A rozmáragyar-kereskedelem miatt tûntek el a vikingek
2018.08.10. 18:55
A viking, Vörös Erik északi leszármazottai csaknem 500 évig éltek az európai civilizáció jeges peremén. A grönlandi kolóniák bronzharangokkal és festett üvegablakokkal díszített pompás kőtemplomokat emeltek, volt monostoruk és saját püspökük. Ezek a kolóniák egykor több mint kétezer embert számláltak, azonban idővel eltűntek.
A történészek korábban úgy hitték, hogy a középkori Európa változó éghajlata volt a fő oka a grönlandi települések felvirágzásának és hanyatlásának.
A grönlandi régészeti lelőhelyeken talált rozmárcsontok és a történelmi dokumentumok – például a rozmáragyarral fizetett egyházi tizedről szóló templomi feljegyzések – azonban mást sugallnak: azt, hogy a vikingek leszármazottai virágzó rozmáragyar-kereskedelmet folytattak. A rozmáragyarból készült luxuscikkeket, például feszületeket, késnyeleket, kocka- és sakk-készleteket az európai elit vásárolta fel.
Lehetséges, hogy a késő középkori Nyugat-Európába érkező rozmáragyarok csaknem mindegyike Grönlandról származott"
– mondta Bastiaan Star, az Oslói Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, hogy a mostani eredményekből egy meglehetősen egyértelmű történet rajzolódik ki.
A régészek régóta gyanítják, hogy a középkorból való híres elefántcsontszínű tárgyak – például a 12. századból származó lewisi sakkfigurák, amelyeknek nagy részét a londoni British Museum őrzi –, grönlandi rozmáragyarból készültek, ám ezen értékes leletek genetikai elemzésére nem kaptak engedélyt.
A Cambridge-i Egyetem régésze, James Barrett ezért norvég, francia, német, ír és brit múzeumok gyűjteményeiben őrzött középkori rozmárkoponya-töredékeken végzett DNS-vizsgálatokat.
Ez az első tanulmány, amely meggyőző bizonyítékkal szolgál arról, hogy a grönlandi rozmárexport csaknem monopolhelyzetet élvezett Európában" – mondta Poul Holm, a dublini Trinity College munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban.
A szakértők szerint ha valóban a rozmáragyar volt a kulcsa a középkori Grönland gazdagságának, akkor az európai piac összeomlása is hozzájárulhatott az ottani települések eltűnéséhez.
A grönlandi kolóniák az 1400-as években tűntek el, nem sokkal a kontinentális Európára lecsapó bubópestisjárvány kirobbanása és a kis jégkorszak beköszönte után. Ezen események nyomán már nem volt kereslet Európában a rozmáragyarra.