A kutatócsoport a születéstől kezdve minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben.

A tudósok szerint hasonló változások a bőrtől az agyig az egész szervezetben lezajlanak, és ez lehet az oka annak, hogy míg az emberek gyakran évtizedekig normál tempóban öregednek, hetvenéves koruk után gyorsabb hanyatlás következik be.

Peter Campbell, a tanulmány egyik vezető szerzője, a cambridge-i Sanger Intézet programvezetője elmondta, hogy

Az öregedés összetett folyamat, a tudósok eddig arra következtettek, hogy a sejtekben fokozatosan felhalmozódó mutációk rontják a szervezet megfelelő működését. A legújabb kutatás szerint azonban ez az elgondolás téves vagy hiányos, és a hanyatlásért inkább az idős korban dominánssá váló „önző” sejteket teszik felelőssé.

A Wellcome-MRC Cambridge-i Őssejtintézet tudósaival együttműködve Campbell és kollégái vérsejteket vizsgáltak minden korosztályban a csecsemőkortól hetven-nyolcvan éves emberekig. Megállapításuk szerint a 65 év alatti felnőttek csontvelőjében a vörös és fehérvérsejtek széles skáláját a 20 ezer – 200 ezer különböző típusú őssejtből álló változatos populáció termeli. A 65 éven felülieknél azonban merőben más a helyzet: vérsejtjeik körülbelül fele mindössze 10 vagy 20 különböző őssejtből származik, drámaian csökkentve a páciens vérsejtjeinek sokféleségét, ami kihat az egészségi állapotára.

A Nature tudományos folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a vér előállításában részt vevő őssejtek idővel mutációkat gyűjtenek, de ezek többsége ártalmatlan. Ám ha a ritka „vezető” mutációk az őssejteket gyorsabb növekedésre késztetik, gyakran rosszabb minőségű vérsejteket termelnek. A harminc-negyven éves embereknél ez még nem okoz problémát, de hetven éves kor felett ezek a gyorsan növekvő sejtek kezdik uralni a vérsejttermelést.
Campbell szerint a hetvenéves kor után beütő exponenciális növekedés magyarázza a hirtelen változást, azt, hogy miért válik törékenyebbé az ember. A gyorsabban növekvő vérőssejtek összefüggésbe hozhatók a vérrákkal és a vérszegénységgel, és azzal is, hogy az ember kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek vagy viseli rosszabbul a kemoterápiát.

Campbell hozzátette: más szervekre is kiterjeszthető elméletük. Ezért a kutatók most ugyanezt a folyamatot akarják megtalálni a bőrben, hogy megértsék, miért vezet az öregedés ráncosodáshoz és miért gyógyulnak lassabban a sebek.