A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be pénteken.

– írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja a Naprendszert a világűrbe.

A galaxisok, mint a Tejútrendszer is, egy csoportnyi kisebb galaxissal vannak körülvéve, amelyek körülötte keringenek, mint a méhek a kaptár körül.

Az MTI által közzétett jelentés szerint jellemző módon ezek a keringő galaxisok "csendes életet élnek" és több milliárd éven át keringenek az anyagalaxis körül. Ugyanakkor időről időre lesüllyednek a középpontba, összeütköznek és elnyelődnek az anyagalaxis által.

A Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszer legfényesebb kísérőgalaxisa, csak mintegy 1,5 milliárd éve került a közelbe: mintegy 163 ezer fényévre található a Tejútrendszertől. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy vagy a Tejútrendszer körül fog keringeni évmilliárdokig, vagy mivel olyan gyorsan mozog, kimenekül a galaxis gravitációs erejéből.

A legutóbbi mérések szerint azonban a Nagy Magellán-felhő csaknem kétszer annyi sötét anyaggal rendelkezik, mint korábban gondolták.

A Durhami Egyetem és a Helsinki Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport az EAGLE szuperszámítógép szimulációját használta az összeütközés megjósolására.

– fejtette ki Marius Cautun, durhami kutató.