888.hu: Járt mostanában autóval Budapesten?

Cseresnyés Péter: Folyamatosan autózom, öt kilométerre lakom a munkahelyemtől, és az a tapasztalatom, hogy az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a forgalom. Bizonyos területeken azonban már hónapok óta érzékelhető a forgalom lassulása. Nem növekedésről beszélek! Ez minden bizonnyal annak a – legyünk jóindulatúak – hozzá nem értésnek vagy idealista autósellenes elképzelésnek köszönhető, amit Karácsony Gergely főpolgármester és környezete megvalósított a budapesti közlekedésben. Ezzel több kárt okoznak a környezetnek, mint amennyit a méhlegelőkkel próbálnak rajta javítani.

888.hu: Ezek szerint nem fogadta meg Karácsony Gergely főpolgármester tanácsát, miszerint ki lehet szállni az autóból, és lehet gyalogolni.

Cseresnyés Péter: A saját egészségem vagy a környezetvédelem érdekében megteszem, hogy gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjak, de a munkaidő az munkaidő. Akiknek feladatuk van, azt a leghatékonyabban kell megoldaniuk. Ennek az egyik eszköze az autózás vagy a gépjárművel történő szállítás. Számtalan nyilatkozatot hallottam, amely olyan autóvezetőktől hangzott el, akiknek az áruszállítás a feladata. Mégis a dugóban állnak. Kíváncsi vagyok, hogy az ő feladatukat Karácsony Gergely hogyan tudná megoldani biciklivel.

888.hu: Ön is volt polgármester, mégpedig Nagykanizsán, négy évig. Egy városvezető hogy mondhat ekkora böszmeséget?

Cseresnyés Péter: Ilyet nem szabad mondani! Természetesen Nagykanizsán is vannak olyan időszakok, amikor megnövekszik a forgalom. Előfordult, hogy városvezetői döntés nyomán okozott kellemetlenséget az embereknek a megnövekedett forgalom. De ennek oka volt. Például egy építkezés lehet egy ilyen fontos ok. Természetesen a két város forgalma nem mérhető egymáshoz. Budapest a nemzet fővárosa, nagyon sokan járnak ide dolgozni, ügyet intézni vagy turistaként. A helyzetet nem azzal lehet megoldani, hogy megakadályozzuk, hogy az emberek minél gyorsabban eljussanak a célállomásukhoz.

888.hu: De így legalább meg lehet magyarázni, hogy miért van szükség dugódíj bevezetésére.

Cseresnyés Péter: Ezt már Demszkyék is be akarták vezetni, de ez nem jelenti azt, hogy most ezt a tartozást törleszteni kellene. Tarlós István főpolgármestersége idején is megoldódott a probléma. Annak idején a közlekedés is kiszámíthatóbb volt. Ma ez már nincs így.

888.hu: Június elején Orbán Viktor kormányfő miniszterelnöki biztossá nevezte ki önt. Milyen új feladatokat jelent ez?

Cseresnyés Péter: Ez a folytatása annak a miniszteri biztosi feladatnak, amit még 2016-ban kaptam, a dél-zalai térség gazdasági fejlesztésére. Ez volt a Mura Nemzeti Program, amely most is létezik. A program keretében azt a célt tűztük ki, hogy főként hazai turistákat csalogassunk egy olyan térségbe, amely óriási természeti kincsekkel és értékekkel rendelkezik. Ez a térség szinte egyáltalán nem részesült a turizmusból, annak ellenére, hogy a kormányzati politikának köszönhetően a turizmus jelentős mértékben fejlődött. A Balatont ismerjük, a Kis-Balatont ismerjük, akárcsak Zalakarost vagy Hévízt, de a Mura melletti rész valahogy kimaradt. Ez az ország egyik legerdősebb területe. Az elmúlt években javult az utak minősége, és található itt egy olyan, kerékpározásra alkalmas úthálózat is, amely bemutatja ennek a vidéknek a lehetséges életét 20-30-50 évvel ezelőttig, a kis, 200-300 lelket számláló falvakkal, templomokkal vagy éppen sáros vízben dagonyázó bivalyokkal. A Mura Magyarország leggyorsabb folyója, mégsem használtuk ki az adottságait a vízi turizmus tekintetében.

888.hu: Hogyan próbálják idecsalogatni a turistákat?

Cseresnyés Péter: Mivel az elmúlt években az aktív turizmust kedvelők száma jelentősen emelkedett, sokan nem csak a tengerparton akarják süttetni a hasukat. Rengetegen szeretnének Magyarországon kerékpározni, túrázni, esetleg csónakázni. Itt szeretnénk olyan összetett programokat nyújtani az idelátogató embereknek, amelyek nemcsak egy egynapos kerékpártúrát tartalmaznak, hanem több napra itt tartanák az érdeklődőket. Éppen ezért komoly fejlesztések történtek az úthálózat tekintetében, kerékpárosközpontokat alakítottunk ki, szálláshelyeket újítottunk meg. Most előkészítés alatt van két olyan beruházás, amely önmagában is turisztikai élménnyé tud válni. A kerékpáros turizmusban komoly előrelépést értünk el, a vízi turizmus tekintetében pedig már rendszeresen vannak programok. Teljesen más egy raftingcsónakban megélni a Dráva és a Mura összefolyását, mint a Szent Mihály-hegyről ránézni. A kormány segítségével az erdei kisvasút hálózata is fejlődött. Most két olyan vonalat fejlesztünk, amely a túrázást is lehetővé teszi. A végállomásnál egy völgyben vadászházas és halastavas környezetben töltődhetnek fel az idelátogatók, akik innen akár kerékpárútvonalon tudnak továbbutazni. Ilyen komplex programokban gondolkozunk, amelyekben van kisvasutazás, kerékpározás és horgászás. Ezen túl mezőgazdasági fejlesztés is zajlik, amelynek célja, hogy a helyi kézműves termékeket Magyarország minden területére eljuttassuk.

888.hu: Mikor indulnak be ezek a programok?

Cseresnyés Péter: Van már olyan kerékpárosközpont, amely programajánlattal várja a vendégeit, és tavasztól őszig be van táblázva.

888.hu: A járvány után mindenki utazni szeretne, de azért még érezhető a Covid hatása. A koronavírus-járvány rontja vagy épp segíti a turizmus növekedését a térségben?

Cseresnyés Péter: Az elmúlt évben megnövekedett a turisztikai forgalom, amire rásegített a járványhelyzet. Nagyon sokan nem mentek az Adriára, vagy kevesebb időt töltöttek ott, így felfedezték azokat a hazai térségeket, amelyeket évek óta vagy adott esetben még sosem láttak.

888.hu: Zala megyében nemcsak turisztikai fejlesztések zajlanak, hanem a tudományos életben is folyamatosak a beruházások. Nagykanizsán épül meg a Tudományos és Innovációs Park (Science Park). Ez hogyan járul hozzá a térség és az ország fejlődéséhez?

Cseresnyés Péter: Innováció és tudományos kutatás nélkül nem lehetséges a gazdaságfejlesztés. Nagykanizsán nagyon nagy tudás van, amit ott akarunk tartani, és fejleszteni. Ezért egy olyan kezdeményezés indult el az ITM-en belül, amely lehetőséget biztosított arra, hogy Nagykanizsán épülhessen meg a kilencedik Science Park. Az elképzelés szerint minden nagy tudományegyetem mellé egy innovációs parkot hozunk létre, hogy az egyetemi kutatást a valóságban is hasznosítani lehessen. Miután Nagykanizsa nem volt egyetemi központ, de van egy anyaegyeteme, a Veszprémi Egyetem, ezért sikerült Palkovics László miniszter urat meggyőzni. Nem csak az egyetem hozza létre az innovációs parkot, hiszen a Mol is beszállt. Fő tevékenységként a hulladék potenciális energiaforrásként való újrahasznosítását kutatják majd, és később a fejlesztéssel a kutatási terület is bővülhet, bővülni fog. A városban amúgy most is folyik kutatás, hiszen a vizes tudás hasznosítására már van egy működő kutatólaboratórium, amely közel 10 éve működik.

888.hu: Slágertéma lett az elmúlt időszakban a pedofilellenes törvény és annak megszavazása az Országgyűlésben. A baloldal ezt sem támogatta. Minek kell történnie, hogy ők is támogassanak valamit?

Cseresnyés Péter: A baloldalra összességében az a jellemző, hogy mindent meg tudnak magyarázni. Meg az ellenkezőjét is, ha az érdekük úgy kívánja. Az ő politizálásuk csak a saját, egyéni politikai érdekeik szerint történik, nem a közösség érdekében. Miért kell tömni egy nyolcéves vagy annál fiatalabb gyermek fejét az LMBTQ kérdésével? Örülök, hogy ezt a törvényt elfogadtuk, és én mélyen hallgatnék a baloldali politikusok helyében, ugyanis amit ők csinálnak, az szégyen. Gyermekeink védelménél nincs fontosabb, és ez a szülők feladata, nem pedig ki tudja, milyen civileké.