Mielőtt a módszerben rejlő lehetőségeket néznénk, érdemes tisztázni, hogyan is működik az egész betegség: a tumorsejtek szélsőséges módon képesek az átalakulásra, és képesek "nomádokká" válni: elhagyják az elsődleges tumort és a véren keresztül a test más területeire vándorolnak, ahol megtelepszenek. Ekkor beszélünk áttétekről.

A megtelepedettből mobilis sejtekké való alakulásban egy olyan sejtfolyamat játszik szerepet, amely normális esetben az embrionális fejlődés során zajlik és a szervek fejlődését teszi lehetővé. 

Ez a sejtprogram az EMT (bonyolultabb nevén epithelialis-mesenchymalis átmenet). Ezt használta fel Gerhard Christofori, a Bázeli Egyetem kutatója és munkatársai, hogy egy új terápiás módszert fejlesszenek ki. 

A tudósok két, már ismert hatóanyaggal dolgoztak, ezek közül az egyik a kettes típusú cukorbetegség kezelésében használt roziglitazon, a másik a trametinib, amelyet a rákos sejtek növekedése és terjedése ellen adnak. Egerekkel végzett kísérletekben arra irányították az EMT-programot ezzel a két hatóanyaggal, hogy áttétet képező mellráksejtekből zsírsejtek alakuljanak. Az átalakult sejtek nem tudnak többé osztódni és alig lehet megkülönböztetni őket a normális zsírsejtektől. De ami a legfőbb, hogy nem tudnak többé áttéteket képezni.

Sajnos ahhoz, hogy ezt a módszert a gyakorlatban is lehessen hasznosítani, előbb emberi pácienseken végzett tanulmányokra van szükség. Ám a hagyományos kemoterápiával való kombinálással ezek a gyógyszerek a jövőben egyidejűleg gátolhatják a betegekben a tumor növekedését és az áttétek képződését is.