Jody Wilson-Raybould korábbi igazságügyi minisztert és legfőbb ügyészt szerdán hallgatta meg a kanadai parlament igazságügyi bizottsága. A jogász a meghallgatáson robbantotta a bombát: Wilson-Raybould szerint több vezető pozícióban levő liberális politikus nyomást próbált gyakorolni rá annak érdekében, hogy ejtse a vádakat az SNC-Lavalin nevű cég ellen, amely vesztegetéssel jutott megrendelőkhöz Líbia területén. A korábbi legfőbb ügyész szerint számos burkolt fenyegetést kapott, valamint Trudeau személyesen is megpróbálta leállíttatni az eljárásokat. A kanadai miniszterelnök azt kérte, hogy a súlyosabb büntetések helyett az érintettekre csak kisebb pénzbüntetések kiszabását indítványozza az ügyészség, valamint azt szerette volna elérni, hogy az ügyet csak ősszel, október után, tehát a következő szövetségi választásokat követően vegyék elő.

– nyilatkozta az igazságügyi bizottság előtt Wilson-Raybould, hozzátéve, hogy ez egy jogsértő gyakorlat volt.

A miniszterelnökre vonatkozó állítások szerint Trudeau azt hozta fel, hogy a vesztegetési ügy számos munkahelyet megszűnéssel fenyeget Quebec környékén. Ez valóban így van, ugyanis a cég közölte, hogy amennyiben vádat emelnek ellenük az előző menedzsment által elkövetett bűncselekmények miatt, akkor a cég elhagyja Kanadát. Az SNC-Lavalin egyébként mérnöki, tervezési munkákat végez, több ezer alkalmazottja van. Trudeau arra kérte a korábbi legfőbb ügyészt, hogy "segítse ki" őt ebben a helyzetben. Érdemes megemlíteni, hogy a kanadai miniszterelnök nemcsak az állások miatt aggódott, hanem amiatt is, hogy a cég esetleges külföldre költözése pont az ő választókörzetét érintené a leghátrányosabban.

Összesen 10 telefonhívásra és 10 személyes találkozóra került sor, ahol Trudeau és elvtársai azt kérték, hogy az ügyészség legyen elnézőbb a céggel. A legfontosabb kérés az volt, hogy az egész ügyet alakítsa úgy a legfőbb ügyész, hogy csak az októberi szövetségi választások után hozzanak döntést a vádemelés kérdésében. A Wilson-Raybould a minisztériumi stábjával konzultálva arra jutott, hogy nem engedhetnek a zsarolásnak, azonnal el kell indítani a bírósági procedúrát.

Wilson-Raybould elmondta, ellenállt a nyomásnak, de szerinte ez vezetett ahhoz, hogy tulajdonképpen "lefokozzák" és a veteránok ügyeiért felelős miniszteri tárcát kapja meg az igazságügy helyett. Innen, tiltakozásul a döntés ellen, február 12-én önként távozott.

A parlament igazságügyi bizottsága előtt elmondott vallomása szerint Bill Morneau pénzügyminiszter, Justin Trudeau miniszterelnök, Michael Wernick, a Privy Council (Tanácsadó Bizottság) titkára, Ben Chin, a pénzügyminiszter kabinetfőnöke, Gerry Butts, a miniszterelnök nemrég lemondott főtitkára mind közvetlenül vagy közvetve nyomást gyakoroltak az igazságügyi minisztériumra, és ezt a regnáló politikai párt érdekeit szem előtt tartva tették – írja az érintettekről a Kanadai Magyar Hírlap.

A nyomásgyakorlás összesen négy hónapon keresztül folyt. Az ügyben felmerült, hogy Trudeau nemcsak a főügyész, hanem a sajtó munkájába is beavatkozik. Wilson-Raybould vallomása szerint olyan ötlet is érkezett a kanadai Miniszterelnöki Hivatalból, hogy ha a miniszter végül beleegyezik a vádemelés elhalasztásába, akkor a kormány szerezhetne számos “barátságos” közírót, akik majd támogató publicisztikákat írnak a különböző lapokba.

A botrány hatására a kanadai konzervatívok felszólították Trudeau-t, hogy mondjon le.

Felháborított, hogy a történet szerint helytelenül, sőt illegálisan nyomást helyeztek rá a legmagasabb szintekről – mondta a korábbi legfőbb ügyész által elmondottakról Andrew Scheer, a kanadai konzervatívok vezetője.

Trudeau azzal hárította el a lemondást, hogy ő minden esetben "megfelelően és professzionálisan" végezte a munkáját.

Arról, hogy a legfőbb ügyészt politikai nyomásgyakorlás által akarta befolyásolni a kanadai kormányzat legfelsőbb köre, a Globe and Mail című kanadai lap írt először februárban. A botrány időzítése nem jön jól a Trudeau vezette liberálisoknak, ugyanis az eset még hónapokig terítéken fog maradni, és októberben szövetségi választások lesznek.

Az SNC-Lavalin a vádak szerint összesen 48 millió dollárral kent meg líbiai politikusokat és hatósági személyeket 2001 és 2011 között. A gyakorlatnak az vetett véget, hogy a nagyhatalmak líbiai beavatkozása nyomán megbukott, majd meghalt Moammer Kadhafi líbiai diktátor. A céget azzal is megvádolták, hogy líbiai cégekkel együttműködve sikkasztottak el 130 millió dollárt.

Az eset kapcsán elképzelhető, hogy még jóval a választások előtt megbukik Trudeau. A botrányt kirobbantó Globe and Mail, amely szintén inkább a liberálisokhoz húz, azt javasolta, hogy a kanadai parlament alsóházában nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a konzervatívok. Aligha hihető, hogy ez nekik eddig nem jutott eszükbe. A kérdés csak az, hogy a botrány ellenére milyen a támogatottsága saját pártján belül Trudeau-nak.