Címke: vélemény

Aki nem hisz a mindennapi hazaárulók létében, iparkodjon végiggondolni az alábbiakat.

Különös módon tíz napig egyetlen migránsokat szállító hajó sem érkezett Olaszországba, de a politikai vihar leültével újraindult a migrációs beszállító gépezet.

A magyar közéleti megmondásnak van egy jól kitaposott lengyellászlói-konrádgyörgyi ösvénye. Ezen sokan szeretnek járni, már csak azért is, mert a bozótritkítás fájdalmas munkáját meg lehet spórolni.

Olyannyira meg vagyok manipulálva, hogy például Magyar idõket, Magyar Demokratát életemben nem vettem kezembe.

A szadi-árvák úgy éljenzik a "nyitott társadalom" eszméjét, mintha az megfogható volna.

Hiába kezeljük negatív viselkedésnek, mindannyian megítéljük a körülöttünk lévõ embereket.

Pedig esküszöm, én már nem akartam írni errõl az egészrõl. Mégis kénytelen vagyok visszatérni a témára, mert tegnap valóságos haragcunamit indítottak ellenem, Lukácsi Katalin védelmében.

Egy nappal a 889 címû rovatunk elindulása után itt az elsõ írás, melyet az egyik olvasónk küldött.

Lukácsi Katalin itt, Lukácsi Katalin ott, Lukácsi Katalin mindenütt. Nyilatkozik, megosztja velünk a gondolatait Magyarországról, elmondja, mi fán terem a jó katolikus, vall, sugalmaz, kiterít, vádol, megbocsát, beolvas. Már most, amit Katalinról szükséges tudni, azt Bertha László kolléga megírta.