Címke: kommunisták

A baloldal miniszterelnök-jelöltje Trianon századik évfordulóján profán humorával próbálta szórakoztatni közönségét: megkísérelt párhuzamot vonni a magyarság sorstragédiája és – egyebek mellett – Michael Jackson között. Márki-Zay Péter máskor is „négerezett” már, miközben humorizálni próbált – írja a Magyar Nemzet

„A másik Magyarország” címen rendezett csütörtökön a Republikon Intézet egy konferenciát, ahova több baloldali politikust is meghívtak előadást tartani. Többek között jelen volt Szabó Tímea, Ujhelyi István, Hiller István és természetesen Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje sem maradhatott ki a buliból, akit az a megtiszteltetés ért, hogy nyitóelőadást tarthatott. A hódmezővásárhelyi polgármester múlt hétvégén arról értekezett, hogy a szivárványkoalícióban ők a kommunistákat és a fasisztákat külön-külön képviselik. Erről szerette volna kérdezni a megjelent politikusokat a 888.hu stábja. Ugyan Péterfi Juditot nem láttuk a rendezvényen, de a szájzárat így is felkapták magukra a baloldali politikusok.

Európában a politikai karrierek véget szoktak érni egy olyan mondat után, amelyet Márki-Zay Péter intézett az emberekhez.

Több napja már, hogy Márki-Zay büszkén jelentette ki, hogy a szivárványkoalíció a kommunistákat és a fasisztákat külön-külön képviseli. Ez az a gigabotrányos kijelentés, amelynek elhangzása pillanatában már sehol Európában nem maradhatott volna hivatalában annak kimondója.

Újra hozta a formáját.

„Vörös Bözsi” ismét remekelt. A ma már szimpla számításból DK-s főpolgármester-helyettesként keménykedő, Gyurcsány politikai jegyellenőreként könyökölő Gy. Németh Erzsébet még az MSZP-s időkben kapta ezt a szocik bizalmi köreiben használatos nevet, mint Horn Gyula felfedezettje és kedvenc fiatal politikusa.

Ezek a nap legfontosabb hírei.

Ma is mozgalmas volt az élet Németországban.

A Vörös karszalag című kötet egyszerre tudományos és olvasmányos, bárki számára nyugodt szívvel ajánlható, akit érdekel a XX. századi magyar történelem.

Napra pontosan hetven évvel ezelőtt, 1950. július 19-én hozták létre a kommunista diktatúra leghírhedtebb haláltáborát a mátrai Recsk község közelében. A szovjet Gulág mintájára működő táborban 1950 és 1953 között mintegy kétezer ember raboskodott.