Így nézhetett ki Jézus Krisztus
2018.03.29. 13:58
Van egy gyolcs, amit 1578 óta Olaszországban, Torinóban őriznek, és úgy tartják róla, hogy ez fedte Jézus Krisztus testét a kereszthalála után. A keresztény világ ezért ezt az ereklyét szent lepelnek tartja, de a nagyvilág csak úgy ismeri, hogy torinói lepel.
Olasz szakembereknek – Sergio Rodella szobrásszal együttműködve – sikerült elkészíteniük a leplen látható ember háromdimenziós modelljét.
Ez a szobor mérethű, háromdimenziós ábrázolása a leplen látható férfinak, amit arról a szövetről vett pontos mérések alapján készítettünk el, amelybe Krisztus testét burkolták a keresztre feszítése után"
– magyarázta Giulio Fanti, a Páduai Egyetem méréstechnika professzora, a kutatócsoport egyik tagja.
A munkacsoport szerint a torinói leplen látható személy körülbelül 1,8 méter magas, hosszú hajú, vékony és izmos testű ember lehetett. A lepelről végzett kutatás eredményeként született Krisztus-kép hihetetlenül közel áll azokhoz az ábrázolásokhoz, amiket nap mint nap látunk Jézusról.
Az eredményeket nemrég mutatták be az Egyesült Államokban, de megjelent a "Peertechz Journal of Forensic Science and Technology" nevű folyóiratban is. Mint írják:
Vagyis: a torinói lepel eredete valóban a Krisztus utáni első századra datálható.
Giulio Fanti az Il Mattiono di Padova című olasz lapnak a kutatással kapcsolatban ezeket a megállapításokat tette:
"A szövet valószínűleg Indiából származik, ahogy a rajta talált porszemcsék mutatják. A vér nyomokban jelenlévő egyes alkotóelemek, mint a kreatinin, ferritin, biliverdin, megerősítik, hogy a lepel egy hosszasan megkínzott embert takart. Testünk ugyanis csak akkor bocsát ki ilyen anyagokat, ha nagyon nagy szenvedésen megy keresztül. Elképzelhetetlen, hogy ezeket kémiailag adták volna hozzá később, mert ezeknek a mechanizmusoknak a tanulmányozása nemrégre vezethető vissza”.
"A kutatás során összegyűjtött információk alapján kijelenthető abszolút bizonyossággal, hogy a lepel egy keresztre feszített embert takart, mert a szöveten látható lenyomat megmutatja azt a formát, amelyet a test felvett a keresztre feszítés következtében és ami tökéletesen megmaradt a hullamerevségben. Tudományos szempontból nem tudjuk azt mondani, hogy ez az ember Jézus Krisztus volt-e, de azt mondhatjuk, hogy először keresztre feszítették, majd feltámadt. Vannak ugyanis olyan sajátos nyomok a szöveten, amelyekre még ma sem tud a tudomány magyarázatot adni, de amelyek arra utalnak, hogy ún. dematerializálódás történt".
A kutatócsoport tesztelt egy a lepelhez hasonló anyagba csavart bábut, amit közel 300 ezer volt erősségű energiahatásnak vetettek alá. Ennek hatására megmaradt a bábu lenyomata a szöveten.
A fizikai-kémiai hatások ugyanazok, mint a leplen, de valami még sincs rendjén. A kutatás tehát folytatódik, de az igazság talán ezen túl van"
– fogalmazott a munkacsoport vezetője.