Címke: piszkostizenkettõ

Vajon kik rajonganak az önmûködõ rendszerekért? Az unalom hívei.

A magyar népszaporulatban egy trend látható. A magasabb képzettségûek váltak a legtöbb gyermeket szülõ csoporttá. Ebbõl pedig nagyon pozitív következtetések adódnak a jövõre nézve. Ennek kifejtéséhez azonban egy kicsit messzebbrõl kell indulni.

Teljesen talajt vesztett az amerikai és európai balliberális véleményformáló réteg. Soha nem látott hevességgel támadják Trump ideiglenes beutazást korlátozó rendeletét, amelyet az amerikai közvélemény többsége helyesel. Olyan érveket hoznak fel, amiket ugyan egyes bírók elfogadtak, de erkölcsi értelemben nonszensznek hangzanak és tökéletesen szemben állnak Amerika, általuk korábban elfogadott történelmi gyakorlatával és biztonsági érdekeivel és nem utolsó sorban az elnök jogaival.

Szokás azt mondani, hogy Trumppal érkezik a fasizmus. Valóban érkezik, de nem azért. Épp Trumppal szemben születnek fasiszta csoportocskák.

Isten látja lelkem, egyáltalán nem volt kedvem belenézni a tudósításokba arról, hogy mirõl volt szó a két diktátor sajtótájékoztatóján. Úgy voltam vele, hogy majd akkor szóljatok, ha Putyin visszaadta Erdélyt és Kárpátalját. A hisztéria többi részét mindannyian kívülrõl fújjuk már.

Az Állami Számvevõszék 2016. szeptemberi jelentése nem találta rendben a Jobbik Magyarországért Mozgalom gazdálkodását a korábbi évekre vonatozóan, vagyis hazánk második legnagyobb politikai pártja - melynek gazdálkodása közügy - nem tud rendesen elszámolni pénzügyeivel.

Bizarr helyzetben találhatta magát az, aki a davosi világgazdasági fórumot figyelte. A Kínai Kommunista Párt elnöke az Egyesült Államoktól védte a globalizációt. Beszédében Trump kereskedelem- és globalizációellenes terveit ostorozta a balliberális közgazdászok tapsától és Trumpot elítélõ hümmögésüktõl kísérve. Ez két kérdést mindenképpen felvet. Kinek is jó a globalizáció és milyen összefüggés van a kereskedelem és a geopolitikai között?

Példa nélküli, hogy a világban ilyen egységesen és ennyire agresszívan támadjanak egy megválasztott amerikai elnököt. Itt nem szimplán politikai támadásról van szó, nem tiltakozásról, sokkal inkább élet-halál harcról. Valószínûleg nem véletlenül.

Az EU egy politikai temetõ. Francois Hollande-ot is oda akarják temetni Juncker, Cohn Bendit és Gurmai Zita mellé. Zombikkal nem lehet vezetni a világ papíron legerõsebb szervezetét, csak a legnagyobb temetõjét lehet menedzselni.