Egyes katonai elemzők szerint ugyanakkor az USA számos katonai képesség terén hamarosan akár hátrányba is kerülhet versenytársaival szemben, mivel a többi nagyhatalom sokkal átfogóbban és szabadabban tervezi alkalmazni a harctéri robotokat, illetve a mesterséges intelligenciát, mint az Egyesült Államok. 

Az orosz hadsereg 2017. október 30-án jelentette be, hogy megkezdi a Nyerehta-robot alkalmazását, amely a szárazföldi bevetések során képes a távirányítású fegyvereivel, például géppuskájával és rakétavetőivel is harci feladatokat ellátni.

Oleg Pomazujev, az Orosz Védelmi Minisztérium Innovációs Kutatási Főosztályának vezetője szerint a Nyerehta-robotok jól vizsgáztak az alabinói kísérleti vizsgapályán. Pomazujev ezredes szerint a most hadrendbe kerülő harci robotok teljesítménye számos vonatkozásban meghaladja a közvetlenül emberek által irányított harci járművekét.

Az egyszerű megjelenésű, közepes méretű Nyerehta harci robotnak jelenleg három típusa létezik.

A harci, szállítási és tüzérségi felderítési feladatok ellátására kifejlesztett Nyerehta altípusok a célfeladattól függően 12,7 milliméteres vagy 7,62 milliméteres géppuskával, valamint egy 30 mm-es AG-30M automata gránátvetővel is felszerelhetőek.

Az orosz védelmi minisztérium hivatalos közlése szerint Oroszország a robotizált harci gépek fejlesztését tekinti már a közeli jövőben is a legalkalmasabb eszköznek a hadsereg harci erejének növelésére.

A robotok oda is képesek eljutni, ahová az emberek nem, illetve a gépek olyan küldetéseket is végrehajthatnak, amelyek egyébként elfogadhatatlanul magas emberi élőerő veszteséggel járnának. 

A hírek szerint Oroszország hamarosan bepótolja az amerikai drónokkal szemben eddig meglevő hátrányát. 2017. október 27-én az orosz védelmi miniszter, Sergei Shoigu megerősítette, hogy a fegyveres erők 2018-ban pilóta nélküli harci légi járműveket kapnak.

Az orosz hadseregben eddig rendszeresített drónok légi harcra, illetve légicsapások végrehajtására nem voltak alkalmasak. Pedig Szíriában az orosz erők 16 000  drónt, azaz UAV-t használtak bevetéseik során, összesen 96 000 repülési óra időtartamban felderítésre, elektronikus hadviselésre, kommunikációs célokra és célmegjelölésre.

A nyugati katonai szakértők szerint a hivatalos közléseken és a nyilvánosságnak bemutatott típusokon kívül Oroszország még számos, nem nyilvános katonai robot kifejlesztésén dolgozik, illetve a mesterséges intelligencia katonai célokra történő hasznosítására is komoly erőfeszítéseket tesz. 

Viktor Bondarev, a Föderációs Tanács Védelmi és Biztonsági Bizottságának elnöke november 1-jén ezzel kapcsolatban azt közölte egy sajtótájékoztatón, hogy a jelenleg is zajló orosz katonai fejlesztések legfőbb céljai közé tartozik a katonák minél szélesebb körű helyettesítése a szárazföldi csatatereken, és a légi összecsapásokban is a mesterséges intelligenciával rendelkező eszközökkel. Bondarev arról is beszélt, hogy a hasonló amerikai kutatások mintájára Oroszország is önálló fejlesztési irányként kezeli a rajként viselkedő csoportintelligenciával rendelkező minidrónok alkalmazását.

Az orosz Védelmi Ipari Fejlesztési Alap (FPI) – amely az orosz megfelelője az Amerikai Védelmi Haladó Kutatási Projektek Ügynökségének, a DARPA-nak – nemrég azt jelentette be, hogy egy olyan vezető nélküli szárazföldi katonai jármű kifejlesztésén dolgozik, amely "mobil asszisztensként" szolgálna az ország különleges erőinek bevetései során. 

A jármű feladatai közé tartozik majd, hogy lőszereket szállítson a csatatéren lévő csapatoknak, támogassa a különleges erők mesterlövészeit, illetve ha szükséges, segítsen a sebesültek elszállításában.