Életképes egér-ember hibridet hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai
Békési Marcell
2020.05.22. 15:59
Nem kell megijedni: az egér csak huszadrészt volt ember. Szerencsére a fő cél az egészségügyi kutatások megkönnyítése, nem pedig Szecska mester létrehozása.
„Korábban az ember-egér kimérák esetében a legmagasabb elért emberisejt-arány mindössze nagyjából 0,1 százalék volt” – olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.
Ennek vége, új rekord született: Jian Feng és kollégái
3,5 napos egérembriókba juttattak be 10-12 emberi őssejtet, amelyek aztán több különböző szövet – egyebek között szem, máj és vörösvérsejtek – kialakulásába is bekapcsolódtak a fejlődő egérembriókban.
Az egyik embrió esetében az emberi sejtek aránya elérte majdnem a 4 százalékot. Az emberisejt-arány valószínűleg eltérő volt az egyes szövetek között, de a kutatók ezt külön nem vizsgálták.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az egér-ember kimérák létrehozását célzó próbálkozások azért nem túl sikeresek, mert az emberi őssejtek egy előrehaladottabb, primed (aktivált) állapotban, míg az egér őssejtek naiv állapotban vannak.
Ha primed állapotú egér őssejteket juttatnak be egy egér blasztocisztába, akkor az embriók nagy része elpusztul, csakúgy, mint emberi őssejtek hozzáadása esetén.
Fengnek és kollégáinak azonban sikerült „visszaállítaniuk” naiv állapotba az emberi őssejteket azáltal, hogy 3 órán át gátolták az mTOR kináz nevű molekulát.
A szakember szerint a sikerük másik oka az volt, hogy az illetékes etikai bizottság engedélyezte számukra, hogy 17 napig életben tartsák az embriókat.
Az ilyen típusú kimérákat ennél tovább nem hagyják fejlődni, azon aggály miatt, hogy „emberibbek” a normális egereknél.
Feng szerint ez egy megalapozott aggály, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a gazdaembrió határozza meg, hogy mivé fejlődik egy kiméra. A szakember szerint ha például patkánysejteket adnak egy egérembrióhoz, akkor abból egér fejlődik és nem valamiféle keveréke a két fajnak.
„Nem az agyban lévő emberi őssejtek aránya számít, hanem az, hogy miként kapcsolódnak” – jegyezte meg Feng.
A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány szerint a következő lépés, hogy az új módszert egy nagyobb állaton, például egy disznón is kipróbálják, amelynek nagyjából akkora szervei vannak, mint az embernek.
Feng szerint azonban ha sikerül is emberi szerveket növeszteni kimérákban, azok valószínűleg túlságosan kevertek lesznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a beültetésre.
A szakember ugyanakkor úgy vélte, hogy az emberi szervek állatokban való növesztése kulcsfontosságú lépés lehet annak kidolgozásához, hogy miként lehet a testen kívül, valamiféle inkubátorban szerveket növeszteni.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
