Először Alex Jonesért jöttek el. Az amerikai rádiós személyiség, hivatásos összeesküvés-elmélet gyártó Facebook-profilját, YouTube-, Apple- és Spotify-csatornáját tavaly augusztus 6-án törölték. Nyilatkozataik alapján nem egyeztettek előre az említett cégek, egyszerűen több év után mindannyian ugyanazon a napon jutottak ugyanarra a döntésre.

Jones Magyarországon ismeretlen volt, Amerikában is inkább egy szűk réteg követte, aki szereti az igazolhatatlan összeesküvéseket. Legismertebb elmélete talán az volt, ami szerint az Atrazine nevű növényvédő szer homoszexuálissá változtatja a békákat. Ez is inkább a poénjellege miatt, valószínűleg fél Amerika röhögött rajta. A Szilikon-völgy médiacégei számára viszont kiváló tesztalanynak minősült a kétmillió YouTube-követővel rendelkező, de félbolondnak tartott Jones. Valójában a közvéleményt akarták megszondázni a kilövésével egy hosszabb stratégia bevezető lépéseként.

És ez volt az oka, hogy már akkor több jobboldali hírportál és megmondóember megszólalt Jones száműzése ügyében. Ők ugyanis tudták, hogy valahol egy képzeletbeli listán szintén rajta vannak. Mint ahogyan rajta vannak a populistának bélyegzett pártok és támogatóik is, és előbb-utóbb ők sorra fognak kerülni.

Aztán májusban eljöttek Paul Joseph Watsonért. És Laura Loomerért, Milóért, valamint több más, Donald Trumpot támogató jobboldali médiaszemélyiségért. Az ő közgondolkodásra gyakorolt hatásuk már sokkal komolyabb volt Alex Jonesénál.

Paul Joseph Watson a társadalmi igazságosság szélsőliberális harcosaiból csinált viccet videóiban. Ez volt a legnagyobb bűne, amiért a Facebook „veszélyes személynek” minősítette. A „veszélyes személy” kategóriába pedig többek között az emberkereskedők és terroristák tartoznak, esetükben még azokat is törlik, akik támogatólag vagy pozitívan írnak róluk.

Vagyis a Facebook szabályzata kötelező gyűlöletet ír elő ezekkel az emberekkel szemben. Lehet róluk bejegyzést írni, de kizárólag negatívan, támadólag. Zuckerberg elvtárs kivett egy fejezetet Orwell 1984 című könyvéből a 2 perc gyűlöletről és megvalósította. Gyűlölettel harcolni a gyűlölet ellen abszolút orwelli megoldás. Watson szerint az eljárás, amellyel veszélyes személynek minősítették, a szovjet kirakatperekre emlékeztet.

Ahogyan a Szovjetunióban minden nyomda a KGB kezében volt, úgy a Facebooknak is monopóliuma van a platform felett, amely a közgondolkodást alakítja és amit mindenki követ. Az elnyomó hatalmaknak pedig mindig céljuk a gondolatok és az információk korlátozása, ami régen könyvégetésben nyilvánult meg. A Facebook ugyanezt az utat járja, csak már azelőtt elégeti a könyveket, hogy azok megszületnének. És talán ez az a pont, ahol tetten érhető, hogy Zuckerberg és a Szilikon-völgy elitje még csak nem is liberális, hanem szélsőbaloldali. Nyoma sincs ugyanis a liberális alapelvnek, amely szerint az egyén önkifejezése mellett a hallgatónak is joga van, hogy meghallgathassa mások gondolatait. A gyűlöletbeszédet a törvény már szabályozza, további önkényes és részrehajló Facebook-cenzúrára nincs szükség.

Sokan mondják, hogy a Facebook magáncég, ezért azt csinál, amit akar. Előfordult már azonban, hogy a bankkártya-szolgáltatást is megtagadták Trumpot támogató konzervatívoktól. A kérdés, hogy hol a határ? Amerikában a kórházak magánkézben vannak. A vízművek vagy autópálya szintén lehet magáncég kezében. Meg lehet-e tagadni ezeket a szolgáltatásokat is bárkitől a politikai nézetei miatt?

Hogy mi a megoldás? Például több platformon jelen lenni párhuzamosan. Watson ezt választotta, továbbra is elérhető a Twitteren, Gaben vagy a Telegramon.

Bár az amerikai platformok nagy részét előbb-utóbb utolérheti a gondolatrendőrség, érdemes lenne a Facebook tudtára adni, hogy van választás. A VKontaktén (az orosz Facebook) például van egy kisebb magyar közösség, lehet zenét hallgatni, nincs cenzúra. Szabályozatlansága miatt az internet hőskorára emlékeztet, vadkeleti hangulattal. A megoldás azonban feltehetőleg nem Magyarországról fog érkezni. A Facebooknak 2,2 milliárd felhasználója van, a világ szinte minden országában jelen van, a konzervatívok cenzúrázása pedig minden országban probléma.

Egyetlen médiacég túlhatalma biztosan káros a demokráciára, és ahogyan Benjamin Franklin mondta: „Ha valaki el akarja venni egy nemzet szabadságát, akkor azt a szólásszabadság elnyomásával kell kezdenie.”