Horváth Tamás: Korábban a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és a BLM kapcsán is adtál nekünk interjút. Most pedig az amerikai elnökválasztásról kérdeznélek, hiszen, ha jól tudom, magad is tanultál kint Bostonban, illetve tartottál előadásokat Chicagotól Washingtonig. Hogy látod a szavazást a két karakter szempontjából?

Tóth Máté: Érdekesek ezek a karakterek, pláne abból a szögből, ahonnan mi nézzük őket. Azt viszont már ritkábban engedik látni, mi van mögöttük. Lehet szeretni vagy nem szeretni Trumpot mint karaktert, félreértés ne essék. Ha homloklebeny nélkül, mondjuk Taylor Swift vagy más politizáló énekesnőcske módjára csak a két figurát nézném, a kedves-demens Biden bácsi még lehet szimpatikusabb is. Biden azonban nem csak egy játékfigura. Az a baj ezzel a kedves öreg bácsival, hogy nem csupán valami filmben segítették hatalomra, ráadásul talán részben csalással meg a halottak szavazataival, hanem a valóságban. Méghozzá egy kritikus jelenben a világ pillanatnyilag még mindig első számú, bár billegő nagyhatalmában!

Ugyan nem a bácsi maga, aki sokszor azt sem tudja hol van, hanem azok, akik használják, nyilván az egész világra tényleges hatást akarnak és fognak is gyakorolni, így Európára is, ránk is. Ezért nem mindegy meg nem is vicces, ami az USA-ban történik. A hely meg az idő miatt nem közömbös, minden más miatt igen persze.

H.T.: Milyen jogi következményei lesznek Biden beiktatásának?

T.M.: Jogilag az USA elnöke Donald Trump, a következő beiktatásra januárban kerülhet sor, egy sor államban pedig valós csalások eredményeképpen épp újraszámolják a szavazatokat. Mégis sokan úgy állítják be, mintha Biden már rég elnök lenne, csak egy nagy gyerek, aki nem tud veszíteni, duzzogva bitorolná a Fehét Házat. A Trump-adminisztráció embereit már nyíltan listázni és fenyegetni kezdték, tisztogatásokat ígérve, miközben

Mit nekik szavazatszámlálás, demokrácia meg jogi formaságok, a Biden-adminisztráció így már meg is kezdheti a kormányzást. Ez azért igen aggasztó kellene hogy legyen mindazoknak, akik még hisznek a demokráciásdiban. Hogy ez a kormányzás mit fog jelenteni, azt lehet sejteni. Kamala Harris, Biden divatosan színes alelnöke már nyilatkozott is, hogy a közel-keleti arabokat kívánják segíteni, ahogy a demokraták legutóbbi témái is ismertek. A Legfelsőbb Bíróságot szeretnék felhígitani, hogy futószalagon jöhessenek a nekik kedvező döntések. Az elektori rendszert is egyre több kritika éri. A demokraták szívesen átszabnák a déli államok határait, és az illegális bevándorlók szavazati jogának megadása is terítékre fog kerülni. Az USA hihetetlen sebességgel latin-amerikásodni fog.

Az is nyilvánvaló, hogy azok, akiknek hízelgett-ígérgetett Biden (vagy ígérgettek a nevében), számon is fogják kérni. BLM, LMBTQ, ezek még az iskolai tanrendekbe is be fognak kerülni, és mindenhonnan, de tényleg mindenhonnan, a csapból is ez az erőszakos, hazug és ellentmondást nem tűrő érzékenyítő propaganda fog folyni.

Ezek a kommunisztikus csoportok a vélt-valós hátrányos helyzetük, és nem az érdem vagy a teljesítmény alapján fognak maguknak dolgokat követelni. Több erőforrást, segélyeket, szociális hálót, hajbókolást, a kisszerűségük feltétlen csodálatát. Ez nem csupán a közbeszédet, de a jogot, a büntetőeljárásokat, a jogrendet és az igazságszolgáltatást is érintő torzulásokat fog eredményezni. A szólásszabadság is tovább fog csökkenni az USA-ban, egyfajta féligáteresztő (szemipermeábilis) hártyát eredményezve, amelyik csak az egyik politikai oldal és világnézet irányába átjárható.

Ezek a kultúrmarxista csoportok, akiknek csak hízelegni illik, valójában rég nem a korábbi állítólagos előjogokat, középkori csökevényeket vagy hasonlókat tagadják, hanem a biológiakönyveket: a biológiai nemek létjogosultságát vagy az embercsoportok közötti örökletes genetikai különbségeket, ideértve az IQ-t.

dr. Tóth Máté

H.T.: Amerikán kívül milyen irányba hat majd ki az elnökváltás?

T.M.: Ez a Bident maga előtt toló színes, mégis intoleráns társulat várhatóan kifelé is erőszakosabban nyilvánul majd meg. Trump akármilyen is volt, ne felejtsük el, hogy nem indított háborút, ami valljuk be, ritka a modernkori USA történetében. Azok, akik Bident használják, újra elindítják majd a hagyományos amerikai demokráciaexportot, mindenbe beleszólva és mindenkit letarolva, ahol-aki nem az ő útjukat járja valahol is a világban.

Mégis, látszólag paradox módon, ez lesz az a négy év is, amikor ez az ország elveszíti a világhatalmi elsőbbségét Kínával szemben, és a többiek is viharos léptekkel zárkóznak majd felfele hozzá, talán már a sarkában is taposva. Hiába lesz agresszív külpolitikai szereplő újra az USA, eközben a gazdasága a lusta, dolgozni nem akaró, autókat gyújtogató BLM-esek meg az egyre torzabb, haszontalanabb és zavartabb, LMBTQ-s sorozatozó-fotózgató fehér useless class tízmillióinak fokozatosan kiépülő szociális-kommunisztikus juttatásokra fecsérlődik el, az elszabaduló nagyvállalatok meg szétlopják. A tőkekoncentráció csökken, az USA dél-amerikanizálódik. Az igazi nyertesek viszont világviszonylatban a nagy, globális FAANG-cégek lesznek.

H.T.: Mik azok a FAANG-cégek?

T.M.: A FAANG a Facebook, az Amazon, az Apple, a Netflix és a Google kezdőbetűiből alkotott akroníma. Biden és fia ukrajnai korrupciós ügyeiről még csak posztolni sem engedett a Twitter vagy a Facebook, miközben annyira nyíltan Bidennek, a BLM-nek és az LMBTQ-nak szurkoltak, hogy a Pravda is megirigyelte volna a pártosságukat. Mindebből azonban hibás és elhamarkodott szerintem a szilíciumvölgyi nagytőke pénzügyi túlhatalmára következtetni, illetve a gazdasági összefonódásukra a demokratákkal. Ez már rég világnézet. Politikai meggyőződés, ez pedig mélyen és megátalkodottan kultúrmarxista.

Már rég nem a pénz az érdekes, a FAANG-cégek bedarálnak mindent az ideológiai hegemónia érdekében. Konzervatív vagy nacionalista fiókokat, csatornákat függesztenek fel, dobnak ki, lehetetlenítenek el függetlenül ezek pénzügyi hatásától. Még az offline térben is megfigyelhető mindez. Amikor a Gilette férfiellenes, a férfiakat erőszakos, elnyomó, környezetszennyező agresszornak beállító kultúrmarxista, feminista borotvareklámja érzékelhető visszaesést eredményezett az eladásokban, az óriásvállalat csak vállat vont. Nem érdekli a céget a bevételkiesés, fontosabb a politikai hegemónia a sok HR-esnek, a menedzsmentbe beemelt feministának, diversity policy okán a cégnél tartott semmirekellőnek meg emberijogi aktivistának – a kapitalizmus véget ért. Mindez hatványozottan igaz az online térben! Hamarosan egy dollárért elérhető lesz valamiféle okostelefon bárhol a harmadik világban FB ballon, ami pedig átveszi a hatalmat az információ felett, hiszen

Biden már most látványosan a FAANG-cégekből toborozza az adminisztrációját. Tom Sullivan az Amazontól, mások egyenesen a Google-től érkeznek Biden mögé a politikai hatalomba. Ez az összefonódás azonban nem a szilíciumvölgyi tőkének, hanem a közös világnézetnek szól, ami BLM, LMBTQ, globalizmus, vagyis: kultúrmarxizmus. Az egykor szebb napokat látott pionír, a vadnyugati Homo americanus mára nemzetközi lett és vörös.

Azok a politizáló nagyvállalatok, amik valójában maguk is ide tartoznak, beleértve a Facebookot, a Twittert és a Netflixet is, még jobban elszabadulnak. Óriási fokú lesz a cenzúra, valamint a politikai megfigyelés és adatgyűjtés a közösségi médiában, és nem hiszem, hogy az a demens kesztyűbáb-bácsi fog ezeknek ellene tenni, aki nemcsak hogy nem tudja bekapcsolni a számítógépet, de maga is egyetért ezekkel a folyamatokkal. Okkal mondhatjuk tehát, hogy

Fokozódni fog a hírválogatás, a hírmagyarázás, a hírlúgozás, a whitewashing, a LinkedIn szignálozás, ahol ha nem osztod lelkesen az aktuális kommunista hashtegeket, a húszéves feminista taylorswiftes HR-esek kidobják a CV-det. Ezeknek a szivárványos meg BLM-logós nagyvállalatoknak a „hasznos” társadalmi szerepükért cserébe majd minden disznóságukat, csalásukat, kapzsiságukat és túlkapásukat megbocsátják, amiből rengeteg lesz, és szépen el is kezdenek ezek tényleg az államok felé nőni. Versenyjogilag, adatvédelmileg, az óriásvállalatok és az állam kapcsolatait érintően is aggályos tendenciák erősödnek fel.

dr. Tóth Máté

H.T.: A netes cenzúra egyébként is egy „hot topic” ma. Hogy alakult ki, hogy pont az amerikai, illetve nyugati baloldal követeli a cenzúrát a kibertérben?

T.M.: Mark Zuckerberg egy 2017-es beszédében egyenesen arra hívott fel, hogy olyan világot hozzunk létre, mely újradefiniálja az egyenlőséget. Zuckerberg szerint napjaink küzdelme a szabadság, a globális világ és az autoriter erők, izoláció és nacionalizmus között dúl, ő pedig bármiféle szabadság vagy véleményegyenlőség biztosítása helyett aktívan be is szállt ebbe a „küzdelembe”. Nem csak ő. A Twitter és a Facebook olyan fiókokat (többek között az amerikai elnökét és a Fehér Ház szóvivőéjét) függesztett fel, amik Biden hazugságaira, valamint korrupciós ügyére hoztak bizonyítékokat. A cenzúra oka nyilván az volt, hogy ellehetetlenítsék azokat, akik szerintük megzavarják a BLM-es és LMBTQ-s Biden kampányát!

Óriási szimbólum ez. A magukat a nyílt struktúrájú háló mellett elkötelező Google, Facebook vagy Amazon is valójában monopolhelyzeteket keresnek és építenek ki, ahol tudnak, így a keresés, e-kereskedelem és közösségi hálózatok terén. A globális kibercégek hatalmának növekedése és az államok gyengülő szabályozása, visszaszorulása vezet oda, hogy ekkora különbségek adódnak az adatforgalom, az internet- és mobilhálózati költségek között. Ráadásul az infokommunikációs technológia piacát néhány ország uralja! Hát milyen egyenlőség ez? Nem is törekednek semmiféle egyenlőségre, pláne a véleménynyilvánítás szabadságára. Azok a fiatal és nagyon gazdag emberek, akik a hálózatok urai, általában markánsan baloldali, globális, túlérzékeny, egalitárius és államellenes politikai nézeteket vallanak. Mégis az oligopol állapotokban, a nemzetközi adótrükközésben, a merev IP és védjegyjogokban érdekeltek. A sávszélesség terén mohó platformok és tartalomszolgáltatók mind erre törekszenek, miközben a legnagyobb szolgáltató cégek domináns, piactorzító és trösztszerű tevékenységéhez nem fér kérdés.

dr. Tóth Máté

H.T.: Az online tér jogi cenzúrája miért fontos a demokrácia önjelölt prófétáinak és ezeknek a politizáló óriásvállalatoknak?

T.M.: Nem-PC vagy kamunak nyilvánított profilok millióit törli naponta a Twitter, csak 2018 június-július során 70 milliót, miközben a Facebook nekem is több posztomat cenzúrázta, és engem is letiltott, ahogy téged és még sokakat, akik nem a BLM-LMBTQ globalista kánont mondják fel.

Ráadásul sokszor nem csupán súlyosan alkotmányjog-ellenesen tiltanak, de még a saját maguk által alkotott szabályokat, policy-t is megsértve! Új inkvizíció ez, új véleménycenzúra. Egy kultúrmarxista ideológiai diktatúra, high-techbe csomagolva. A miértre a válasz, hogy természetesen a saját álláspontjukat akarják ráerőltetni a világra, egy olyan térben, ahol látványosan könnyen működik is mindez. Könnyen működik, mert a virtuális tér egy fogalmilag antidemokratikus, komplex háló. Ahogy komplex hálózat a világűr, az agy neuronhálózata vagy az ember által megalkotott modern jogrendszer, úgy komplex hálózat az online térben szövődő emberi kapcsolatrendszer is, egy tudós barátom, Sóti Attila épp ezt kutatja.

Ezek a komplex hálózatok természeti és egyenlőtlen, skálafüggetlen topológiát, vagy statisztikai értelemben úgynevezett hosszú farok eloszlást eredményeznek, ahol a hálózatok kitermelik a saját központjaikat és perifériáikat is. Az online, digitális világban ugyanúgy megképződik a természet szerinti egyenlőtlenség, alá-fölé-rendeltség minden demokratikus törekvés ellenére. A természet a virtuális térben is ugyanazokkal a törvényekkel, ugyanúgy sző hálót, ahogy a távoli naprendszerekben, az emberi test szöveteiben, a primordiális emberi történelemben vagy a kozmoszban bármikor és bárhol már milliárdszor megtette. Ahogy a történelemben sem soha, ugyanúgy

A netes cenzúra az online térben szövődő természetes, rátermettség szerinti hálót próbálja eltéríteni, korlátozni, torzítani, ám nem az egyenlőség, hanem egy ellenkező előjelű, egy természetellenes egyenlőtlenség irányában és érdekében. Ezek a modernkori, high-tech kultúrmarxisták az egyenlőséget csak máznak, jelszónak használják, ugyanúgy, ahogy a sztálinisták sem egyenlőséget, hanem ellen-hierarchiát hoztak létre a Szovjetuniótól Észak-Korea vakbél-államáig.

Ha gyönyörű buta Taylor Swiftek vagyunk, akkor tapsikoljunk ehhez lelkesen, nevetgélve üdvözölve Bident, a Nyugat hanyatlását, a jog, a rend, a szólásszabadság bukását. Ellenkező esetben nem sok örülnivalónk van már itt. Más utakra kell lépni.