborús állapotokat idézne elő.

A kormányváltás komoly gazdasági következményekkel is járna. A baloldal többkulcsos adórendszert vezetne be, ahol a személyi jövedelemadó (szja) a felső kulcsa 25 százalék lenne (a Momentum és az LMP szerint – a többi párt ezt nem konkretizálta), ezzel visszatérnének a gyurcsányi, középosztályt sarcoló adópolitikához, amikor az átlagjövedelem felett keresők szja-terhei elérték a 40 százalékot. Az ellenzék növelné a társasági adót is, ezzel kevésbé vonzóvá téve hazánkat a külföldi befektetők számára, csökkentve az FDI-t, illetve rontva Magyarország versenyképességét. A jelenlegi, válságokkal teli helyzetben megszüntetnék a rezsicsökkentést, benzin- és az élelmiszerárstopot.

Amikor pedig gazdasági, energetikai kontextusban beszél Márki-Zay a magyarok véréről, akkor elfelejti, hogy 1956-ban pont a baloldali, külföldi segítséggel elnyomókkal szembeni önvédelem késztette a nemzet tagjait vérük ontására. Az emberek nem felejtik az sem, hogy a forradalmat és szabadságharcot leverők leszármazottai állnak most a baloldal listavezetője mögött.

888.hu: Milyen intézkedések, fejlesztések lehetnek fontosak a választás után?

Ifj. Lomnici Zoltán: A legfontosabb jövőbeni intézkedések és fejlesztések a haderő, az energia, a határvédelem, a gazdaság területét és a családpolitikát érintik.

Háború zajlik a szomszédságunkban, egy ilyen veszélyes időszakban kiemelt jelentőségű feladat, hogy egy minőségi, jól felszerelt, Magyarországot megvédeni képes haderő álljon rendelkezésre. Ezen a területen már számos fontos eredmény elért a jelenlegi kormány, elég csak arra gondolni, hogy 2010-ben összesen tizenhét önkéntes tartalékosa volt az országnak, ez a szám ugyanakkor mára közel 12 ezer főre emelkedett, de emellett folyamatosan zajlanak az egyéb hadifejlesztések is.

Európában energiaválság uralkodik, éppen ezért a jövőben is rendkívül fontos lesz, hogy hazánk energiaellátása biztosítva legyen, és az energiabiztonság eredményeképpen továbbra is fent lehessen tartani a rezsicsökkentés politikáját.

Magyaroroszág határait továbbra is meg kell védeni, és folytatni kell a polgári-nemzeti kormányzat által megkezdett következetes bevándorláspolitikát. Mindez azért rendkívül fontos, mert a déli határon továbbra is jelentős, sőt, fokozódó migrációs nyomás figyelhető meg: míg tavaly ilyenkor 21 ezer főt fogtak el határsértés miatt, addig ez a szám idén meghaladja a 37 ezret.

Amennyiben az április 3-i választáson győzelmet arat a polgári-nemzeti oldal, úgy a továbbiakban is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje a gyermekeket a nyugatról erőszakosan beáramló LMBTQ-propagandával szemben. Ennek első lépése az országgyűlési választásokkal egynapon tartott gyermekvédelmi népszavazás. Amennyiben a népszavazás során a magyarok világos választ adnak arra a kérdésre, hogy a gyermekek szexuális nevelése nem különböző csoportok és szervezeteket, hanem kizárólag a szülők joga, úgy a szuverén magyar nemzet akaratát Brüsszelnek kötelezően tiszteletben kell majd tartania.

Végezetül, a magyar kormány politikájának középpontjában 2010 óta a családok állnak, a családpolitika területén elért eredményeket meg kell védeni, hiszen a család, mint a nemzet és a társadalom alapjának további támogatása és megerősítése az elkövetkezendő időszakban még kiemeltebben fontos lesz.

888.hu: Mikorra érhet véget az ukrajnai háború és milyen gazdasági, demográfiai következményei lehetnek hazánkra nézve, különösen, ha a baloldal kerülne kormányra?

Ifj. Lomnici Zoltán: Harminchét napja tart a háború, de annak hossza és végkimenetele továbbra is bizonytalan. Február 28. óta zajlanak a béketárgyalások, azonban a kölcsönös bizalmatlanság miatt érdemi eredmények eddig nem születtek. Március 29-én Törökországban személyesen tárgyalt a két fél, ennek során az ukránok már konkrét javaslatokkal álltak elő, amelyek Ukrajna semlegességét, NATO- és EU-tagságát, valamint a Krím félsziget státuszát érintették. Nikolaj Pankovorosz védelmiminiszter-helyettes pedig közölte, hogy a béketárgyalások sikeressége érdekében Oroszország leépíti katonai jelenlétét Kijev és Csernyihiv környékén. A tárgyalás eredményességét azonban ellentétesen ítélték meg a felek, míg Ukrajna jelentős előrelépésről számolt be, addig Oroszország jelezte, hogy még távol a megegyezés. Bár Oroszország valóban betartotta korábbi ígéretét és csökkentette katonai jelenlétét az említett területen, Ukrajna keleti részén továbbra is folyamatos összecsapások zajlanak, sőt, az ukránok a mai nap folyamán orosz területen hajtottak végre ellentámadást, amely szintén azt jelzi, hogy távol még a konfliktus vége.

A kormány befogad minden menekültet – eddig több mint fél millióan érkeztek Magyarországra a konfliktus következtében–, és soha nem látott mértékű humanitárius segítségnyújtást hajt végre. Azon álláspontjából azonban nem enged, hogy Magyaroroszágnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Ezt a magyar álláspontot a NATO is egy az egyben átvette, amely szintén nem kíván beleavatkozni a fegyveres konfliktusba, és nem írja elő kötelezően tagjai számára, hogy fegyvereket és katonákat küldjenek a háborúba. Ennek ellenére a magyar baloldal katonailag is beavatkozna a háborúba, és az ellenzéki politikusok felelőtlen nyilatkozataikkal folyamatosan veszélynek teszik ki Magyarország és a magyar emberek biztonságát. A baloldal nem a nemzeti érdekek mentén politizál, továbbra is kényszeresen meg kíván felelni a nagyhatalmak – köztük az USA – geopolitikai törekvéseinek.

A háború természeténél fogva inflációt okoz, ráadásul az infláció a felelőtlen brüsszeli energiapolitika következtében már a háború előtt is jelentős volt. Brüsszel célja az, hogy a klímavédelmi célokat a lakossággal fizettesse meg, ezért vezették be a mesterséges áremelés politikáját, mely sokszorosára növelte a háztartások terheit és jelentős inflációt indított el. Ráadásul a magyar és a nemzetközi baloldal célja is az, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat az energia területére is kiterjesszék, ami egyet jelentene a magyar és az európai ipar és gazdaság összeomlásával.

Fontos megjegyezni, továbbá, hogy Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőrjei közé tartozik, és elsősorban Afrikába szállít, ahol ebből az alapvető élelmiszerből hiány van. Amennyiben a háború következtében a gabonakereskedelem megakad, úgy egy újabb migrációs hullám veheti kezdetét Európa irányába, hiszen az Arab Tavasz egyik fő kiváltó oka is erre vezethető vissza.

Éppen ezért a most vasárnapi választások jelentősége minden eddiginél fontosabb: felelős vezetést kell választani az ország élére, és meg kell védeni az eddig elért gazdasági eredményeket.

888.hu: Az országgyűlési választás mellett gyermekvédelmi népszavazás is lesz vasárnap. Meg tudjuk védeni a genderőrülettől a magyar családokat?

Ifj. Lomnici Zoltán: A magyar jogi környezet már most is védi a gyermekek jogos érdekét, az Alaptörvény és a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) határozott védelmet ír elő, mind a szülők neveléshez fűződő joga, mind a gyermekek egészséges szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga tekintetében. A népszavazás lényege, hogy meg tudjuk mutatni a gyermekeink védelmét biztosító jogforrásainkat támadó magyar és nemzetközi liberális politikusoknak, hogy a gyermekek érdekét szem előtt tartó, a jövő generációját célzó LMBTQ-propagandát elutasító politika mögött széles társadalmi támogatottág húzódik. A népszavazás a nép közvetlen hatalomgyakorlásának eszköze, és így egy olyan törvény, amit egy referendum eredményére tekintettel hoz meg az Országgyűlés, kikezdhetetlen legitimációval rendelkezik, ráadásul három évig nem is módosítható. A gyermekvédelmi népszavazás tehát alkalmas arra, hogy megvédje a magyar családokat a „genderőrülettől”, ehhez azonban érvényes referendumra van szükség. Magyarországon az eredményes népszavazás előfeltétele az érvényesség. Az országos népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választójoggal rendelkező állampolgárok több mint fele érvényesen leadta a voksát az adott kérdés vonatkozásában. Számos népszavazási kezdeményezés azért nem eredményezett törvényalkotást, mert nem ment el elég ember voksolni. Most a gyermekeink egészsége a tét, ilyen kiemelt jelentőségű kérdéseket pedig nem hagyhatunk megválaszolatlanul.