Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Új módszereket alkalmaznak a demencia korai diagnosztizálásában

Csordás Bettina

2019.02.07. 09:35

Itthon százezer és félmillió közötti demenst tartanak számon, jellemzõen a 65 év felettiek betegsége. A klinikai tünetek is e kor felett válnak a beteg és a környezet számára is láthatóvá, de a folyamatok valójában már 10-20 évvel korábban elindulhatnak. Ezért új diagnosztikai módszereket alkalmaznak a korai felismerésben.

A demencia biológiai folyamata évekkel a markáns klinikai jelenségek megjelenése előtt indul, valójában tünetegyüttes, amelyben a beteg folyamatosan veszíti el a megszerzett szellemi képességeit. Több formáját különítik el, amelyek között a leggyakoribb az Alzheimer-kór.

Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül akár százmillióra is emelkedhet a betegek száma.

Magyarországon százezer és félmillió közötti beteget tartanak számon. A betegség kialakulását száznál is több betegség okozhatja, de mivel a legnagyobb kockázati tényező maga az életkor, jellemzően a 65 év feletti idősek betegsége. A klinikai tünetek is e kor felett válnak a beteg és a környezet számára is láthatóvá, de a folyamatok valójában már 10–20 évvel korábban elindulhatnak.

A kezdeti tüneteket, mint például a fáradékonyságot, ingerlékenységet, levertséget vagy depresszióra emlékeztető egyéb jelenségeket a betegek hajlamosak más problémának betudni, és jellemzően nem veszik komolyan, pedig ezek sok esetben már a demencia jelei"

– mondta Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának vezetője, a Magyar Demencia Társaság elnöke a hirado.hu-nak.

A Szegedi Tudományegyetemen is évek óta kutatják a korai felismerés lehetőségeit, egyik módszerüket már szabadalmaztatták. Nyelvészekkel, a mesterséges intelligenciára szakosodott szakemberekkel és pszichiáterekkel egy olyan, a spontán beszédet vizsgáló programot készítettek, amely rögzíti a beteg beszédét, elemzi, és az így elemzett mintáról már könnyen eldönthető, hogy hasonlít-e például az alzheimeres beszédmintára. A szabadalmat Magyarországon már sikeresen alkalmazzák, angol nyelven már működik, most a német nyelvterületen kísérleteznek.

Az egyetem másik módszere a könnyelemzésen alapszik: egy korábbi kutatásból ugyanis az derült ki, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek könnyösszetétele sajátos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, így a beteg mintája alapján meghatározható a fokozott kockázat. Ez a módszer jelenleg szabadalmi eljárás alatt van.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére