Alaptalan a minimálbér emelésének negatív hatásaira hivatkozó riogatás
2016.11.23. 13:58
888.hu.: Az ellenzéknek és a munkáltatói, tulajdonosi körök képviselőinek nem tetszik az a nagy arányú minimálbér-emelés amiről most döntött a kormány. Reális-e az ellenzőknek az az állítása, hogy a magyar minimálbérnek a lengyelországi és a szlovákiai szintre emelése az infláció megugrásához fog vezetni, ami pedig végső soron el is inflálhatja majd a béremelést?
Suppan Gergely: A minimálbér jelentős megemelésének természetesen lesz hatása az inflációra, de nem olyan mértékű, mint amivel a béremelés ellenzői riogatnak. Az általános inflációt az befolyásolhatja, hogy a megnövekedett jövedelmek – főleg az alacsonyabb bérkategóriájú munkavállalók körében – növekvő fogyasztást eredményeznek. A fogyasztás növekedése pedig elméletileg keresleti oldalról felfelé húzza az inflációt. A másik oldalon ugyanakkor nőnek a bérköltségek, amit egyes cégek majd nyilvánvalóan megpróbálnak áthárítani. Azonban a cégek vonatkozásában lesz egy nagyon fontos különbség. A külföldre termelő, exportáló cégeknél a minimálbér megemelésének nem lehet semmilyen inflációnövelő hatása a bérnövekmény miatt. Nem a Mercedes vagy az Audi gyárban dolgozók bérei emelkednek majd érezhetően a minimálbér-emelés miatt. Azoknál a gyártóknál, szolgáltatóknál, akik csak a hazai piacot célozzák, kialakulhat egy költségnyomás. Azonban ezzel kapcsolatban azt kell figyelembe venni, hogyha mindenkinek megugrik a bérszínvonala, akkor a fogyasztása is megnő, aminek pedig az lesz a hatása, hogy nő a cégek árbevétele. Ez pedig ellensúlyozni fogja a bérnövekményt.
888.hu: A béremelés miatt kialakuló inflációt előrevetítő, rettegő jóslatok körébe tartozik az a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott hír is, miszerint a pékek szakmai szövetsége a minimálbér-emelésre hivatkozva, a kenyér és pékáruk 30 százalékos áremelését akarja elérni. Megalapozottan hivatkozik a pékszövetség a minimálbérre az áremelési tervének indokaként?
S. G.: Minden alap nélkül hivatkozik a pékszövetség a béremelésre. Ezt az is jól mutatja, hogy a pékszövetség minden év végén ugyanezzel a 30 százalékos áremelési követelésével jön elő. Nem életszerű a bérekkel összefüggésben áremelést végrehajtani, amikor a kenyér árát alapvetően a nagy kereskedelmi láncok határozzák meg. Egyébként pedig a kenyér előállítási költségei sem alapozzák meg a kenyér áremelését a béremelésre hivatkozva. A kenyéráruk költségtartalmából harminc százalék a bérköltség, szintén harminc-harminc százalék pedig a liszt és egyéb alapanyagok értéke, illetve a sütéshez felhasznált energia ára. A gabonaárak évtizedes mélyponton vannak, a lisztek ára csökkent, a gáz ára hosszú ideje nem nőtt. Ez alapján azt mondhatjuk, ha a költségeknek csak egyharmada a bér, a bérek pedig átlagban tíz százalékkal emelkednek, akkor az önmagában csak három százalékos áremelést indokol. Ez pedig nagyon messze van a pékipar képviselőinek 30 százalékos javaslatától. A pékipari termékek áremelésének tehát szerintem nincs alapja, így ettől nem is kell tartani.
888.hu.: Nem repes az örömtől a béremeléssel kapcsolatban ellenérdekeltnek számító munkáltatói oldal sem. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke azt közölte: nagy terhet jelent a munkaadóknak a béremelés. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára pedig azt mondta, hogy a minimálbér növelése miatt sok cég tönkremegy, illetve sok munkáltató meg áttér a munkatársainak feketén való alkalmazására.
S.G.: A minimálbér-emelés következtében a magyar munkaerőpiacon szektoronként és régiónként is eltérő, de összességében semmiképpen sem tömeges elbocsájtást jelentő hatás várható. Ennek alapvetően az az oka, hogy jelenleg egy olyan növekvő bérverseny jellemzi a magyar munkaerőpiacot, amit a nagyobb és főként külföldi tulajdonú cégek indítottak el a munkaerőhiány miatt. Akik nem voltak valami miatt versenyképesek, azon cégek többsége már elvérzett az elmúlt években, úgyhogy a minimálbér emelése miatt ezért sem reális a cégek tömeges csődjétől félni. A minimálbér emelése pedig nem tudja negatívan befolyásolni a munkavállalói döntéseket, hiszen a munkavállalók ezután is oda fognak menni dolgozni, ahol a legmagasabb bért fizetik nekik.