HJGY: Mi a könyv legfőbb üzenete?

Václav Klaus: 2015 őszén, a migrációs válság legsúlyosabb és legkritikusabb pillanataiban nagyon zavartak azok a félremagyarázások, azok a hamis interpretációk, melyekkel sokan próbálták átkeretezni a tömeges bevándorlás okait és komolyságát, ezért úgy döntöttünk, hogy megírjuk a saját történetünket arról, hogy mi hogyan látjuk ezeket az eseményeket, ezeket a történéseket, hogy hogyan történtek és hogy miért történtek. Ez volt a legfőbb ambíciónk. Nem akartunk egy 300 oldalas könyvet írni, inkább egy kézikönyvféleségre gondoltunk, egy rövid könyvre, ami összefoglalja a lényeget. Nem akartunk mély filozófiai fejtegetésekbe bonyolódni, nem akartunk történelemkönyvet vagy gazdasági tanulmányt írni. Egyszerűen csak el akartuk mondani a lényeget. Kísérletet tettünk arra, hogy elmagyarázzuk azt, ami történt, és ami jelenleg is történik Európában; és egyben tiltakozzunk vagy megcáfoljuk a „hivatalosnak” nevezett interpretációkat.

HJGY: Volt cseh elnökként hogy látja a V4-ek helyzetét az Európát sújtó migrációs krízisben?

Václav Klaus: Nagyon elégedett vagyok a V4-ek jelenlegi helyzetével. Örülök annak, hogy 25 év után ismét fel tudtak fedezni egy olyan témát, ami újra összehozhatta őket. Az én időmben – mikor még miniszterelnök voltam – volt egy ehhez hasonló nagy összefogás, amit CEFTA-nak hívtak. Ez volt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás. Abban az időben nem voltunk valami boldogok a nyugat-európai protekcionizmus miatt, ezért tető alá hoztuk ezt a megállapodást a visegrádi országok között. Én akkor nagyon örültem ennek a kollégáimmal, ez egy nagy dolog volt, amit közösen értünk el. Meglátásom szerint azóta nem igazán volt ilyen erős és összefogó jellegű kezdeményezés és tevékenység a V4-ek között. Az elmúlt 25 évben a legtöbb közös politikai tevékenység inkább vicc volt, semmint komoly összefogás. Persze támogattuk egymás fiatal művészeit, tehetségeit, szerveztünk pár konferenciát és beszélgetést, de ezek nem voltak jelentőségteljesek.

Végre! Hiszen ezzel megszűnt a rivalizálás köztünk, nem futunk már versenyt Brüsszel kegyeiért, nem versenyzünk azon, hogy most ki a jó és ki a rossz fiú az európai vezető politikusok szemében. Végre van egy témánk. Attól viszont félek, hogy mi lesz akkor, ha ez nem tart ki addig, amíg kell, és az együttműködés elveszti a lendületét.

HJGY: Egyetért azzal az állítással, hogy Brüsszelnek és néhány nyugat-európai politikusnak komoly felelőssége van abban, hogy Európa nehezen tud megbirkózni a migrációs krízissel?

Václav Klaus: A nyugat-európai elit és a nyugat-európai vezető politikusok alapvetően felelősek a tömeges bevándorlásért. És itt nem csak Angela Merkel gesztusairól van szó. Az csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami végül ránk zúdította a tömeges migráció problémáját. Angela Merkel természetesen felelős a kialakult helyzetért, hiszen felgyorsította és megnagyobbította ezt a problémát, de a tömeges bevándorlás gyökerei mélyebbre és régebbre nyúlnak vissza. Az európai gazdaságpolitika, az európai szociálpolitika, az európai multikulturalizmus és így tovább. Ezek az igazán lényeges pontok, amikor a tömeges illegális bevándorlás témáját vizsgáljuk. Angela Merkel felelőssége kétségbevonhatatlan, de nem annyira fontos alkotórésze a problémának.

HJGY: Hogyan értékeli az Orbán Viktor által követett politika jelentőségét és esélyeit abban a küzdelemben, hogy sikerrel szálljunk szembe az illegális bevándorlással?

Václav Klaus: Alapvetően a nézeteim a téma kapcsán megegyeznek Orbán Viktor miniszterelnök politikájával. Csütörtökön többek között a migráció is téma lesz a találkozónkon. Legutolsó alkalommal, mikor az EU-ról beszélgettem vele, azt a benyomást keltette, hogy egyetértünk a legtöbb tartalmi kérdésben, hiszen mindketten kritikusak vagyunk az unió migrációs politikájával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy Orbán egyedi Európában, hiszen egyedülálló többség és egység van mögötte az országban. A többi európai államban sokkal nehezebb dolga van a vezetőknek, hiszen 3-4, vagy akár 4-5 pártból álló nagykoalíciókat kell kierőszakolniuk a kormányalakításhoz. Máshol sokkal nehezebb olyan tisztán érthető és egyenes politikát folytatni, mint amilyet Orbán folytat. Szóval én a továbbiakban is sok sikert kívánok neki. Remélem, hogy nyerni fog a közelgő választásokon, hogy megtarthassa ezt a fontos pozícióját.

HJGY: Mi úgy látjuk, hogy újraíródnak a politikai erőtér, az európai politikai aréna hadállásai, és a régi bal-jobb felállást felváltja egy patrióta-globalista konfliktus. Egyetért ezzel az értékeléssel?

Václav Klaus: Úgy gondolom, hogy az európai politikai aréna ugyanaz maradt, mint ami volt, különösebben nem változott meg, csak a címkék változtak, a szereplők nem. Politikai változás azonban történt, és 2016 hozta el ezt a változást, egyfajta átrendeződést. 2016 volt a Brexit éve. 2016 volt Trump éve is. 2016-ban robbant be és lett egyre népszerűbb az AfD Németországban, és Marine Le Pen is elég jó helyzetben volt még akkor. A változás éve meglátásom szerint 2016 volt. 2017 számomra már nem hozta el azt az erőteljes változást, ami megindult 2016-ban – legalábbis akkor, ha Nyugat-Európát vizsgáljuk. Ha volt vagy van bármilyen változás, az is inkább fordítva hat, ami aggasztó. Hiszen az, ami például Franciaországban történik Macron elnökkel az élen, egy tragédia és attól tartok, hogy ez nem jelent fényes jövőt Európa számára.

HJGY: Mikor tér vissza, egyáltalán visszatér-e valaha a Nyugat a józan ész útjára? Macron, Merkel és a többiek észhez térnek valaha?

Václav Klaus: Õk minden bizonnyal soha nem fognak visszatérni a józan észhez. Aki észhez térhet, az az európai közösség, az európai emberek, ha úgy tetszik a démosz. Ezt a folyamatot már tapasztaljuk sok helyen, az emberek szeme kinyílt. Õk dönthetnek, előttük a lehetőség, hogy változtassanak, hogy más vagy új politikai vezetőket válasszanak.

HJGY: Hogy látja a nemzetállamok esélyeit abban a globalista politikában, ami ellenségnek tekinti a nemzetállami szuverenitást, a hazaszeretetet, vagy a határokat?

Václav Klaus: Ha elemezzük a helyzetet, látható, hogy az Európai Unió következetesen és szándékosan próbálja gyengíteni a nemzetállamokat, célul tűzte ki azok likvidálását. Ez a valóság. A magyarok, mi, csehek és szerencsére egyre többen értik meg és jutnak arra a felismerésre, hogy a nemzetállamok az európai kultúra, az európai politika alapkövei. Nem tudom, hogy Ön hogy érez, de én csehnek tartom és érzem magam, ahogy gondolom Ön magyarnak saját magát. Elsődlegesen nem európainak tartom magam, hiszen cseh vagyok. Európában élek, az európai kontinensen, de ez nem jelenti azt, hogy az európai az elsődleges identitásom. Sokkal inkább vagyok közép-európai. Az már közelebb áll hozzám. Remélem, hogy az emberek felismerik azt a frusztrációt, amit a nemzetállamok tudatos meggyengítése okoz.

Meggyőződésem, hogy nem létezik demokrácia nemzetállamok nélkül. Hiszen nem lehet kontinentális szintű demokrácia, nem lehet bolygószintű demokrácia. A demokrácia működéséhez ugyanis szükség van nemzetállamokra.