Amikor a sérelmeink szavaznak
2018.02.20. 19:20
888.hu: Miről szól az előadássorozat?
Horváth Zsófia: Olyan politikai pszichológiai tárgyú előadásokat szeretnénk tartani egészen a választásokig, aminek a magja a pszichológiai szuverenitás. Azaz, hogy egyáltalán van-e vagy nincs ilyen autonóm döntéshozatali képességünk, ennek van-e szerepe a választó magatartásában, egyáltalán mi alapján választanak a szavazók. Mi azt látjuk, és rengeteg kutatás, elemzés is azt mutatja, hogy az emberek nem az így felfogott pszichológiai szuverenitás alapján választanak, mert általában van valamilyen sérelmünk, amit még nem dolgoztunk fel. A sérelem ott munkálkodik bennünk, alakítja a személyiségünket és előfordul, hogy ez a sérelem szavaz helyettünk – a szuverén énünk helyett.
A sérelem képes illúziókkal felruházni egy pártot, és akkor valójában erre az illúzióra szavaz a sérelem, még akkor is, ha egy konkrét pártra teszi le a voksát. Az előadásainkkal azt szeretnénk bemutatni, hogy a sérelmek alapján és egyébként is hogyan csoportosíthatóak a szavazók. Nyilván számtalan csoportosítási lehetőség létezik. Mi egy olyan elméletet használunk, amely beleillik abba a holisztikus szemléletbe, amit mi képviselünk. Ez Adorno elmélete. Mi ezt az életből vett példákon teszteljük – nyilván úgy, hogy ne lehessen ráismerni az egyes esetekre –, így hozzuk össze egy előadásban a szociálpszichológiát, a személyiségpszichológiát a klinikummal és a politikával.
888.hu: Mi a cél?
Horváth Zsófia: A politika iránt érdeklődő, azzal foglalkozó szakemberekhez szeretnénk eljutni, hogy közösen nézzük meg, hogyan szólíthatóak meg a szavazók, hogy értsük, egyáltalán mi is történik körülöttünk. Ez sem egy utolsó lépés a pszichológiai szuverenitás eléréséhez.
Lisznyai Sándor: Szeretnénk azért brandelni egy politikai pszichológiai működésmódot is, amire úgy látjuk, hogy azért lenne kereslet. Ez a működésmód adott esetben a politikai elemzés segítségére is siethet. Az ideológiai vitákat megkerülve szeretnénk újraértelmezni a politikai pszichológia néhány alapfogalmát, akár kreatívan új fogalmakat alkotva a politikai diskurzusokhoz. A politikai viták lövészárokharccá fajultak. Mindig ugyanazok az érvek és ellenérvek jelennek meg, és néha a szakértők is ehhez a fogalmi világhoz csatlakoznak. Ebből szeretnénk kitörni.
888.hu: Mi is az a titkos terápia, amit elutasítasz?
Lisznyai Sándor: Ha például megnézzük a Terápia című filmet, ott azt látjuk, hogy van egy pszichológus és van a kliense. Beszélgetnek egymással, tud valamit a terapeuta, néha meg is oszt valamit a tudásából, néha segít, aztán tud valamit a kliens is. És ez két külön világ, amely néha már erotikusan is összekapcsolódik egymással. De ez a film. A titkos terápia elutasítása azt jelenti, hogy transzparensebbek, nyíltabbak vagyunk. Tehát nincsenek elhallgatott dolgok, az orvos-beteg kapcsolatban működik egy konzultatív gyógyítási modell, ami azt jelenti, hogy egy munkacsoportot alkot a beteg és az orvos – vagy akár több orvos is. Együtt ötletelnek, kreatív teamként segítenek megoldani a beteg problémáját, és ez egy hihetetlenül sikeres dolog.