Így használják fel a közösségi portálok a felhasználók adatait
2018.04.12. 22:28
Amit gyűjtenek: röviden mindent. Amit a felhasználó leír például a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon máshol, valamennyi általa kiposztolt fotót vagy videót, valamennyi lájkolását, minden megosztását, mindent, amit elolvas, azoknak a felhasználóknak a személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését.
Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Facebook cégeivel, valamint Snapchattel vagy a Twitterrel, még ha ezeken a platformokon kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, a Facebook információkat kereshet azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a közösségi portálra belépve megtekint.
Amit árusítanak: a Facebook azt állítja, hogy nem árusít hirdető ügyfeleinek azonosítható személyes, sem összesített adatokat.
Amit viszont kiszámláz, az az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebook-felhasználók között csak a célközönséget érje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát.
A Facebook nem adatokat árul, hanem pixeleket (képpontokat)"
– összegezte Ryan Matzner, az ügyfelek számára alkalmazásokat kifejlesztő Fueled cég társalapítója.
A Twitter mikroblog-portál pedig üzeneteket árul, pontosabban egy olyan belső keresőprogramhoz való hozzáférést, amellyel egy adott időszakban a portálra kitett üzeneteket át lehet fésülni.
Amit megosztanak: a közösségi portálok túlnyomó többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt, akik olyan alkalmazásokat fejlesztenek ki, amelyek teljesen vagy részlegesen lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását.
A Facebook esetében a nyilvános részhez – így egyesek számára a teljes oldalhoz, míg mások számára csak a névhez, a keresztnévhez és a profilképhez – nincs szükség a felhasználó engedélyéhez – magyarázta Ryan Matzner. A több adat felhasználásához azonban szükség van az érdekelt beleegyezésére.
Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki, illetve fizetési adatok képeznek tiltott területet. Ryan Matzner szerint
sok dolog, ami öt, hat vagy hét éve lehetséges volt, ma már nem az, mert a Facebook akkoriban sokkal nyitottabb volt".
Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól.
Az ezen információk feletti ellenőrzés visszaszerzése a Facebook számára annyit jelent, mint ha olyan dologra törekedne, ami fölött nincs hatalma. Eszközei sincsenek hozzá, bármit is mondanak – vélte Chirag Shah, az amerikai Rutgers Egyetem tanára, a közösségi portálokon lévő adatok szakértője.
Ha egyszer valaki már hozzáfért ezekhez az adatokhoz, a Facebook semmiképpen sem lehet biztos abban, hogy mit kezdenek velük"
– mondta Ryan Matzner, majd hozzátette: nem tehetnek mást, mint bemondásra elhinni. Ez olyan, mintha valaki e-mailt küld, és megkérdezi a címzettet, hogy mit csinált vele. Semmit sem lehet róla tudni.
Amit gyűjtenek: minden, a keresésre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó adatot.
A legfontosabb keresőprogramok, a Google, az Oath konszern Yahoo! és Microsoft Bing keresőprogramja be van építve az internetezőknek számos szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a keresőprogramok által kigyűjtött adatokkal keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről.
Nem kell közölni a Google-lal az életkort vagy a nemet. [...] Számos más tényező segítségével maguk is képesek meghatározni."
Amit árusítanak: mint a közösségi portálok esetében, az ő bevételük nagy része is a reklámból származik.
Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videomegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a Gmail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről a gyakorlatról tavaly júniusban mondott le nyilvánosan.
Amit megosztanak: ugyanúgy megnyitják ajtajukat a fejlesztők és az alkalmazások előtt, mint a közösségi portálok.
Az Egyesült Államokban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat. A szabályozó hatóság, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ugyanakkor éberen figyel, és 2011-ben már megbüntette a Facebookot a személyes adatok kezelése miatt. 2013-ban az FTC megállapodott a versenyellenes gyakorlattal vádolt Google-lal.
Kanadában és Európában korlátozzák az adatok felhasználását, egyebek között az egészséggel kapcsolatos valamennyi adatot"
– magyarázta a Ryan Berger, a Norton Rose Fulbright nemzetközi ügyvédi iroda kanadai részlegének vezetője, aki szerint ilyen esetekre még nem igazán létezik jogi precedens.
Franciaországban az Informatikai és Szabadságjogok Nemzeti Bizottsága (CNIL) adatvédelmi hatóság 2017-ben 150 ezer eurós bírságot rótt ki a Facebookra, amiért "hiányosságok" voltak a felhasználók adatainak kezelésében. A május 25-én életbe lépő európai uniós új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) világosabban szabályozza majd az adatgyűjtést.
Az összeállítást az MTI készítette.