26 001: a Nemzeti Népegészségügyi Központ gyorsszámai szerint április 22-éig ennyi honfitársunkat veszítettük el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Megdöbbentő szám, több, mint például Szentendre egész lakossága. A legtöbben április 6-án vesztették életüket a járvány alatt, akkor 311-en haltak meg. Április közepe óta valamelyest csökkent ez a szám, de még mindig elég magas, a szerdai adatok szerint 214, többségében idős, krónikus beteg hunyt el. Müller Cecília tiszti főorvos szerint a járványügyi adatok enyhe csökkenést mutatnak, a kórházban kezeltek száma is mérséklődött valamelyest, de még így is magas, 7507, közülük 876-an vannak lélegeztetőgépen – írja cikkében a Mandiner.

Több sajtóorgánum is próbálta összehasonlítani az egyes országok halálozási adatait, és megkísérelte rangsorolni azokat. Tették ezt úgy, hogy nem vették figyelembe:

– hangsúlyozták.

A különböző módszertanok alapján bejelentett halálozási számok összehasonlítása pedig téves következtetéseket szül. A téves következtetés olyan, a valóságtól távol álló narratívát eredményezhet, mint például hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben koronavírusban – emelték ki.

– állítja a Pathology and Oncology Research című tekintélyes orvosi szaklapban múlt héten megjelent cikk egyik magyar szerzője.

A Mandiner szerint az elemzés az Eurostat nyilvános adatai alapján, a többlethalandóság évközi változását figyelembe véve vizsgálta a 2020-as koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását az európai országokban.

Az angol nyelvű tanulmány egyedülálló, hiszen az első olyan szakcikkek között szerepel, amelyek

Ez a szám mutatja meg, mennyivel többen vesztették életüket egy adott időszakban (évben, adott évek azonos heteiben). Egy-egy ország többlethalandóságát az év végén szokták megállapítani, csakhogy ez a koronavírus-járvány idején már nem feltétlenül elegendő.

Az ábra a publikáció referenciájában elérhető adatbázis alapján készült, amely legutóbb március 4-én frissült.

Ahhoz, hogy átfogóbban lássuk a járvány dinamikáját az egyes országok összevetésében, szükség van a többlethalandóság (ezen belül a heti többlethalandóság) megállapítására is – emelte ki a Mandiner –, ugyanis az egyes országok által naponta jelentett Covid-halálozást összefoglaló honlapok, mint amilyen a Worldometer vagy a Johns Hopkins Egyetemé, által közölt halálozás mértéke

Az idézett cikk szerzői példaként említik Lengyelországot, ahol a 2020-as többlethalandóság 71 631 fő volt, míg a koronavírus-fertőzés szövődményei következtében jelentett halálozás mindössze 27 118 fő. Vagyis ennek alapján a lengyel többlethalandóság csak közel harmadát (38 százalékát) tették ki azok, akiknek halálát a koronavírussal hozták összefüggésbe 2020 52. hetéig.

– hangsúlyozzák.

Lengyelországban a többlethalandóság és a koronavírus-járvány következményeként riportált halálozás jelentősen eltért, a két adat hatalmas különbségét idővel tisztázni kell, ebből pedig az következik, hogy

– írták. Lengyelország a koronavírus okozta halálozások egymillió főre vetített összevetésében jelenleg csak a 14. helyen áll, holott a várható valós szám a duplájára, háromszorosára is emelkedhet egy későbbi, részletesebb, okspecifikus halálozási mutatókat is magában foglaló elemzés után – hangsúlyozta a Mandiner.

Ugyanilyen jelentős aránytalanságot tapasztaltak a cikk szerzői Romániában, ahol a többlethalandóság 33 630 fő volt, a koronavírus miatti halálozás pedig ennek a 45 százaléka. Szlovákiában a 4894 fős többlethalandóság mellett csupán 1773 esetet jelentettek koronavírus-halálozásként, ami pedig 36 százaléka a halálesetek megnövekedett számának– tették hozzá.

Fontos kiemelni: Ausztriában ez az arány 68 százalék, Németországban pedig 69.

ami azon országok között van, amelyeknél ez a két mutató a legközelebb áll egymáshoz. A szerzők a tanulmányban rögzítik, hogy „ez alapján felmerül, hogy az egyes országok koronavírus-halálozási jelentéseiben jelentős módszertani különbségek vannak, ami miatt az interneten és a médiában gyorsjelentésként szereplő koronavírus-halálozási listák értékelése, az országok rangsorolása rendkívül nagy óvatosságot igényel”.

A hírportál hozzátette: a tanulmány azt is megállapította, hogy míg az egyes nyugat-európai és mediterrán országok a tavalyi év első felében komolyabb, 4-6 százalékot is meghaladó halálozási többlettel néztek szembe, addig ugyanebben az időszakban

A koronavírus-járvány hatására Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagához viszonyított többlethalandóság megnövekedett, közel 8 százalékkal volt magasabb, mint 2016–2019 átlaga – írták.

Ugyanakkor hazánkban és más kelet-közép-európai országokban is az utolsó negyedévben szembesültünk a második járványhullám drámai hatásával. Míg Magyarországon a többlethalandóság közel 8 százalékos volt, addig a Balkán és az EU országainak többlethalandóság-átlaga elérte vagy meghaladta a 12-14 százalékot az év végére. Mindemellett a második hullám a mediterrán és a Benelux államok többlethalandóságát is ugyanezen tartományba emelte az 52. hét végére – tették hozzá.

A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását egyben, a járvány során végig, összességében érdemes vizsgálni, ugyanis

s ha egy hullám során az ilyen populációban a veszteség jelentős, az áldozatok a következő hullám során már nem szerepelhetnek a statisztikákban, azaz a rizikónak kitett populáció csökken. Ezért félrevezető lehet olyan elemzések készítése, amelyek egy-egy hullám hatását önmagában szemlélik – emelték ki.

A cikk a koronavírus-járvány hatásának tudományos értékelése szempontjából annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy amennyiben az egyes országok a koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását összevetik, fontos figyelembe venni azt a jelenséget is, hogy

Ezért ezt a hatást a különböző korosztályú populációk korrigálásával, azaz a többlethalandóság korstandardizációjával szakszerű elemezni – írták.

Így a nyugat-európai országok százalékosan magasabb értékei némileg mérséklődnek, míg a kelet-közép-európai országok értékei, ahol az átlagéletkor alacsonyabb, némileg emelkednek. Így kapjuk meg a 100 000 főre vetített többlethalandóságot, ami már kiegyensúlyozottabb összevetést tesz lehetővé. Ezen módszertan alapján 2020 végére Magyarország korstandardizált többlethalandósága Horvátországéval, Ausztriáéval, Svájcéval és Szlovákiáéval egy szintre került, közel feleakkora veszteséget elszenvedve, mint Lengyelország, Bulgária, Csehország vagy Románia, és mérsékeltebbet, mint Belgium, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság – hangsúlyozták.

Összességében a szerzők szerint elmondható, hogy

de az bizonyosan kijelenthető, hogy nem a legnagyobb halálozást elszenvedő országok sorába tartozik Európában, ahogy ez tévesen több helyen is megjelent, hanem az Európai Unió átlagának szintjén szerepelt 2020 végén.

Az azóta zajló harmadik hullám után sem várható, hogy hazánk a halálozásban vezetni fog, hisz a jelenleg kalkulált többlethalandóság a súlyos harmadik hullám ellenére is még mindig Lengyelország, Bulgária, Csehország értékének a felénél jár. Ez nem meglepő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az országok eddig

– olvasható a Mandiner oldalán.