888.hu: Az Európai Parlament (EP) által elfogadott jelentésében kijelentették, hogy az aktuális nemzetközi kihívások hatékony kezelése érdekében az Európai Uniónak (EU) egységesen kell fellépnie, amit úgy kívánnak elérni, hogy a külpolitikai döntéseket nem egyhangúan hoznák meg, hanem elég lenne a minősített többség. Miért volt erre szükség?

Ifj. Lomnici Zoltán: A jelentés szerint „a minősített többséggel meghozott döntésekre azért van szükség, mert az egyöntetű döntés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy megvétózzák a többi ország által meghozni kívánt döntést.” Ez tehát egyértelműen a tagállami szuverenitást gyengíti, és az EU hatásköreit próbálja az alapszerződésekben foglaltakhoz képest kiterjeszteni. Az EU egyre inkább egy föderális államként viselkedik, a tagállami autonómiát és szuverenitást rendre megsérti, ez a jelentés pedig egy újabb lépés a nemzetállamok ellen, az Európai Egyesült Államok megvalósulás irányába.

Ami a jelentésben foglaltak szükségességét illeti, az EP a világ fokozódó instabilitása, a tekintélyelvűség és a félretájékoztatás térnyerése mellett hivatkozott a demokrácia és az emberi jogok globális védelmének előmozdítására is, amit – szerintük – ezáltal hathatósabban tudnak ellátni. Az elmúlt évek jogállamisági jelentéseiből, a jogállamisági mechanizmus működéséből és az Európai Unió Bíróságának (EUB) legfrissebb, a jogállamisági rendelet EU-s jogrenddel való összeegyeztethetősége tárgyában hozott ítéletéből megtapasztalhattuk, hogy a „demokrácia” és az „emberi jogok” címszavak alatt az EU rendszerint politikai támadást vagy zsarolást hajt végre a brüsszeli narratívával egyet nem értő országokkal szemben.

Fotó:888.hu

888.hu: Hazánkat hogy érintené mindez?

Ifj. Lomnici Zoltán: A jelentés semmiképp nem érintené pozitívan hazánkat, hiszen ez egy újabb csatateret nyit a szuverenitásunk megtartásáért folytatott harcban. Gyengülne a nemzetállamok szuverenitása, a külpolitikai mozgásterük, valamit – mivel rendszerint minket támadnak –, könnyen elképzelhető, hogy számos, a magyar érdekkel össze nem egyeztethető döntés születne, amivel szemben szuverén államként jogunk lenne és eddig jogunk is volt adott esetben vétóval élni. Magyarország független, demokratikus jogállam, tehát a jogszerűen megválasztott vezetői továbbra is alakíthatják a külpolitikánkat, de EU-tagállamként a mi forrásaink felhasználásáról is rendelkezhetne az unió, adott esetben a nemzeti érdekeinkkel szemben, amire eddig nem volt lehetőségük.

888.hu: Az új „uniós civiltörvény” megalkotásával, az EP a jog fölé emelné a magukat civil szervezeteknek nevező NGO-kat is. Mit jelentene ez a gyakorlatban? Semmi nem állíthatja meg őket innentől kezdve?

Ifj. Lomnici Zoltán: Az EUB február 16-i döntése a jogállamisági rendelet vonatkozásában, valamint az EP által megszavazott jelentése eredményeképpen, mely egy új uniós civil törvény megalkotását javasolja, jelenleg ott tart az unió, hogy míg homályos, egyetemesen nem definiált fogalmak és az azokon alapuló kritikák alapján kívánja megvonni a tagállamoktól a nekik járó költségvetési forrásokat, addig a semmilyen társadalmi felhatalmazással nem rendelkező, a nyílt társadalmak eszmerendszerét hirdető NGO-kat pénzügyi szempontból is ellenőrizhetetlenné tenné, miközben ezek a szervezetek csak a 2014–2017 közötti időszakban közel 11,3 milliárd eurónyi forrást kaptak a Bizottságtól. Az EP azzal, hogy a javaslat szövegében expressis verbis helyet kap, hogy mindez a „nyílt társadalmak előmozdítása érdekében” történik, még csak nem is leplezi törekvésének valódi szándékát.

A jelentés kapcsán három elemet fontos megemlíteni, egyrészt, hogy az egy új jogi státuszt kíván bevezetni, mely kivonná a civil szervezeteket a tagállamok felügyelete alól. Ennek lényege, hogyha az adott NGO a határokon átnyúló tevékenységet folytat, akkor európai egyesületként válik nyilvántartásba vehetővé. A javaslat továbbá egy, a tagállamok fölött álló hatóság, az Európai Egyesületi Testület létrehozását kezdeményezi, mely további ellenőrzési jogköröket vonna el a tagállamoktól a civil szervezetek felett. Végül, a transzparenciát gyakorta számonkérő intézmény az NGO-kal kapcsolatos alapinformációkat is titkosítaná. Tehát mindezzel egy számonkérhetetlen, ellenőrizhetetlen és átláthatatlan rendszer jönne létre.

888.hu: Sérülhet-e a mindezek fényében a magyar szuverenitás?

Ifj. Lomnici Zoltán: A szuverenitásunk védelmét a kormányunk egyik első számú célként határozza meg, az EU törekvései azonban tendenciózusan a nemzeti szuverenitást gyengítő akciókként értelmezhetőek, nem egyszer szembemenve az alapszerződésben foglalt szubszidiaritás elvével (EUSZ 5. cikk (3) bek.). A civil szervezetek kezébe adott mind nagyobb befolyás egyúttal azt is jelenti, hogy hatalmi tényezőkké, végső soron pedig döntéshozóvá válnak olyan aktorok, akik semmilyen népi legitimációval nem rendelkeznek, akiket senki nem választott meg, ez pedig már sérti a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás elvét.