A Kínai Földtudományi Egyetem munkatársaként dolgozó és a vizsgálatot vezető Hszing Lita szerint a csigafosszíliák többsége csupán a külső meszes vázra korlátozódik. A szakember szerint a mostani lelet rejti az eddig felfedezett legrégebbi lágyszöveteket, például tapogatókat, amelyeket borostyánkőbe zárt csigák esetében találtak.

A csigát rejtő megkövesedett gyanta a borostyánleletekben gazdag észak-mianmari Hukawng-völgyből származik. A borostyánok különböző típusú lágyszöveteket rejthetnek magukban, értékes információkkal szolgálva a paleontológusok számára. Hszing szerint a mostani fosszília esetében a csiga tapogatói és szemei is tökéletes állapotban maradtak fenn a borostyánban.