A férfi egy keleti sün tüskéin újságpapírokból rakott tüzet, majd az összeégett állatot magára hagyta. Reggel egy járókelő találta meg az életveszélyes állapotban lévő állatot, akit orvoshoz vitt. A sünt nem sikerült megmenteni, testfelületének 80 százaléka megégett, a keringése összeomlott és a délután folyamán elpusztult. A keleti sün védett állat.

Az állatkínzó nem tett vallomást az elsőfokú bíróság előtt, és tettére sem tudott magyarázattal szolgálni. Később bejelentette, hogy megbánta tettét, mindezt annak reményében, hogy enyhítik a büntetését. A bíró azonban formálisnak tekintette a férfi kijelentését. Mivel a vádlott különös szenvedést okozott az állatnak, kimerítette az állatkínzás bűntettét, ezért 3 év szabadságvesztésre és ugyanennyi időre közügyektől eltiltásra ítélték.

Az állatvédők örültek a döntésnek, mivel nagyon ritka, hogy ilyen esetekben a kiszabható maximumot adja a bíró. Végre valaki kiállt amellett, hogy puszta szórakozásból állatot kínozni vagy elpusztítani egyáltalán nincs rendjén. Az ítéletben kitértek arra is, hogy az állatkínzás bűncselekménye azért igazán veszélyes a társadalomra, mert aki képes egy élőlényt így elpusztítani, az könnyebben, illetve sokkal nagyobb eséllyel követ el hasonló erőszakos cselekményeket embertársaival szemben is.

Ez eddig mind jól hangzik, de aztán jött a Fővárosi Törvényszék, ahol túl szigorúnak találták az ítéletet. A 3 év végrehajtandó szabadságvesztést 1 év 4 hónapra mérsékelték, amit 2 év próbaidőre felfüggesztettek, azaz ha minden jól alakul a férfi számára, akkor nem kell börtönbe vonulnia. A közügyektől való eltiltást is mellőzték.

A másodfokú bíróság döntését azután hozta meg, hogy részletesen megvizsgálta a körülményeket. Indoklásuk szerint a büntetés célja az elsőfokú bíróság által
kiszabottnál enyhébb büntetéssel is elérhető, ezért szinte büntetés nélkül megúszhatja a férfi az állatkínzást.

Sajnos jellemző, hogy akik állatot kínoznak, vagy azt tétlenül végignézik, sokszor büntetés nélkül megússzák a tettüket.