A Tisza-parti város állatkertjének egyik büszkesége a mezopotámiai dámszarvas szaporodó csapata – írja az MTI. A faj azok közé tartozik, amelyek az állatkerteknek köszönhetik fennmaradásukat, és természetbeni helyzete is javulóban van.

A mezopotámiai dámokat a Biblia szarvasainak is nevezik, mert a Közel-Keleten élő faj többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, a modern lőfegyverek megjelenése és ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta. A múlt század közepére már kipusztultnak vélték.

Az 1950-es években fedezték fel a kisebb túlélő csapatát Iránban, amely lehetővé tette a faj megmentését. Ebben a németországi Opel Zoo vállalt vezető szerepet, később más állatkertek, majd Izrael is aktívan közreműködött a programban.

A munka eredményeként már nemcsak állatkertekben és nemzeti parkok körülkerített területein élnek e szarvasok, hanem elindulhatott visszatelepítésük is. Jelenleg Iránban 371, Izraelben több mint 250 egyede él vadon. Az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint mintegy 300 mezopotámiai dámot gondoznak intézményekben, ebből a szegedi csapat létszáma immár nyolcra emelkedett.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. Mérete valamivel nagyobb az európaiénál: tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsuk kevésbé "lapátos". Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli – a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi –, ahol elbújhat a ragadozók elől.