A Lockheed Martin fegyvergyártó cég a 30 kilowattos ATHENA (Advanced Test High Energy Asset) lézerfegyver-rendszerét az Új Mexikó-i White Sands lőtéren tesztelte a napokban.   A hivatalos tájékoztatás szerint a földi telepítésű és Rolls-Royce turbó generátor által energiával ellátott ATHENA rendszer még mindig csak prototípusnak számít, bár már több évtizede zajlik a fegyver kifejlesztése.

A tesztek során a Lockheed lézere az amerikai hadsereg űr- és rakétavédelmi parancsnoksága által meghatározott célobjektumokként, öt drónt semmisített meg a levegőben. A lézer a közel 10 méteres szárnyhosszúságú drónokat a farokszárny részek felhevítésével semmisítette meg.

A White Sands lőtéren lefolytatott tesztek célja az volt, hogy igazoljuk a fegyverünk halálos hatékonyságát a korábbi statikus célpontokat követően új célobjektumokon is."

- jelentette ki Keoki Jackson, a Lockheed Martin vezérigazgatója a tesztelést követően.

A lézerek mellett elkötelezett amerikai fejlesztői vélemények szerint a lézerfegyverek előtt nagy jövő áll, mert olyan nagy pontosságú műveleteket lehet velük végrehajtani, amit más fegyverekkel nem.

Ugyanakkor viszont a lézerfegyver fejlesztésekkel kapcsolatban szkeptikus álláspontot képviselők azt mondják, hogy túl sok a gond a lézerfegyverekkel és túl drága a fejlesztésük, illetve az alkalmazásuk is ahhoz, hogy belátható időn belül hadrendbe állíthatóak legyenek a világ hadseregeiben. 

A szkeptikusok érveit látszik alátámasztani a tény, hogy a mostanival szinte egy az egyben megegyező lézeres drón lelövés első publikus kísérlete 1973-ban került sor az USA-ban. a Kirtland légibázison.

A lézerfegyverek alkalmazásának a legfőbb ismert akadályai közé tartozik továbbá az is, hogy egyelőre egyáltalán nem megoldott a lézerek működéséhez szükséges óriási energia hatékony és gazdaságos előállítása.  De az alkalmazást ellehetetlenítő gondot jelent az is, hogy a lézeres fegyverrendszerek túl nagyok, túl sok helyet foglalnak és nem miniatürizálhatók.

De a legfőbb gondot az jelenti a lézerek alkalmazásával összefüggésben, hogy az időjárási viszonyok rendkívüli módon korlátozzák a hatékony használatát.

A volt Szovjetunió az 1960-as évektől kezdve azért sorolta hátrébb a katonai technológiai fejlesztések között a lézerfegyverek fejlesztését, mert értékelésük szerint nincs értelme olyan fegyver hasrendbe állításának, ami csakis eső, köd és páramentes időben, felhőmentes valamint teljesen kosz- és pormentes körülmények között működőképes.