A kutatásban, amelyről a Nature Communications című tudományos folyóirat számolt be, a University College London szakemberei 99 országból 46 723 Covid-betegségen átesett embertől származó vírusgenom globális adathalmazából több mint 12 700 mutációt vagy a SARS-CoV-2 vírus változásait azonosították.
„Szerencsére azt találtuk, hogy ezen mutációk egyike sem teszi képessé az új típusú koronavírust arra, hogy gyorsabban terjedjen” – közölte Lucy van Dorp, az egyetem genetikai intézetének professzora, a tanulmány társszerzője.

– tette hozzá.
A vírusokról köztudott, hogy rendszeresen mutálódnak, néhányuk – mint az influenzavírusok – jóval gyakrabban, mint mások.
A legtöbb mutáció semleges, de míg egyesek előnyösen változnak, mások károsan, és utóbbiak ellen az oltóanyagok kevésbé hatékonyak lehetnek. Ezért a vakcinákat rendszeren alkalmassá kell tenni az ezek elleni védelemre, és biztosítani kell a hatékonyságukat.

Az új típusú koronavírus esetében hatékonynak bizonyuló első vakcinák hamarosan megkaphatják az illetékes hatóságok engedélyét, és azokkal akár már az év vége előtt megkezdhetik beoltani az embereket.

Francois Balloux, a UCL professzora elmondta, az általuk igazolt új mutációk nem jelentenek veszélyt a vakcinák hatékonyságára. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vakcinák bevezetése új, szelektív nyomást gyakorol a vírusra, hogy mutálódjon, hogy megpróbálja kikerülni az emberi immunrendszert.
A UCL és az Oxfordi Egyetem, valamint a franciaországi Cirad és Réunion Egyetem kutatói 2020 júliusáig, 99 országból gyűjtött vírusgenomokat elemeztek. A 12 706 mutációból 398 több ízben és önállóan jelent meg. Közülük 185 bizonyult olyannak, amely legalább háromszor függetlenül jelent meg a világjárvány idején.