Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Holland tudósok szerint a férgekben rejtõzik az emberi élet meghosszabbításának a titka

Vincze Viktor Attila

2018.07.10. 14:57

A hollandiai Groningeni Egyetem MacModel elnevezésû kutatási programja a férgek rendkívülinek számító regeneratív képességeit vizsgálva egy olyan meglepõ génfelfedezésre jutott, ami sikeres alkalmazások kifejlesztésével segíthet a demencia és más idegrendszeri megbetegedések kezelésében, illetve még meg is hosszabbíthatja az emberi életet.

A holland kutatók úgy találtak rá az öregedés elleni titkos fegyverre, hogy a férgek különleges öngyógyító képességeit vizsgálták.

Rendkívüli regenerálódási képességekről van szó, hiszen például a laposférgek képesek újranöveszteni testük nagy részét, ha elvesztették azt. A fonálférgek pedig képesek az olyan jellegű idegrendszeri megbetegedések gyógyítására, mint az Alzheimer-kór és az izomsorvadás. A tudósok ezért olyan lényekként tekintenek a férgekre, mint amelyeknek bizonyos tulajdonságait érdemes lemásolni az emberi szövetek helyreállítása érdekében.

A MacModel nevű projekt során a holland kutatók az Adriai-tenger hullámtörő homokpadjain élő Macrostomum lignano férgeket vizsgálták meg, mert ezek az állatok figyelemre méltó regenerálódási képességgel rendelkeztek. Korábbi kutatások szerint ezek a férgek amputációk, csonkolások után hosszabb ideig éltek, mint ép társaik, ami azt sugallta, hogy a regenerálódási folyamat eredményeként még meg is fiatalodtak. 

Amikor azonban Eugene Berezikov professzor, a MacModel program vezető kutatója, illetve a hollandiai Groningeni Egyetem őssejtkutató csapata ezekkel a férgekkel megismételte a korábbi kísérleteket és újra megvizsgálta a férgek reakcióit az amputációkra, akkor meglepően új felfedezésre jutott. 

Kiderült ugyanis, hogy a korábbi kutatásoktól eltérő, érdemlegesen új eredményekre jutottak, amelyek még az eddig gondoltaknál is hasznosabbnak mutatják a férgek vizsgálatát. 

A holland kutatók arra jutottak a kutatásuk során, hogy a vizsgált férgek – ellentétben a korábbi kutatásokban megállapítottakkal – egyáltalán nem élnek hosszabb ideig, ha megcsonkítják őket, sőt valójában rövidebb ideig élnek, mint az épen hagyott tesztalanytársaik. Feltehetően szennyezettek lehettek a korábbi kutatásokban használt minták, a férgek ezért nem voltak egészségesek, ami miatt végül félrevezető kutatási eredmények születhettek. 

Az igazi felfedezést viszont az jelentette, hogy a kutatók úgy találták, hogy optimális körülmények között mind a megcsonkított, mind az ép férgek jóval hosszabb ideig élnek, mint ahogy azt korábban gondolták.  

Az átlagosnak tartott 200 napos élettartamot jóval meghaladva 740 napig éltek a teljesen ép testű férgek, ami rendkívül hosszú élethossznak számít a nagyon kicsi méretű férgek esetében. 

Valami nagyon figyelemre méltó dolgot találtunk. Azt, hogy ez az állat egy olyan matuzsálem, amelynek természetes mechanizmusa van az öregedés ellensúlyozására"

– mondta Eugene Berezikov professzor azzal kapcsolatban, hogy az ép testű férgek 70 százaléka 740 napig élt. 

Ez az élettartam példátlanul különleges dolognak számít az élővilágban – a Macrostomum egy nagyon kicsi, körülbelül 1 milliméter nagyságú élőlény, amely ennek ellenére mégis több mint két évig képes élni, szemben a számtalan hasonló méretű élőlénnyel, amelyeknek az élete csak pár hétig tart.

A felfedezésen felbuzdulva ezt követően a kutatók feltárták a Macrostomum gemomját, tehát a génkészletét. A tudósok úgy vélik, hogy a féreg genomjában pedig megtalálták a lehetséges magyarázatot a hosszú élettartamra. Több olyan gént sikerült ugyanis elkülöníteniük, amelyek a hosszú ideig élő férgekben nagyobb számban fordultak elő. Ezek a gének – amelyek az emberben is megtalálhatók – olyan életfolyamatokban vesznek részt, amelyek alapvetően a sejtek jólétéért felelősek. 

A kutatók reményei szerint a kis testű állatokon elvégzett sikeres tesztek után – nagyjából tíz év múlva – akár már embereken is vizsgálhatják a most beazonosított gének gén- és őssejtterápiás alkalmazásmódjait. 

A holland kutatóknak a férgek génjeinek az öregedés elleni alkalmazhatóságát vizsgáló programja mellett a német kutatók is jelentős eredményekkel kecsegtető kutatásokat végeznek. Az ő REPROWORM nevű kutatási projektjük a férgek életfolyamatainak a lemásolásával a sejtek újraprogramozását kívánja elérni az agy és az idegszövetek regenerálásával, hogy az olyan állapotokat kezelni lehessen, mint az Alzheimer-kór és az izomsorvadás.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére