Címke: vélemény

A talajt vesztett ellenzéki sajtómunkások azt gondolják, hogy a londoni terrortámadás Orbán népszerûségét növeli, ezért jobb minél kevesebbet beszélni róla.

Sokan emlékeznek arra, hogy a boldogság kereséséhez való jogra hivatkozott Rocky Balboa bokszolói engedélyének megtagadása kapcsán az azonos címû filmalkotásban. A fikció és a valóság találkozása itt tetten érhetõ, hiszen az Egyesült Államokban a Loving vs. Virginia ügyben a Legfelsõbb Bíróság precedenst teremtve alkotmányellenesnek nyilvánította a házasság bõrszín alapján való korlátozását, többek között a boldogsághoz való jog alapján. A fogalom a magyar jogtörténetben is visszaköszön, továbbá gyakran használják fordulatként politikai vezetõk, legutóbb a kormányfõ és a köztársasági elnök beszédében is megjelent.

Vona Gábor persze néhány éve még a kiváló iráni Forradalmi Gárdát akarta masíroztatni Budapest utcáin, úgy is mint választási megfigyelõket. Azóta rabbiknak próbál hízelegni, néppártosít, és beszállt a bullshit-bizniszbe is.

Hogy Vona Gábor mindent Orbán Viktortól lesett el, arról felesleges vitát nyitni.

A török külügyminiszter vallásháborúkat vár Európában. Jóslat vagy fenyegetés ötlik fel sokak fejében. Ha az európai közvélemény megértené végre, hogy a kettõ között egy muszlim ország politikusa szájából nincs különbség, sokkal közelebb jutnánk a vallásháború megakadályozásához.

A józan ész hangját Christian Ortner kolumnista képviselte, aki a Die Presse címû osztrák lapba írt pénteken. Szerinte teljesen abszurd elképzelés az uniós tagállamok különbözõ, gyakran szembemenõ ellentéteit erõvel egységesíteni.

Egy új nacionalizmus kialakulása figyelhetõ meg napjainkban, mely a liberális kozmopolitizmust meghaladva realizálja, hogy a jól mûködõ nemzetállam az, ami egyedüliként képes garantálni a polgárok jogait - írja a német új jobboldal egyik meghatározó alakja, Karlheinz Weißmann.

Sokan felháborodtak az Együtt tavaly októberi fütyülõs akcióján, egyesek kegyeletsértésrõl, 1956 eszméjének meggyalázásáról beszéltek. Úgy hírlik, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett nemzeti ünnepen is folytatni kívánják a zavarkeltést. A magyar emberek egy jelentõs része értetlenül szemlélte a sípolók legutóbbi akcióját, mint ahogy az sem könnyen értelmezhetõ, milyen alapon tehették ezt meg minden következmény nélkül. A hazai liberális jogfelfogás, az alapjogi fundamentalizmus szerint a válasz egyértelmû, jelesül ezt a gyülekezési jog lehetõvé teszi. Sõt az egységes bírói gyakorlat is... Ez azonban nem teljesen igaz.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Corriere della Serának nyilatkozott. A magyar politikus kijelentette: nincs menekültválság.