888.hu: Mi a véleménye Robert D. Kaplan nemzetközi kapcsolatok szakértő – az Indexen nemrég megjelent – interjújáról, miszerint Orbán Viktor eltúlozza Donald Trump megválasztásának jelentőségét?

Connie Mack: Az Indexnek nyilatkozó szakértő nemcsak, hogy téved ebben a kérdésben, de azt gondolom, hogy a saját politikai agendáját próbálja érvényesíteni. Ugyanis azt látnunk kell, hogy a magyar miniszterelnök – világviszonylatban mérve – azon kevés politikusok egyike, aki nem ijed meg a kihívásoktól, és attól sem, hogy őszinte és bátor testtartással felmérje a viszonyokat. Ezt pedig Donald Trump kapcsán is megtette, és meglátta benne azt, amelyet az amerikai választók többsége is: a határvédelem jelentőségét és a választópolgárok, valamint az amerikai elit között tátongó űrből adódó kihívásokat. És itt hangsúlyoznám, hogy azóta látjuk, ezt Orbán tökéletesen felmérte, míg mások csupán most eszmélnek.

888.hu: Mit jelent összességében Donald Trump hatalomra lépése az amerikai-magyar kapcsolatok viszonyában?

Connie Mack: Orbán mindig a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe, így hozzájuk és az országhoz igazítja a nemzetközi kapcsolatait. Ennek fényében azt gondolom, összességében egyértelműen jót tett Trump győzelme a két ország kapcsolatának. Természetesen vannak és mindig is lesznek kihívások – és ez így normális –, ám ezek sokkal inkább csupán néhány emberre korlátozódnak Washingtonban. Ezt pedig úgy gondolom, idővel majd orvosolni tudjuk. Persze nem lepek meg senkit azzal, ha azt mondom: mindnyájan abban reménykedtünk, hogy Trump beiktatása után gyorsabb személyi cserék következnek majd be azokban a pozíciókban, melyeket továbbra is Obama emberei töltenek be. Ha meg kellene ez ügyben húznunk a mérleget, akkor azt mondom: erre még várnunk kell, de egészen biztosan jó irányba haladunk.

888.hu: Jelenleg hol van egyetértés az USA és Magyarország között, és hol nincs?

Connie Mack: Abszolút egyetértés van a bevándorlás kérdését illetően annak ellenére, hogy a két nemzet eltérő kihívásokkal néz szembe. Mindkét nemzet állampolgárai szeretnék, ha biztonságban érezhetnék magukat. Ez pedig az Egyesült Államokban nem volt mindig így, sok amerikai eddig úgy érezte, a délről beáramló illegális bevándorlók okozta veszély kapcsán nem kaptak megfelelő védelmet. És itt nemcsak a határzár felállításáról beszélek, hanem arról is, hogy tudni szeretnénk – a magyarokhoz hasonló módon –, ki az, aki bejön az országunkba, és ezt milyen céllal teszi.  Ez pedig szinte azonos Orbán elképzelésével. Továbbá már evidencia, hogy a Soros György-féle nyitott határok eszméje nem több, mint egy beteges fantázia, hiszen nemcsak Orbán Viktor, hanem Donald Trump feladata is az, hogy megvédje a saját állampolgárait. Többek közt ide kell sorolni még a NATO-tagságot is, hiszen Magyarország és az Egyesült Államok ezen a fronton is erős szövetségesek.

Ahol nincs egyetértés, ott a helyzet sokkalta árnyaltabb, mint első ránézésre. Például biztosan sokat fogunk hallani még az NGO-törvényről, és azok, akik kritikus hanggal emlegetik ezt, szinte biztosan megpróbálják majd Magyarországot összemosni olyan országokkal, amelyeknek alacsony a politikai ázsiójuk. Természetesen azt nem fogják figyelembe venni, hogy egyes ilyen riogatásra használt országok törvényei közel sem összehasonlíthatóak például a magyar törvény tervezetével. Sőt, a magyar kezdeményezés inkább olyan NGO-szabályozásokkal vethető össze, amelyek baráti országokban, Izraelben vagy épp az USA-ban vannak hatályban. Például nálunk, az USA-ban, ha egy NGO-t – akár politikai, vagy akár társadalmi munkát végez, de – külföldről finanszírozzák, azt a törvény értelmében nyilvánosságra kell hoznia. Ezt persze pontosan tudják a kritikusok, de nem érdekük ezt elismerni.

Általánosságban azt mondanám, egyet nem értés ott és azokkal a kritikus személyekkel van, akik mindenáron konfliktust szeretnének az Egyesült Államok és Magyarország között. Nekünk pedig meg kell tanulnunk nem meghajolni előttük, hiszen motivációjuk kizárólag politikai természetű.

888.hu: Donald Trump megválasztása előtt előfordult, hogy az Egyesült Államok beavatkozó magatartást tanúsított Közép-Európában. Mi volt ennek az oka?

Connie Mack: Az Obama-adminisztráció kétségtelenül úgy gondolta, ők mindenki felett állnak, ez pedig a saját politikai agendájuk terjesztésében manifesztálódott. A „beavatkozó magatartás”, ha úgy tetszik, csak egy eszköz volt ebben, Magyarország pedig már jóval a világ többi része előtt felismerte ezt. Ékes példája volt ennek Goodfriend, aki ugye ellenzéki megmozdulásokon vett részt. Amerikaiként azt gondolom róla, szégyent hozott ránk, viselkedése elfogadhatatlan volt, hiszen mi amerikaiak nem ilyenek vagyunk. Nem beszélve arról, hogy a törvényi keretek és a diplomáciai misszió értelmében ezen megmozdulását követően vissza kellett volna hívni, hiszen szabályt szegett, beleavatkozott egy nemzet belügyeibe. Komolyan úgy gondolom, hogy  Goodfriend volt ennek a beavatkozó politikának az igazi szimbóluma.

Viszont a Trump-adminisztráció merőben más szemléletet hordoz. Az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson korábban világosan fogalmazott, miszerint nem érdekük, hogy egyes országok belügyeibe beleavatkozzanak. Ugyanakkor visszautalva a korábbi kérdésre, még mindig vannak olyan személyek, akik továbbra is elkötelezettek Obamáék mentalitásának továbbvitelében, és ha hagyjuk őket, akkor meg is fogják tenni. Ám idővel ez alább fog hagyni, hiszen a személyi cserék következtében ki fognak szorulni ezekből a pozíciókból.

888.hu: A magyar közvélemény szerint Soros György Brüsszellel együtt bevándorlókat akar Európába, miközben Orbán Viktor ellenzi ezt. Az Egyesült Államokban is ilyen egyöntetű Soros megítélése? Hogyan vélekednek az amerikaiak a tevékenységéről?

Connie Mack: Az Egyesült Államokban rendkívül megosztó Soros György személye, vannak, akik utálják és vannak, akik imádják. De ezek a viszonyulások elsősorban politikai természetűek. A demokrata elit sok pénzt, politikai sikert és segítséget köszönhet Sorosnak, ennek fényében persze, hogy szeretik. A republikánusok ehhez képest pontosan ellentétesen gondolkodnak. Például, ha most beülnénk egy republikánus kongresszusi irodába azzal, hogy kicsit vissza kellene szorítani Soros György politikai befolyását, azt mondanák: csak mondd már, hogyan tudunk segíteni?! De ez sem véletlenül alakult ki, hiszen ne felejtsük el, Soros György 2000-ben rendkívül aktívan részt vett a demokraták kampányában, majd idővel egyre komolyabb politikai tényezővé nőtte ki magát.

Tény ugyan, hogy mostanra már az USA-ban csökkent a szerepköre, ugyanakkor úgy tűnik, Európában egyre aktívabban tevékenykedik, és az egyes országok demokratikus rendjébe próbál meg beleavatkozni azáltal, hogy káoszt generál. Így arra ösztönözném az európaiakat, hogy legyenek szkeptikusak, és kérdőjelezzék meg nyugodtan a Soros Györgyhöz köthető nyílt társadalom eszméjét. Mert hiába van rengeteg pénze és egy évtizedek alatt profin felépített politikai hálózata, melybe egyesek szolgalelkűen bedolgoznak, Sorost meg kell állítani, hiszen Soros György önmaga egy probléma. Ezt pedig Orbán Viktor időben felismerte, és meg is próbál a fent említett kihívásokra megfelelő módon válaszolni.

888.hu: Azt mondják, mi vagyunk a magyar Breitbart. Mit gondol, az USA-ban mennyire járult hozzá a Breitbart Donald Trump megválasztásához?

Connie Mack: Jó kérdés! A Breitbart Trump megválasztása előtt maximálisan száműzve volt a fősodorhoz tartozó médiából, hiszen az úgynevezett mainstream, demokrata irányultságú médiumokkal ellentétes politikai narratívát képviseltek. Ám ilyesfajta száműzetése egyáltalán nem látszott meg a számaikban, hiszen a Breitbart olvasottsága csillagászati volt, rengetegen olvasták és olvassák a mai napig. A Breitbart-jelenség hűen tükrözte azt a médiaelit és hétköznapi olvasótábor közti mesterséges törésvonalat, melyet Trump politikai értelemben is felismert a választói között. És, hogy ez milyen hatást váltott ki Trump kampányában? Jelentőset, hiszen Trump tudta, ami megjelenik a Breitbarton, az nem lesz kiforgatva, eltorzítva és elhazudva, mint az összes többi mainstream médiában, amely ellentétes politikai érdeket képviselt az akkor még elnökjelölttel. Magyarán végre egyensúlyt teremtett.