Szijjártó Péter a magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, "altatás zajlik" a migráció ügyében, amikor európai tisztségviselők "ujjonganak" és adnak értékelést arról, hogy a migrációs válság a múlté, noha friss jelentések szerint az illegálisan Európába bejutni akarók száma továbbra is növekszik.

Bizonyos uniós országok vezetői kijelentéseinek ellentmond, hogy tavaly mintegy 50 százalékkal növekedett és meghaladta a 265 ezret az elfogott illegális bevándorlók száma Törökországban, a görög-török szárazföldi határon a migránsok egyre növekedő forgalmát jelentik, a Spanyolországban regisztrált illegális határátlépők száma egy év alatt megduplázódott, ahogy a Cipruson is az adatok megkétszereződéséről számoltak be.

Szijjártó arra hívta fel a figyelmet, hogy a februárra tervezett EU-Arab Liga miniszteri találkozó nyilatkozatának migrációs fejezetében hivatkozási alapként szerepel az ENSZ globális migrációs csomagja, amelyet az uniós tagországok egyharmada – Magyarország mellett másik nyolc ország – nem szavazott meg. Magyarország nem fogja jóváhagyni azt a nyilatkozatot, amely azt kívánja rögzíteni, hogy teljes mértékben ki kell használni a migrációs csatornák lehetőségeit, a migrációs folyamatok pedig komoly mértékben tudnak hozzájárulni a kiindulási, a tranzit-, vagy a célországok növekedéséhez és fenntartható fejlődéséhez.

– fogalmazott a tárcavezető.

Az uniós külügyminiszteri tanácskozás egyik központi témájával, az álhírek elleni európai fellépéssel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, az Európai Unió új mechanizmust kíván életbe léptetni, amely a főként orosz eredetűnek mondott hamis híreket szűrné ki, illetve megvédené az uniót attól, hogy kívülről bárki ilyen módon beavatkozzon. Kiemelte, hamis hírekkel, vagy a valóságosnál negatívabb hírek terjesztésével komoly károkat lehet okozni egy-egy országnak. Ugyanakkor nem csak Oroszországból szórják a fake newst.

Mint fogalmazott: Magyarországnak van tapasztalata abban, hogy kívülről hamis hírekkel próbálnak beavatkozni a belügyeibe, ahogy azzal kapcsolatban is, hogy az unión belül működő médiumok, vagy intézmények próbálnak ilyen módon nehézségeket okozni és hazug képet festeni Magyarországról. Példaként felhozta: ilyen a terrorizmus miatt elítélt Ahmed H. ügye, amelyben tagállamok és civil szervezetek is felszólaltak, az Európai Parlament pedig egyik jelentésében magyarázta, miszerint az elkövető tettét a hangulat lehűtésének szándékával tette.

Szijjártó Péter elmondása szerint tájékoztatta az uniós külügyminisztereket arról, hogy Ahmed H. kitoloncolása megkezdődött, és "várjuk azoknak a tagországoknak a jelentkezését", amelyek a bírósági eljárás során Ahmed H.-t támogatásukról biztosították, most bárki "viheti", jelentkező azonban egyelőre nincs. A külügyminiszter emlékeztetett: a Sargentini-jelentésben az áll, hogy Ahmed H. csak a családjának akart segíteni, ezért támadta meg a magyar rendőröket, tehát