A Sargentini-jelentés elfogadásához és a Magyarországgal szembeni eljárás folytatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség. A kormánypárti politikusok szerint jelenleg arra van törekvés, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák, így érve el, hogy biztosan meglegyen a hazánk elítéléséhez szükséges arányszám – áll a Magyar Idők pénteki számában.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a lapnak azt mondta: az összes képviselő 50 százaléka plusz egy fő támogatása (legalább 376 szavazat), illetve a szavazáson résztvevők kétharmadának támogatása – ez a két feltétel, amelynek biztosan teljesülnie kell a jelentés elfogadásához. Hozzátette: az eredmények szempontjából nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a képviselő, aki bemegy az ülésterembe tartózkodik, vagy le sem adja a szavazatát.

A szakértő szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy napokkal a voksolás előtt változtatnának az eljárás menetén.

Az eljárási anomáliára Deutsch Tamás fideszes néppárti képviselő hívta fel a figyelmet. Mint mondta, elkezdődött egy olyan machináció, amely arról szól, hogy a jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat. Erről azonban nem egyszerűen az Európai Parlament működését meghatározó házszabály rendelkezik, hanem maga az Európai Unió alapszerződése.

Deutsch Tamás a magyar jogállamiság helyzetét firtató uniós jelentésről elmondta: még a voksolást megelőző napon elhangzó érvek is befolyásolhatják a jövő heti szavazás kimenetelét, és azt, hogy "hányan veszik a bátorságot, hogy a józan eszükre hallgatva ne a migránssimogató politikai főáramot képviseljék".

Gál Kinga, a nagyobbik kormánypárt európai parlamenti képviselője a lapnak korábban adott interjújában már említette a voksolás módja körüli vitát, amelyet úgy kommentált: