Alapjogokért Központ: az alkotmánybíróság nyitva hagyta, hogy akar-e dönteni kvótaügyekben
Vincze Viktor Attila
2016.11.30. 22:38
Általánosságban véve az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai határozata amellett érvel, hogy a szuverenitással és az alkotmányos önazonossággal, az uniós hatáskörgyakorlás két fõ korlátjával összefüggésben az Ab-nek lehet jogosultsága az uniós kvótarendeletekkel összefüggésben döntéseket hozni - mondta el a 888.hu kérdésére Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ugyanakkor az Ab nyitva hagyta azt a kérdést, hogy vállalná-e konkrét döntés meghozatalát egy kvótaügyi beadványról.
Az Alapjogokért Központ gyorselemzése szerint az Alkotmánybíróság határozata általánosan, szuverenitásvédelmi szempontból kifejezetten előremutató, amennyiben meglebegteti annak lehetőségét, hogy a testület akár vizsgálhatná is a Magyarország szuverenitását vagy alkotmányos önazonosságát sértő uniós jogi aktusokat.
Ugyanakkor – az alapul szolgáló alkotmányértelmezési eljárás jellegéből fakadóan – a határozat ennek konkrét kimondásától tartózkodik, ahogy adós marad az EU-jog és a magyar Alaptörvény pontos viszonyának meghatározásával is. Sőt, későbbre halasztotta annak megválaszolását is, hogy az uniós kvótadöntés a csoportos kiutasítás tilalmának nemzetközi szabályába ütközik-e"
– tette hozzá Szánthó Miklós.
A szakjogász szerint mindazonáltal a határozat indokolásából fontos kiemelni, hogy:
az rögzíti az uniós hatáskörgyakorlás két fő korlátját, mint a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság, és kimondja, hogy ezek védelmének legfőbb letéteményese pedig maga az Alkotmánybíróság."
Ráadásul a bírák hangsúlyozták, hogy vita esetén Magyarország szuverenitását védelmezni kell, és azt is, hogy az önazonosság védelme kifejezetten releváns Magyarország nyelvi, történelmi vagy kulturális hagyományainak érintettsége esetén:
A testület szerint a nemzeti önazonosság az írott jogtól függetlenül létező kategória, arról nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani, tehát ezen önazonosság védelme mindaddig az Alkotmánybíróság feladata marad, amíg Magyarország szuverenitással rendelkezik."
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ezen erős és komoly, de általánosságban tett kijelentések után viszont az AB arra "puha" következtetésre jut, hogy amennyiben valószínűsíthető" az uniós hatáskörgyakorlás, illetve hatáskörtúllépés következtében jogsérelem, akkor az Alkotmánybíróság erre vonatkozó indítvány alapján, hatáskörei gyakorlása során "vizsgálhatja, hogy a vélt sérelem valóban fennáll-e.
Azaz nyitva hagyja annak konkrét megválaszolását, hogy például egy, az uniós kvótahatározatot megtámadó alkotmányjogi panaszt, vagy a Kormány normakontroll indítványát befogadná-e, és ha igen, akkor milyen döntést hozna"
– hangsúlyozza Szánthó Miklós.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
