Címke: szovjetunió

Menczer Erzsébet fideszes képviselõ indítványára emlékezünk méltóképpen az elhurcoltakról. Egy 1949-es szovjet összesítés 534 539 magyar foglyot tartott számon a szovjetek 1949-ben hozták létre a gulágon belül a politikai foglyok koncentrációs táborát

A világtörténelmi jelentõségû 1956-os év magyar forradalma és szabadságharca, együtt a szuezi válsággal olyan máig tartó következményekkel járt, ami mai világunkat alapjaiban határozta meg - hangzott el egy, az 56-os év történéseinek világpolitikai összefüggéseit elemzõ tudományos fórumon. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója szerint a magyarok és a szovjet megszállás alatt élõ népek 1956-ban magukra maradtak, mert egyértelmûvé vált, hogy a Nyugat, és különösen az Egyesült Államok nem fog ügyük mellé állni, mivel csak propagandaeszközként tekint rájuk.

Az egykori cseh államfõ Stockholmban beszélt a közösségrõl, miközben átvette az egyik legrangosabb európai díjat.

A volt szovjet titkosszolgálat, a KGB a Szovjetunió összeomlásáig hatalmas erõfeszítésekkel építette ki és próbálta fenntartani izraeli ügynökhálózatát - derült ki a szervezet 1992-ben nyugatra dezertált tisztjének, Vaszilij Mitrohinnak Izraelben elõször feldolgozott és nyilvánosságra hozott archívumából.

A nukleáris fegyverek és általában a háborúk betiltását sürgette hétfõn Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a közte és Ronald Reagan néhai amerikai elnök között lezajlott, a hidegháborút lezáró reykjavíki csúcstalálkozó 30. évfordulóján kiadott felhívásában.

A Szovjetunió felbomlása látható vákuumot generált a világban. Nem köszöntött be a globális béke és egyensúly, nem lett vége a történelemnek. Az amerikai külpolitika bizonyíthatóan beavatkozott szuverén országok belügyeibe, terrorcsoportokat pénzelt azért, hogy érdekeit érvényesítse a nagyvilágba. Felmerül tehát a kérdés: Vajon a Szovjetunió felbomlása okozta a globális káoszt?

A Szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov szerint a NATO-csúcs döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett.

Csütörtökön konferenciát rendeznek Budapesten a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének alkalmából, ahol történészek, egyetemi és akadémiai szakemberek is felszólalnak a Gulag-jelenséggel kapcsolatban. Ugyanis hatalmas tátongó ûrt képez e történelmi mérföldkõ a magyar emlékezetpolitikában.

Pontosan harminc éve annak, hogy az egykor még szovjet birodalomhoz tartozó ukrán Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerõmûben katasztrófa következett be.

A második világháborús hadmûveletek vizsgálatának szempontjából is sok új tudományos eredményt hozhat az Oroszországban feltárt, mintegy 420 ezer egykori magyar hadifogoly adatait tartalmazó anyag feldolgozása.