888.hu: Mi volt a legfőbb oka annak, hogy ilyen nagy különbség lett Macron és Le Pen között?

Magyar Ágnes Zsófia: Emmanuel Macron győzelme nem két politikai tábor közötti megmérettetés és a macroni politika elismerésének eredménye, elsősorban a protest-szavazók tornászták fel a balközép-centrista (bár a mainstream nyugati sajtó által előszeretettel jobbközépnek nevezett) újrázó elnök szavazatszámát. Az első fordulóban a második helyről alig egy százalékkal lecsúszott szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon arra intette rögtön az első forduló után szavazóit, hogy „egy baloldali nem szavazhat Marine Le Penre” (arra nem adott iránymutatást, hogy érvénytelenül szavazzanak vagy maradjanak távol), valamint az egykor jobb napokat látott Republikánus párt még néhány aktív szereplője is egyértelmű kampányt folytatott Emmanuel Macron mellett, de főként Marine Le Pen ellen.

888.hu: Mi kellene ahhoz, hogy ebben a választási rendszerben jobboldali jelölt nyerjen?

Magyar Ágnes Zsófia: A franciáknak még a negyedik köztársaság idején meggyűlt a bajuk a koalíciós kormányokból fakadó instabilitással, de François Mitterand alatt, 1986-ban ismét bevezették az arányosságot. Ennek következtében azonban a Jean-Marie Pen vezette Nemzeti Front képviselői ültek velük szemben a Nemzetgyűlésben, ami rögtön a barna csizmák rémképét vetítette eléjük, így ennek okán két évvel később, 1988-ban vissza is vezették a kétfordulós választási rendszert. A választási rendszer reformja tehát közel négy évtizede beszédtéma Franciaországban (legutóbb az elnökválasztás második fordulójának estéjén az egykori zöldpárti európai parlamenti képviselő, Daniel Cohn-Bendit fakadt ki annak igazságtalan volta miatt), és nem látni, hogy a közeljövőben lesz-e érdemi változás e téren.

888.hu: Mi volt a valódi kül- és belpolitikai tétje a választásnak?

Magyar Ágnes Zsófia: Emmanuel Macron győzelmével nem várható érdemi változás az elmúlt öt év külpolitikájához képest. Az egykori bankár elkötelezett föderalista, az uniós identitás favorizálója a nemzetivel szemben. Célja, hogy az Európai Uniót saját elképzeléseihez és Franciaország érdekeihez igazítva reformálja meg. Migrációs álláspontja csak a kommunikáció terén keményedett, de a lényegi cselekvésben, az illegális bevándorlás megfékezésében, a kitoloncolások végrehajtásában aligha várható szigorodás. Ezzel pedig az egyre gyarapodó 13–14 milliós nemzeti-patrióta jobboldal malmára hajtja a vizet, amelyben ezáltal (tekintettel a fentiek következtében drasztikusan romló közbiztonság és a rendkívül magasra rúgó szociális kiadások okozta társadalmi ranglétrán való előrejutás lehetetlensége, a kilátástalanság nyomán) tovább gyűlhet az indulat, s egy – ha éppen nem is polgárháborús, de folyamatos elégedetlenségekkel és tüntetésekkel végig kísért – ciklus várható a következő években.

888.hu: Hogyan alakulhat az eredmény ismeretében a magyar-francia viszony?

Magyar Ágnes Zsófia: Noha szakpolitikailag több területen is egymás hasznára lehet a két ország – például mezőgazdasági témák, energetika (atom), közös európai hadsereg –, a politikai irányultságaik nehezen lesznek összeegyeztethetőek. Elég csupán az uniós színtéren zajló jogállamisági eljárásra gondolnunk, ahol Emmanuel Macron támogatására aligha számíthatunk, de a családpolitikáról is egész más elképzelése van a centrista francia államvezetésnek, mint a hazánk és Európa zsidó-keresztény gyökereit megőrizni szándékozó Orbán Viktor vezette Magyarországnak.

888.hu: Mit hozhat Macron győzelme az Unió jövője szempontjából?

Magyar Ágnes Zsófia: Emmanuel Macron küldetésének tekinti az EU megmentését és persze annak francia érdekekhez igazítását. Már 2017-ben is erről beszélt a ciklust megnyitó, ünnepélyes Sorbonne-i beszédében: a többsebességes Európa, a közös haderő fejlesztése, a hangzatos európai szuverenitás mellett tett hitet.
Az Európai Parlament egy évvel ezelőtt hirdette meg a Konferencia Európa jövőjéről című kezdeményezést, melynek ötletét szintén Emmanuel Macron vetette fel még 2019-ben, látván, hogy a liberális mainstreammel szemben egyre erősödőben az uniós intézményekből való kiábrándulás, a nemzeti-patrióta politikai megközelítést szorgalmazók tábora – akiket nem érdemes kihagyni a párbeszédből. A konferenciasorozat egyik legaktívabb javaslattevője és résztvevője a magyar kormány volt, Varga Judit igazságügyi miniszterrel az élen.

888.hu: Milyen politikát fog képviselni Macron az Oroszországgal szemben megindított szankciókkal kapcsolatban?

Magyar Ágnes Zsófia: Emmanuel Macron a bucsai vérengzés után kijelentette, hogy támogatná az Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetését, beleértve az energiaembargót is. A francia elnök ugyanakkor a nemzetközi közösséggel – elsősorban a szocialista-zöld vezetésű Németországgal – összhangban kíván cselekedni.

888.hu: A választás estéjén már utcára vonultak a franciák, demonstrálva elégedetlenségüket, összecsaptak a rendőrökkel is. Mi ellen tüntettek?

Magyar Ágnes Zsófia: A rendőrség adatai szerint 250 fős szélsőbaloldali – elsősorban fiatal –, magát antifasisztának és antikapitalistának nevező tüntető gyűlt össze Párizsban és Rennes-ben, azt skandálva, hogy „Ami nem jött össze az urnáknál, majd összejön az utcákon!”. A tüntetés szervezői szerint sem Marine Le Pen, de még kevésbé Emmanuel Macron az az elnök, aki figyelembe veszi majd az ő érdekeiket. A tüntetést a rendőrség feloszlatta.

888.hu: Utolsó elnöki ciklusát kezdi meg Macron, 2027-ben már nem indulhat a pozícióért. Ki lehet az utódja?

Magyar Ágnes Zsófia: Nagyon korai lenne ezt megjósolni, annál is inkább, hogy Emmanuel Macron első ciklusa bővelkedett a kormányzati szereplőcserékben, valamint ő maga is meglepetésszerűen bukkant fel 2017-ben az elnökjelöltek között (és nem is vett részt egyik párt előválasztásán sem, mondván, hogy ő a „híd” a két oldal között), miután 2016 tavaszán alapított Lendületben! nevű mozgalmát politikai formációvá fejlesztette.