Orosz tudósok a Princeton Egyetemmel együttműködve készítették el "A késő pleisztocén korából származó életképes fonálférgek a Kolima folyó völgyéből" címet viselő tudományos tanulmányukat.

A kutatók állítása szerint sikerült bizonyítékot találniuk arra, hogy többsejtű organizmusok is képesek a hosszú távú cryobiosisra, azaz hibernálódásra az Északi-sark permafroszt lerakódásaiban.

A tudósok 300, a szibériai fagyott talajban megőrződött őskori férget gyűjtöttek be a legkülönfélébb helyszínekről. A 300 fagyott mintából végül két fonálféreg kiolvasztása sikerrel járt, mivel ezek nemcsak életre keltek egy időre, de mozogtak és táplálkoztak is. 

Az életképes fonálférgeket, a Panagrolaimus aff. detritophagus (Rhabditida) és a Plectus aff. parvusot (Plectida) egy-egy példányát a Kolima folyó völgyének pleisztocén kori permafroszt lerakódásaiban találták, így azok megfagyásának időpontjai pontosan meghatározhatóak. A tudósok szerint 30 000-40 000 évvel ezelőttre tehetőek. 

A 32 ezer éves és életképes féregre Duvanni Jar település közelében a Kolima folyó alsó folyásánál található permafroszt falban bukkantak, nem messze attól a pleisztocén parknak elnevezett kutatási területtől, ahol a sok ezer éve kipusztult gyapjas mamut sarki élőhelyének a rekonstruálását tervezik mostanában a tudósok. A 41 700 éves férget pedig az Alazeja folyó partjából emelték ki. 

A tudósok állítása szerint ez a két nőnemű fonálféreg jelenleg a két legidősebb élő állat a Földön.

A férgek életre keltését eredményező kiolvasztásokat Petri-csészékben végezték el egy laboratóriumban, a moszkvai régió Fizikai-kémiai és Biológiai Problémák Talajtudományi Intézetében.

A kutatás tehát bizonyítékot talált arra, hogy egyes többsejtű élőlények esetében nagyon hosszú távon, több tízezer éven át is sikeresen működnek olyanfajta alacsony hőmérsékleti körülmények hatására kialakult természetes hibernációs, kriohibernációs mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a kiolvadás esetére azt, hogy az élőlények képesek legyenek teljes mértékben visszanyerni az életfunkcióikat. 

A tudósok szerint ezért nagyon fontos és hasznos lehet a fonálférgek adaptív képességeinek a tanulmányozása minden a hibernálással összefüggő, kriotudományos kutatás szempontjából.