Lomnici: Az uniós bírósági határozat szembemegy az EU alapszerzõdésével
2017.09.06. 17:28
888.hu: Mennyiben indokolt a migránsbetelepítés pártján álló magyar balliberális politikai erők és a ballib sajtó örömködése, miszerint az Európai Bíróság kvótahatározata alapján most végre megindulhat a kényszerbetelepítés Magyarországra?
Ifj. Lomnici Zoltán: Jelen állás szerint az Európai Bíróság döntése semmire nem kötelezi Magyarországot. A bírósági döntés egy olyan tájékoztató jellegű döntés, amelyben azt közli: ő nem ítéli az EU jogával összeegyeztethetetlennek a 2015. szeptemberi kvótahatározatot. Minden egyéb értelmezéssel ellentétben ebből a bírósági határozatból nem fakad végrehajtási kötelezettsége Magyarországnak. Konkrét lépést Magyarországnak emiatt a határozat miatt nem kell tennie. Ami egyébként pikánssá teszi a bíróság döntését, az az a tény, hogy szeptember 26-án érvényét veszíti a kvótahatározat, ugyanakkor viszont folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás a kvóta miatt Magyarország ellen. Emiatt a kötelezettségszegési eljárás miatt Magyarország most alperesként kerülhet az Európai Bíróság elé. Ennek pedig az az oka, hogy a kötelezettségszegési eljárásnak az a jogi természete, hogy amennyiben a felek a tárgyalási időszakban nem tudnak dűlőre jutni, akkor az Európai Bíróságon folytatódik az eljárás. Ennek a vége maximum pénzbírságos szankcióval zárulhat.
888.hu: Azt már tudjuk, hogy maguk a kedvezményezettek, a bevándorlók miatt sem végrehajtható a kvótarendelet, mert ők csak a leggazdagabb tagállamokba hajlandóak letelepedni, máshonnan egész egyszerűen meglépnének. Ugyanakkor jogilag, az EU joganyaga alapján mennyire jogszerű és végrehajtható a kvótarendelet?
Ifj. Lomnici Zoltán: Ez a mostani bírósági ítélet egyébként azért sem megfelelő, mivel a kvótahatározat szövege már önmagában is sok jogi ellentmondást tartalmaz. A kvótarendelet úgy fogalmaz, hogy a vélhetően nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadásáról rendelkezik. Ez pedig sehogy sem megfelelő, hiszen a betelepíteni kívántak között vannak menekültstátuszra jogosultak, illetve olyanok is, akik pusztán gazdasági bevándorlók. A menekültek esetében az 1951-es genfi egyezmény azt mondja ki, hogy nem szabad korlátozni a menekültek mozgásszabadságát. Tehát a menekülteket nem lehet egy bizonyos helyre telepíteni. De a gazdasági bevándorlókra vonatkozóan is aggályos az uniós betelepítési kvóta alkalmazása, mivel az EU érvényes alapszerződése, a lisszaboni szerződés alapján a bevándorlási ügyek csak és kifejezetten tagállami hatáskörbe tartoznak, amiről az EU nem dönthet. Ezt a jogi alapot egy tanácsi határozattal nem lehet felülírni. Nem véletlen, hogy a kötelező betelepítési kvóta ügyében sok jogi szakértő azt mondja, hogy ezzel a kvótarendelettel mind az Európai Bizottság, mind a Belügyminiszterek Tanácsa és most az Európai Bíróság is megsértette a lisszaboni szerződésben foglaltakat.
888.hu: A hírek szerint Brüsszelben már készül a legújabb kvótarendelet, amely az eddiginél több migráns betelepítését szeretné kötelezővé tenni az uniós tagállamokban. Az Európai Bíróság mostani döntése alapján az új kvótarendeletet Magyarországnak mindenképpen végre kell hajtania?
Ifj. Lomnici Zoltán: A magyar Alkotmánybíróság nemrég hozott egy döntést az alkotmányos mag, a nemzeti identitás, a nemzeti önazonosság kérdésköreiben. Ez a tavaly december 5-i AB-határozat, Székely László, az alapvető jogok biztosa megkeresésére egyértelművé tette, hogy – francia és német mintára – Magyarországon is van arra lehetőség, hogy bizonyos európai uniós jogszabályokat alkotmányos identitásba vagy önazonosságba ütközés esetén ne lehessen végrehajtani. De ugyanígy az úgynevezett ultra vires felelősségét is vizsgálnia kell az Európai Bizottságnak, vagy akár más uniós testületeknek is, hogyha bármely brüsszeli intézmény túlterjeszkedik a hatáskörén. Hasonló – bizottsági túlterjeszkedési – esetekben Németországban és Franciaországban is kimondták már korábban az alkotmányos normakontrollt végző testületek, hogy meg lehet akadályozni egy jogszabály uniós norma szerinti végrehajtását az adott tagállamban, ha megállapítható a hatásköri túlterjeszkedés. Ez alapján a magyar Alkotmánybíróság határozhat úgy, ha megkeresik egy adott ügyben, hogy egy európai uniós döntés nem végrehajtható Magyarországon. Ha egy új, még több migráns befogadását kikényszeríteni akaró kvótadöntés születne meg Brüsszelben, a magyar Alkotmánybíróság annak a végrehajthatóságáról is jogszerűen dönthetne.
888.hu: Mi a jövőre vonatkozó tanulsága a kvótahatározattal kapcsolatos jogi vitának?
Ifj. Lomnici Zoltán: Azt nem szabad tovább tétlenül nézni, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmazzon a közép-európai államokkal szemben. Brüsszel döntéseivel szemben a sárga lap intézménye nem kínál elegendő védelmet, ezért be kellene vezetni a piros lap alkalmazhatóságának gyakorlatát, ha az uniós határozatok nem egyeztethetőek össze az egyes tagállamok jogrendszerével.