2019 első hetében kerül sor arra, hogy a kínai szonda, a Csang'o-4 leszálljon a Hold sötét oldalára. A Föld kísérőjének kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, az égitest másik oldaláról keveset tudunk.

A szonda jelenleg egy ellipszis alakú pályán kering a Hold felszíne felett, amelynek legközelebbi pontján 15 kilométerre közelíti meg – közölte a kínai állami hírügynökségre és a Reutersre hivatkozva a Deutsche Welle.

A landolás csütörtökön történhet meg.

Az űrszonda Csang-o holdistennő nevét viseli az ókori kínai mitológiából, aki a Holdra repült az után, hogy ivott az örök életet biztosító varázslatos elixírből. A missziót eredetileg 2015-ben akarták elindítani, ám további pontosításokat végeztek a küldetés eredményessége érdekében.

Annak érdekében, hogy az eszközzel kommunikálni tudjanak, egy műholdat is pályára állítottak a Hold körül.

A pekingi irányítóközpontból a napokban elvégezték a landoláshoz szükséges teszteket, így a képalkotó berendezéseket és a távolságmérő műszereket is sikeresen tesztelték.

A szondában van egy 150 kilós tömegű rover, amely a leszállás után megkezdi a munkát. A jármű főként a felszín tulajdonságait, összetételét fogja vizsgálni, különösen az Aitken-medence tulajdonságaira fókuszálnak a kutatók, amely a Naprendszer egyik legnagyobb ilyen képződménye.

A szonda magokat is visz magával, amellyel a kutatók azt kívánják kipróbálni, hogy egy zárt környezetben képesek-e életben maradni a növények a Hold körülményei között. A szondában sok további műszer is van, például egy panorámakamera.

A Hold Földről nem látható oldalát először 1959-ben fényképezte le az egyik szovjet szonda, a Luna 3. Az Apollo 8 utasai láthatták első ízben az égitest távoli oldalát, ám landolásra még sosem került itt sor.

Mint ismert, a Holdon már néhány alkalommal járt ember. Először a NASA révén az USA küldhetett embert a Holdra, 1969. július 20-án szállt le Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11-gyel. 1969 és 1972 között több Hold-küldetést is végrehajtottak. A szovjetek 1976-ban jártak az égitesten először. A kínai Csang'o-3 szonda pedig 2013-ban szállt le.

Kína ezzel teljes erővel beszállt az űrversenybe. A terveik szerint 2030-ra az USA és Oroszország mellett ők is meghatározóak lehetnek az űrkutatásban. A kínaiak a tervek szerint jövőre kezdik meg saját, Föld körül keringő űrállomásuk építését.