Lehullt a lepel az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyérõl
2018.01.04. 23:38
A KIC 8462852 katalógusszámú, a Naptól mintegy 1000 fényévnyi távolságra lévő csillag felfedezője, Tabetha Boyajian után a Tabby csillaga nevet kapta. A Hattyú csillagképben lévő csillag kutatásában elért eredményéről Boyajian, az amerikai Baton Rouge-ban lévő Luisianai Állami Egyetem tudósa vezette kutatócsoport a The Astrophysical Journal Letters című szaklapban számolt be.
A csillag fénye szabálytalan időközönként 22 százalékkal ingadozik. Ez nagyon szokatlan egy ilyen típusú csillag esetében. A KIC 8462852 csak másfélszer akkora és nagyobb tömegű, mint a Nap, így a csillagmodellek alapján hasonló fénnyel kellene rendelkeznie.
‘Alien Megastructure’ Not the Cause of KIC 8462852’s Dimminghttps://t.co/EwANG88Y8T#astronomy #space #science pic.twitter.com/qNvTGLbGnn
— BreakingScienceNews (@scinewscom) 2018. január 4.
A legextrémebb feltételezés szerint egy technológiailag fejlett civilizáció a csillag környezetében egy úgynevezett Dyson-szférát alakított ki, hogy fedezze energiaszükségleteit. Freeman Dyson amerikai fizikus az 1960-as években vetette fel, hogy az ilyen civilizációk gigantikus, rácsos szerkezetű lemezzel vehetik körül az ilyen csillagokat, hogy minél több sugárzási energiát gyűjtsenek be általa. A Tabby csillaga esetében azonban nincs földönkívüli civilizációra utaló jel.
Happy New Year! Update On The Mysterious Alien Structure Orbiting KIC 8462852https://t.co/BYNPZSGCqF pic.twitter.com/w1rXvvMH2f
— SAUCERTIME (@SaucerTime) 2018. január 3.
A kutatók 2016 márciusa és 2017 decembere között végezték megfigyeléseiket a Las Cumbres csillagvizsgáló Mauin és a Kanári-szigeteken lévő teleszkópjai segítségével. 2017 májusától négy olyan epizódot figyeltek meg, amikor a csillag fénye halványult. Az adatok szerint azonban a vörös fény kevésbé halványult el, mint a kék fény. Egy nagy, áthatolhatatlan objektum viszont a fény minden színét egyenlőképpen tompította volna el, ha elhalad a csillag előtt.
Az adatok inkább nagyon finom, a milliméter ezredrészénél jóval kisebb szemcsenagyságú porra utalnak – írják a szakértők. Az ilyen por a különböző színek fényét eltérő mértékben nyeli el.
"Nagy valószínűséggel a por az oka, hogy egy csillag fénye világosabb vagy sötétebb. Az új adatokból kiderül, hogy a különböző fényszíneket különböző intenzitással blokkolja. Ami köztünk és a csillag között elhalad, ezért nem átláthatatlan, mint ahogyan az egy bolygó vagy egy nagy földönkívüli szerkezet esetében várható lenne" – fogalmazott a kutató.
Nem vagyunk benne teljesen biztosak, hol van a por, de úgy tűnik, valahol a csillag körül. Azt sem tudjuk, pontosan honnan származik – talán összeütköző aszteroidákból vagy üstökösökből – tette hozzá.
(MTI)