"Angela Merkel hosszú alkonya" címmel tudósított a francia Le Monde a bejelentéséről, a konzervatív Le Figaro szerint Angela Merkel "megkezdte távozása előkészítését", míg a baloldali Libération úgy vélte, hogy

A francia lapok helyszíni tudósításai elsősorban azt emelték ki, hogy Angela Merkel régóta eltervezte leköszönésének forgatókönyvét, jóllehet a bejelentését a vasárnapi hesseni választásokon elért gyenge eredmény felgyorsította. A vezető gazdasági lap, a Les Échos szerint

miután a nézetletérések a szövetséges Keresztényszociális Unióval (CSU) a migrációs kérdésében nem tűntek el.

A Politico szerint elképzelhető, hogy a kancellár kitölti 2021-ig tartó mandátumát, de az is, hogy megbuktatják időközben. "Akárhogy is lesz, a Merkel-korszak véget ért" – húzta alá a hírportál.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában arról írtak, hogy Angela Merkel visszaszorulása tükrözi a német és az európai politika széttöredezését, melyet a periférián elhelyezkedő pártok megerősödése kísér a jobb- és a baloldalon egyaránt. A szerző szerint

Ugyan Merkel eddigi kormányzását gazdasági bővülés, költségvetési kiegyensúlyozottság és rekordszintű foglalkoztatottság jellemezte, a számos válság kezelésének módja hozzájárult a német társadalom polarizálódásához és az európai megosztottság fokozódásához – mutatott rá a WSJ. A cikkben hangsúlyozták: a kancellár hétfői döntése fokozni fogja a belpolitikai instabilitást, ami gyengítheti Németország vezető szerepét az EU-ban.

A Financial Times című brit üzleti napilap Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadása szerint "illuzórikusnak" bizonyulhat Merkel azon elhatározása, hogy kitölti a kancellári mandátumát, többek szerint ugyanis "új kezdetre" van szükség Németországban. 

Az El Mundo szerint a populizmus az, amely a második világháború óta a legnagyobb politikai kockázatot jelenti Európa számára.

Angela Merkel "hosszan tartó és rendezett búcsút" venne a politikától – írja a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerkesztője, Aleksandra Rybinska. Úgy látja: gyorsan elveszíti a pártja feletti ellenőrzést az a kancellár, aki egyúttal nem áll az adott tömörülés élén. Ezért nincs semmi garancia arra, hogy a CDU nem lázad fel a meggyengült kancellár ellen. A másik veszély Rybinska szerint az, hogy

Merkel azt reméli, hogy a kereszténydemokratáknak még van esélyük egy – már nélküle megvalósítandó – "új nyitásra" – írja Rybinska. Egyúttal rámutat: erősödik a CDU-tól jobbra álló, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, hasonlóképpen "az egyre pragmatikusabb Zöldek is", a német politikai színtér "hollandizálódik", miközben

"Úgy tűnik, hogy a CDU/CSU hanyatlása megállíthatatlan, a CDU vezetésének lecserélése, illetve Merkel lassú távozása mit sem változtat ezen". "Nincs visszaút (...) A német belpolitikában végérvényesen elmúlt a stabilitás időszaka" – szögezi le Rybinska. 

A Kommerszant című orosz gazdasági lap szerint "a túlzott toleranciája által tönkretett" Merkel távozása után Németország jobbra fog majd tolódni, konzervatívabbá válik. 

A Jutarnji List című horvát liberális lap arról írt: Angela Merkel még pályafutása elején azt hangoztatta, saját akaratából és méltóságteljesen kíván majd visszavonulni a politikai élettől.

– írta a lap, majd hozzátette: nem akkor távozott, amikor akart, hanem amikor a körülmények rákényszerítették. 

Az újság szerint nem távozik méltóságteljesen sem, mert nem hozott végleges döntést: lemondott pártelnöki tisztségéről, de továbbra is kancellár maradna. A lap azonban úgy véli: Angela Merkel nem fogja kitölteni mandátumát.